Immunológia

Az immunrendszer a szervezet védekező mechanizmusa, amelynek fő feladata, hogy megvédje a szervezetet a kórokozók támadásától. Ugyanilyen fontos működése az is, hogy a szervezetünkben tumorossá fajuló sejteket időben felismeri, és elpusztítja azokat. Toleranciát előidézve lehetővé teszi  a fele részben „idegen” génállományú magzat fejlődését az anyaméhben, és szerepet játszik a táplálkozásban is .

Az immunológia mind tudomány az immunrendszer működését érintő problémákkal foglalkozik, a szervezet normális és kóros védekező reakcióit és ezek befolyásolásának lehetőségeit tanulmányozza.

Az immunrendszer fokozott működése

  • az immunrendszer túlműködésének leggyakoribb megjelenési formája az allergia. Az allergia az elmúlt évek legdinamikusabban növekvő betegségcsoportja. Az allergiás beteg immunrendszere a környezetben található ártalmatlan anyagokat is veszélyesként értelmezi, ezért védekező immunreakciót indít ellenük. Szükség esetén immunológus szakorvosaink allergológus kollégákkal egyeztetve végzik a kezelést.
  • autoimmun betegségek esetében az immunrendszer önmaga ellen fordul, normálistól eltérő működésével a test saját szöveteit pusztítja el. Ilyen esetben kezelés elsődleges célja a túlműködés mérséklése. Szakorvosaink feladata, hogy a megfelelő kezeléssel gátolják az immunrendszer e kóros működését, gyulladáscsökkentő terápiát alkalmazva kezeljék a tüneteket. Az autoimmun betegségek szerteágazó tünetei lehetnek: leggyakrabban változó ízületi panaszok, láz, fogyás, fáradékonyság. Az immunrendszer túlműködését jelző betegségek pl: az 1-es típusú cukorbetegség, a lupusz, a sokízületi gyulladás, a gyulladásos bélbetegségek, szklerózis multiplex és az autoimmun pajzsmirigybetegségek. Feladataink közé tartozik az autoimmun reakciók során csökkenő/csökkent működések felismerése és korrekciója is. Erre a legismertebb példa a krónikus pajzsmirigy gyulladás miatt csökkenő hormon termelés tartós gyógyszeres korrekciója.

Az immunrendszer alulműködése

Immunhiányos állapot genetikai rendellenesség következtében is kialakulhat, de elégtelen működést bizonyos betegségek, környezeti ártalmak vagy gyógyszerek is előidézhetnek.

Mikor, milyen panaszokkal érdemes immunológus szakorvoshoz fordulni?

Régóta húzódó, visszatérő, ismeretlen eredetű tünetek esetén érdemes immunológus szakorvos segítségét kérni. Ezek lehetnek:

  • bőrtünetek, bőrkiütések, bizonyos bőrelváltozások
  • enyhe hőemelkedés
  • fáradtság, levertség
  • fejfájás, idegrendszeri tünetek
  • hajhullás
  • izomfájdalmak
  • izomfájdalmak és izomgyengeség
  • ízületi gyulladás, ízületi merevség és fájdalmak
  • nyirokcsomó megnagyobbodás
  • szem-és szájszárazság, bármilyen más, gyakran ismétlődő gyulladásos tünet
  • tisztázatlan eredetű vérképeltérések

Milyen betegségekkel foglalkoznak az immunológus szakorvosok?

Szisztémás betegségek

  • Antifoszfolipid szindróma
  • Polimiositis, dermatomiositis
  • Progresszív szisztémás szklerózis
  • Raynaud-kór és Raynaud-szindróma
  • Reumatoid artritisz
  • Sjögren szindróma
  • SLE - Szisztémás lupus
  • Szeronegativ artritisek (psoriasis, Bechterew)
  • Vasculitisek

Szervspecifikus betegségek

  • Cöliákia, lisztérzékenység
  • Guillain-Barre-szindróma
  • Myasthenia gravis
  • Pajzsmirigy betegségek
  • Psoriasis, vitiligo, alopecia
  • Sclerosis multiplex
  • Szív, vese, tüdő, bőr elváltozások

Mi történik az immunológiai vizsgálaton?

Az első konzultáció alkalmával a páciens részletes kikérdezését és kórtörténetének, korábbi leleteinek, kezeléseinek megismerését követően az immunológus szakorvos meghatározza az elvégzendő vizsgálatokat.

Hogyan érkezzen immunológiai vizsgálatra?

Hozza magával valamennyi korábbi tünetével kapcsolatos orvosi leleteit és gyógyszereinek listáját. Sokat segíthet, ha a vizsgálat előtt végig gondolja korábbi panaszait, tüneteit és akár jegyzeteket is készít, nehogy fontos részletek említetlenül maradjanak. Az autoimmun betegségek egy része a közeli vérrokonokban is jelentkezhet – ezek ismerete nem csak az Ön diagnózisát erősítheti meg, hanem másokban addig esetleg fel nem ismert tünetek, betegségek okára is rávilágít. A közös környezet, életmód más családtagok „rejtélyes” tüneteinek allergiás hátterét is valószínűsítheti.