Kardiológia

A kardiológia, vagyis a szívgyógyászat az az orvosi szakterület, mely a szív és vérkeringés működését, veleszületett és szerzett betegségeit vizsgálja és gyógyítja, tesz a megelőzésükért.

A szív- és érrendszeri betegségek világszerte vezető haláloknak számítanak, Magyarországon is a halálozások több mint felét teszik ki, gyakoriságukat tekintve kiemelkedő a szívkoszorúér-betegségek, a szívinfarktus, az angina, a stroke és a szívelégtelenség. Több esetben a szívbetegség a kórkép késői szakaszáig tünetmentes lehet, amikor első jelként rögtön katasztrófális esemény következhet be, épp ezért kiemelten fontos a megelőzés és a korai diagnózis.

A “vértelen” (= non-ivazív) kardiológiai diagnosztika alapja a kórelőzmények felvétele, fizikális vizsgálat, nyugalmi EKG után a Szívultrahang (= echocardiográfia) és a Terheléses vizsgálatok, melyeket szükség esetén további vizsgálatokkal lehet kiegészíteni, az EKG Holter-monitorozástól, Vérnyomás-monitorozástól (ABPM) kezdve az izotópos vizsgálatokon át a szív-CT-ig, szív-MR-ig.

A “véres” (=invazív) kardiológiai vizsgálatokhoz tartoznak a szívkatéteres beavatkozások, a szívkoszorúérfestés (= coronarográfia), elektrofiziológia (a ritmuszavarok felderítésére), és az ezekhez tartozó katéteres beavatkozások, így a koszorúér-tágítás, sztent-behelyezése, vagy ritmuszavar megszűntetésére az ablációs módszerek, melyek egy ritmuszavar gócpontját szűntetik meg.

A “legvéresebb” kardiológiai beavatkozás a szívsebészeti műtét, melynek során kisebb bordaközi bemetszéssel vagy nagyobb, a szegycsont átmetszésével járó behatolással történik a szükséges ellátás, így koszorúér-műtét, szívbillentyű-műtét, aorta-műtét, szívsövény-műtét, stb.

Az utóbbi években rohamosan terjednek a nagy szívműtéteket kiváltó katéteres beavatkozások egyes szívbillentyű-beültetések, -plasztikák esetén.

Melyek a szív – és érrendszeri betegségek legfőbb elősegítői (rizikótényezői)?

Magas vérnyomás
Dohányzás
Magas koleszterinszint
Cukorbetegség
Mozgásszegény és fokozottan stresszes életmód
Örökletes tényezők a családban
Jelentős túlsúly
Túlzott alkoholfogyasztás

Mely betegésgek diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik a kardiológia?

Magas vérnyomás
Szívkoszorúér-betegségek
Szívritmus zavarok pl.: pitvarfibrilláció, tachycardia, bradycardia
Szívizombetegségek, szívelégtelenség
Szerzett vagy veleszületett billentyűhibák és elégtelenségek
Aorta szűkület vagy tágulat az első, mellkasi szakaszon
Veleszületett szívbetegségek
A szív gyulladásos betegségei : szívizom, szívburok, szívbelhártya gyulladás

Mikor, milyen tünetekkel érdemes kardiológushoz fordulni?

Mellkasi fájdalom, szívtáji nyomás-szorítás főként terhelésre
Bizonytalan mellkasi panaszok
A szokásosnál erősebb szívdobogás, szapora pulzus vagy nagyon lassú szívverés
Légszomj, nehézlégzés
Egyenes ági rokon fiatalkori szívbetegsége, hirtelen szívhalála esetén
Indokolatlan fáradtság, fáradékonyság
Túl magas, vagy túl alacsony vérnyomás
Szédülés, gyengeség, időnkénti eszméletvesztés
Dagadó alsó végtagok
Tünetmentesen szűrés, megelőzés jelleggel mindkét nemnél 40 év felett mindenképp, többszörös rizikó esetén akár már 20-30 évesen is

Mi történik a kardiológiai vizsgálat alatt?

A kardiológiai szakvizsgálat a páciens kórtörténetének felderítésével kezdődik. A szakorvos kikérdezi a panaszairől, az előzetes betegségeiről, a használt gyógyszereiről, a családban előfordult betegségekről és az életmódjáról. Ezután különböző fizikális vizsgálatokra kerül sor. A hallgatózást, kopogtatást, és a vérnyomásmérést a megalapozott diagnózis felállításához szükséges további vizsgálatok követhetik, például mint a nyugalmi EKG, szívultrahang, terheléses EKG, HOLTER, vérnyomás monitor (ABPM), vagy kiegészítő laborvizsgálatok. Végül kardiológusunk ezen információk alapján leletez, tanácsol, gyógyszeres kezelést ír elő, és ha kell, további vizsgálatokra küldi a pácienst.