Belgyógyászat

A belgyógyászat az általános orvoslás egyik legösszetettebb szakterülete, amelyben a gyógyítás mellett a megelőzés is egyre nagyobb szerepet kap. A belgyógyász szakorvos elsősorban a belső szervek és szervrendszerek kóros elváltozásaival, működési zavaraival foglalkozik. Számos szakterület alapul belgyógyászaton, például a cukorbetegség kezelésével foglalkozó diabetológia, az emésztőrendszert vizsgáló gasztroenterológia, a hormonháztartás működésével foglalkozó endokrinológia, a vese betegségeit kezelő nefrológia, a szív-és érrendszer betegségeit feltáró kardiológia, a légzőrendszert vizsgáló pulmonológia, valamint a vérképződéssel foglalkozó hematológia.

A belgyógyász szakorvos a páciens kezelése során ezeket a szakterületeket hangolja össze. Szerepe a háziorvoshoz hasonlítható, mert egyaránt előfordulhat, hogy csak egy-egy akut betegséget gyógyít, vagy évekig tartó gondozó szerepet tölt be a krónikus betegségek kezelése kapcsán.

 

Mikor érdemes belgyógyászhoz fordulni? 

A belgyógyászati szakrendelés felkeresése elsődlegesen abban az esetben indokolt, ha a páciens bizonytalan a tüneteit illetően, nincs konkrét elképzelése, hogy honnan eredhet a panasza, ezért azt sem tudja eldönteni, hogy mely szakorvoshoz forduljon.

Jellemzően az alábbi tünetekkel ajánlott felkeresni belgyógyász szakorvost:

  • Általános tünetek: fáradtság, levertség, sápadtság, gyengeség és rossz közérzet
  • Lázas állapotok
  • Magas vérnyomás és koleszterinszint
  • Étvágytalanság, émelygés, hányinger
  • Székrekedéses vagy hasmenéses panaszok
  • Hirtelen bekövetkező és nagymértékű fogyás vagy hízás
  • Nyelési nehézségek, gyomorégés, refluxos panaszok
  • Mellkasi fájdalom
  • Tartós hasi fájdalom, puffadás

A belgyógyászaton ezen felül általános állapotfelmérést, valamint műtét előtti kivizsgálást is végzünk.

Milyen laborvizsgálatokat kérhet a belgyógyász? 

A belgyógyászati kivizsgálás keretében általában laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére is sor kerül. Ezen vizsgálatok eredményei többféle hasznos információt szolgáltathatnak a belgyógyász szakorvos számára, és segítséget jelentenek a diagnózis felállításában, valamint a kezelési terv kidolgozásában is. A laboreredmények emellett a gyógyszeres kezelések hatékonyságának ellenőrzésében, valamint számos betegség korai felismerésében is jelentős szerepet játszanak.

Teljes vérkép 

A belgyógyász kérhet teljes vérképet, amely alapján meghatározható a vérben található különböző alakos elemek – vörösvértestek, fehérvérsejtek és vérlemezkék – száma, nagysága, alakja és egyéb fizikai tulajdonságaik. A teljes vérkép segíthet az esetleges fertőzések, a vérszegénység vagy a gyulladásos állapotok felismerésében. Emellett vércukor-anyagcsere adatainak, illetve a szervezet elektrolit-háztartásának vizsgálata – beleértve a kálium, kalcium, nátrium, vas és foszfor szintjét – segítséget jelent a szív, a máj vagy a vese állapotának értékelésében is.

Vizeletvizsgálatok 

Az esetleges vizeletrendszeri problémák, veseműködési zavarok, fertőzések, vagy vizeletkő jelenlétének kimutatásához, valamint a kapcsolódó panaszok diagnosztizálásához vizeletvizsgálat elvégzése szükséges. A teljes vizeletvizsgálat során olyan paramétereket tesztelhetünk, mint a vese koncentráló, hígító képessége, azaz a vizelet-fajsúly, a vizelet-pH (vegyhatás), a vizeletben jelenlévő fehérjék mennyisége, a vizelet glükózszintje, valamint a vizeletben található vörösvértestek és fehérvérsejtek jelenléte. Ezek olyan vizeletrendszeri problémákra utalhatnak, mint a húgyúti fertőzések, a vesekő, vesebetegségek vagy gyulladásos állapotok. Kimutatható továbbá a vizeletvizsgálattal a májbetegségeket jelző bilirubin, a kórokozó baktériumokra utaló nitrit vagy a vese működését mutató kreatinin és karbamid jelenléte is a vizeletben.

Hormonvizsgálatok 

Az endokrin rendszer (például a pajzsmirigy vagy a mellékvese) rendellenességeire utaló, specifikus tünetek esetén a belgyógyász hormonvizsgálatokat is kérhet, amelyek az esetleges hormonális egyensúlyhiányok vagy betegségek diagnosztizálásában nyújthatnak segítséget. A pajzsmirigyproblémák (alulműködés vagy túlműködés) gyanúja esetén a TSH, az FT3 és az FT4 hormonok szintjének felmérésére kerül sor, míg a mellékvese működésének értékeléséhez többek között a kortizol és az aldoszteron nevű hormonok szintjének vizsgálata szükséges.

A hormonvizsgálatok eredményeit a belgyógyász szakorvos a beteg tüneteinek, az anamnézisnek, valamint a klinikai képnek figyelembevételével értékeli ki, és ezek alapján állapítja meg a kezelés lehetséges menetét.

Ételallergia, ételintolerancia vizsgálata 

Az emésztő- és a bélrendszer panaszai esetén felmerülhet az ételallergia vagy -intolerancia gyanúja. A tünetek fényében sor kerülhet IgE-alapú allergiatesztre, amely a vérben lévő specifikus IgE-antitestek jelenlétét méri. Ezek az antitestek az élelmiszer-allergénre adott immunválaszként keletkeznek. Ételintolerancia esetén a szervezet IgG (immunglobulin) típusú ellenanyagokat termel azokkal az ételtípusokkal szemben, amelyeknél az intolerancia fennáll. Ezeket az IgG-alapú intoleranciatesztek során szintén a vérből vett mintából vizsgáljuk az ételspecifikus IgG kimutatásával.

Az allergia- vagy intoleranciatesztek eredményeinek fényében a szakorvos eliminációs diétát javasolhat, amely során az ételallergiára vagy intoleranciára gyanúsított élelmiszereket teljesen ki kell hagyni az étrendből. Ezután egy provokációs tesztre kerülhet sor, amely során a gyanúsított ételt újra bevezetjük a beteg étrendjébe ellenőrzött körülmények között, és megfigyeljük a reakciókat.

Mi történik a belgyógyászati vizsgálat alatt? 

A belgyógyászati vizsgálat a kórelőzmény felvételével kezdődik: a szakorvos alaposan kikérdezi a pácienst a jelenlegi panaszairól, korábbi betegségeiről, esetleges műtéteiről, a rendszeresen szedett gyógyszereiről, ismert allergiájáról, túlérzékenységeiről, a családban előforduló megbetegedésekről, illetve a páciens életviteléről. Ezt követi a fizikális vizsgálat, mely nem jár fájdalommal. A szakorvos először megtekinti a bőr és a látható nyálkahártyák színét, majd megméri a páciens vérnyomását és pulzusát. Sztetoszkóp segítségével meghallgatja a szívet és a tüdőt, majd kézzel áttapintja a pajzsmirigyet, a nyirokcsomókat, és ellenőrzi a hasi szervek (máj és lép) állapotát. A kórelőzmény és a fizikális vizsgálat után a pontos diagnózis meghatározása érdekében további vizsgálatokat rendelhet el, egyebek mellett laboratóriumi vizsgálatokat (például vérvételt, vizeletvizsgálatot, hormonvizsgálatot vagy intoleranciateszteket), röntgent, MR-t, CT-t és EKG-vizsgálatokat.

Hogyan készüljön fel a vizsgálatra? 

A vizsgálatra a páciensnek mindenképpen magával kell hoznia a belgyógyászati kezelésekkel kapcsolatos orvosi leleteit, esetleges műtétek zárójelentéseit, mert a betegségek összefügghetnek egymással. Emellett fontos, hogy a beteg ismertesse a korábban szedett gyógyszereinek listáját, valamint azok adagolását is a szakorvossal.

Miért döntsön a Dr. Rose magánkórház mellett? 

  • Magasan képzett szakorvosokkal várjuk. Orvosaink széles körű tapasztalattal rendelkeznek a belgyógyászati diagnosztika terén, és szorosan együttműködnek a képzett laboratóriumi részleggel a pontos és megbízható eredmények érdekében.
  • Személyre szabott ellátást biztosítunk minden páciensünknek. Bármely szervrendszert érintő panasz esetén alaposan és precízen járunk el a diagnózis felállítása során, és a beteg igényeinek, illetve az egyedi körülményeknek megfelelő kezelési módszert dolgozzuk ki.
  • Náluk az empatikus hozzáállás kiemelt érték. Betegeinkhez mindvégig empátiával és türelemmel viszonyulunk, hiszen tudjuk, hogy az egészségügyi problémák sokszor szorongást és aggodalmat okozhatnak. Szakorvosaink és egészségügyi személyzetünk kifejezetten fontosnak tartja, hogy betegeink érzéseire és igényeire figyeljen, és segítsen nekik a diagnózis és kezelés folyamatának minden lépésében.

Általános szűrésekkel, kivizsgálásokkal, akut és krónikus belgyógyászati panaszokkal kapcsolatban forduljon bizalommal a Dr. Rose Magánkórház orvosaihoz.