A “vértelen” (= non-ivazív) kardiológiai diagnosztika alapja a kórelőzmények felvétele, fizikális vizsgálat, nyugalmi EKG után a Szívultrahang (= echocardiográfia) és a Terheléses vizsgálatok, melyeket szükség esetén további vizsgálatokkal lehet kiegészíteni, az EKG Holter-monitorozástól, Vérnyomás-monitorozástól (ABPM) kezdve az izotópos vizsgálatokon át a szív-CT-ig, szív-MR-ig.
A “véres” (=invazív) kardiológiai vizsgálatokhoz tartoznak a szívkatéteres beavatkozások, a szívkoszorúérfestés (= coronarográfia), elektrofiziológia (a ritmuszavarok felderítésére), és az ezekhez tartozó katéteres beavatkozások, így a koszorúér-tágítás, sztent-behelyezése, vagy ritmuszavar megszűntetésére az ablációs módszerek, melyek egy ritmuszavar gócpontját szűntetik meg.
A “legvéresebb” kardiológiai beavatkozás a szívsebészeti műtét, melynek során kisebb bordaközi bemetszéssel vagy nagyobb, a szegycsont átmetszésével járó behatolással történik a szükséges ellátás, így koszorúér-műtét, szívbillentyű-műtét, aorta-műtét, szívsövény-műtét, stb.
Az utóbbi években rohamosan terjednek a nagy szívműtéteket kiváltó katéteres beavatkozások egyes szívbillentyű-beültetések, -plasztikák esetén.
Melyek a szív – és érrendszeri betegségek legfőbb elősegítői (rizikótényezői)?
- Magas vérnyomás
- Dohányzás
- Magas koleszterinszint
- Cukorbetegség
- Mozgásszegény és fokozottan stresszes életmód
- Örökletes tényezők a családban
- Jelentős túlsúly
- Túlzott alkoholfogyasztás
Mely betegésgek diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik a kardiológia?
- Magas vérnyomás
- Szívkoszorúér-betegségek
- Szívritmus zavarok pl.: pitvarfibrilláció, tachycardia, bradycardia
- Szívizombetegségek, szívelégtelenség
- Szerzett vagy veleszületett billentyűhibák és elégtelenségek
- Aorta szűkület vagy tágulat az első, mellkasi szakaszon
- Veleszületett szívbetegségek
- A szív gyulladásos betegségei : szívizom, szívburok, szívbelhártya gyulladás
Mikor, milyen tünetekkel érdemes kardiológushoz fordulni?
- Mellkasi fájdalom, szívtáji nyomás-szorítás főként terhelésre
- Bizonytalan mellkasi panaszok
- A szokásosnál erősebb szívdobogás, szapora pulzus vagy nagyon lassú szívverés
- Légszomj, nehézlégzés
- Egyenes ági rokon fiatalkori szívbetegsége, hirtelen szívhalála esetén
- Indokolatlan fáradtság, fáradékonyság
- Túl magas, vagy túl alacsony vérnyomás
- Szédülés, gyengeség, időnkénti eszméletvesztés
- Dagadó alsó végtagok
- Tünetmentesen szűrés, megelőzés jelleggel mindkét nemnél 40 év felett mindenképp, többszörös rizikó esetén akár már 20-30 évesen is
Mi történik a kardiológiai vizsgálat alatt?
A kardiológiai szakvizsgálat a páciens kórtörténetének felderítésével kezdődik. A szakorvos kikérdezi a panaszairől, az előzetes betegségeiről, a használt gyógyszereiről, a családban előfordult betegségekről és az életmódjáról. Ezután különböző fizikális vizsgálatokra kerül sor. A hallgatózást, kopogtatást, és a vérnyomásmérést a megalapozott diagnózis felállításához szükséges további vizsgálatok követhetik, például mint a nyugalmi EKG, szívultrahang, terheléses EKG, HOLTER, vérnyomás monitor (ABPM), vagy kiegészítő laborvizsgálatok. Végül kardiológusunk ezen információk alapján leletez, tanácsol, gyógyszeres kezelést ír elő, és ha kell, további vizsgálatokra küldi a pácienst.
Hogyan érkezzen a vizsgálatra?
A páciens az első konzultációra hozza el az összes korábbi orvosi dokumentációját, különös tekintettel a kardiológiai vizsgálatok eredményeit.