Neurológia

Milyen betegségek diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik a neurológia? 

A neurológiai betegségek által okozott panaszok igen változatosak akár elhelyezkedésükben, akár jellegükben. Az idegrendszer károsodása gyakran nem önálló betegség, hanem más szervrendszerek károsodásának szövődményeként jelenik meg.

Agyi keringési zavar 

Ha az agy vérellátása teljes mértékben megszűnik, annak működésében másodperceken belül súlyos zavar alakul ki. Legfeljebb három perces szünetelés esetén általában nem kell maradandó károsodással számolni, az ennél hosszabb leállás után azonban már komolyabb működési zavarok maradhatnak vissza. Ha a vérellátás hat percnél tovább szünetel, az agyi károsodás visszafordíthatatlan.  

Látható tehát, hogy ezekben az esetekben az azonnali beavatkozás életet menthet.

Az átmeneti ischaemiás attack (TIA) az agy egyes területeinek átmeneti vérellátási zavarát jeleni. Ilyenkor a tudat megtartott, azonban kialakulhat például rövid ideig tartó, spontán múló beszéd- vagy látászavar, féloldali végtagbénulás, zsibbadás, az arc elferdülése. A jelenség akkor állapítható meg, ha a tünetek rövid időn belül maradéktalanul megszűnnek; hosszabb idő elteltével már stroke-ról beszélünk.

A stroke (magyarul szélütés, gutaütés) esetében hirtelen fellépő keringészavar következtében alakul ki maradandó agyi károsodás. A tünetek megegyeznek a TIA kapcsán leírtakkal. 

A stroke-nak két formája ismert: az agyi infarktus és az agyvérzés. 

Az agyi infarktus a stroke-esetek mintegy 80-85%-át teszi ki. Ilyenkor egy agyi ér elzáródása miatt az általa ellátott agyterület vérellátása megszűnik, a sejtek elpusztulnak.

Az agyvérzés ritkább, kb. 15%-bon fordul elő, ilyenkor agyi erek megrepedése következtében alakul ki vérömleny az agyban vagy az agyhártyák alatt. 

Epilepszia 

Az epilepszia az agy működési zavara, melyet az idegsejtek kóros izgalmi állapota idéz elő, ami visszatérő módon jelentkező eszméletvesztést,  tudatzavart,  görcsrohamokat, különös viselkedést vagy akár hallucinációkat is okozhat. 

A tünetek jellemzően rövid ideig tartanak, és azoknak számos fajtája létezik: a klónusos roham ritmusos izomrángással, a tónusos roham az izmok megfeszülésével, az atóniás roham az izmok tónusvesztésével jár. Ezek a jelenségek érinthetnek csak egy-egy testrészt, de az egész testre is kiterjedhetnek. Előfordul, hogy az egyetlen jel, az átmeneti rövid tudatzavar. A diagnózis feltétele az epilepsziás rohamok ismétlődése, melyet az EEG vizsgálat lelete erősíthet meg. Az epilepszia típusától függően sebészetileg és gyógyszeresen kezelhető. 

Sclerosis multiplex 

Az SM a központi idegrendszer krónikus, autoimmun gyulladásos betegsége, mely az agyat és a gerincvelőt érinti. A folyamat károsítja a myelinhüvelyt, az idegrostok körüli szigetelőbevonatot. Fiatal korban kezdődik, általában rosszabbodások és javulások követik egymást, majd az állapot fokozatos romlása következik be. Tünetei sokfélék: látásvesztés, kettőslátás, végtagzsibbadások, bénulások, szédülés, koordinációs zavar, illetve a vizeletürítés szabályozási problémái a leggyakoribbak. 

Idegsejtpusztulással járó degeneratív betegségek 

Parkinson-kór 

A betegség következtében a páciens mozgása lelassul, izomzata merevvé válik és remegése jelentkezhet, a tünetek fokozatosan, lassan romlanak.  Ennek oka az, hogy az agy dopamin-termelő sejtjei pusztulnak. Hasonló tüneteket a Parkinson-kór mellett több más betegség is okozhat, melyek elkülönítése a kezelés miatt igen lényeges. 

Demencia (szellemi leépülés)  

A demencia nem egy önálló betegség, hanem tünetegyüttes, minden olyan állapotra használható, amikor a szellemi képességek hanyatlanak, ez idővel megakadályozza, hogy a beteg korábbi munkáját, életvitelét, később önellátását folytassa. Többnyire visszafordíthatatlan, úgynevezett neurodegeneratív betegségek okozzák. A demencia előfordulási esélye az életkor előrehaladtával folyamatosan nő. Leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, melynek vezető tünete a rövidtávú memória és a gondolkodási képességek fokozatos romlása, egészen addig, amíg a beteg mindennapi élet egyszerű feladatait sem képes önállóan elvégezni. A demencia egyéb okai között szerepel a stroke, koponyatrauma, gyulladásos betegségek, agyvízkeringési zavarok, belgyógyászati betegségek, drogok, alkohol. 

Gerincbetegségek 

Porckorongsérv – ischias 

A porckorongsérv (vagy gerincsérv) a gerincoszlop csigolyái között található porckorongok kitüremkedését, esetenként kiszakadását jelenti. Az elváltozás a gerincvelő és az abból kilépő ideggyökök nyomásával a gerincből a végtagok felé kisugárzó fájdalmat, zsibbadást, érzészavart, izomgyengeséget, bénulást, vizelési zavart és számos egyéb tünetet okozhat. 

A lumbágó hirtelen kezdetű, igen erős, de lokális derékfájdalom, ezzel szemben az ischias (ülőidegzsába) esetén a fájdalom az alsó végtag teljes hosszában lesugárzik.  Ez elsősorban a porckorongsérv következménye.

Krónikus derékfájdalom 

Krónikusnak nevezhetjük a derékfájást abban az esetben, amikor a panaszok több, mint három hónapja fennállnak. Ebben az esetben az elsődleges cél az okok felderítése, mely legtöbbször degeneratív gerincbetegség (meszesedés, porckorongsérv), de nem ritkán rákos áttétek is előfordulnak. 

Nyak-kar fájdalom 

A nyakból a vállba, a fel- és alkarba sugárzó fájdalom, zsibbadás hátterében többnyire a nyaki porckorongok problémája áll.

Egyéb betegségek 

Neurológiai betegségek közé tartoznak még a környéki idegrendszer betegségei, az egyes és többszörös idegbántalmak (mono-és polyneuropathiák), az alagút szindrómák, az ideg-izom kapcsolat zavarai (Myasthenia gravis), az izmok saját betegségei (elfajulásos és gyulladásos kórképek – izomdystrophiák, myositisek, myopathiák) és a fejfájás-betegségek, mint például a migrén, valamint az idegrendszer daganatos betegségei.

Mikor érdemes neurológushoz fordulni? 

Az egyes ideggyógyászati megbetegedések különböző tünetekkel járnak, ezek ráadásul számos egyéb betegségre is utalhatnak, az alábbi esetekben azonban mindenképp érdemes felkeresni egy neurológus szakorvost. 

Neurológiai eredetű problémára utal akár a hirtelen kezdetű, akár a fokozatosan kialakuló gyengeség, bénulás egy vagy több végtagon, esetleg az arcizmokban, de a szédülés, az egyensúlyzavarok és az egyes mozgáskoordinációs problémák is. Idegrendszeri betegségre utalhat a visszatérő, állandósult, vagy hirtelen kezdődő fejfájás, a nem szemészeti eredetű látásromlás, a kettős látás, a színek, formák felismerésének zavara, a látótérkiesés, kettőslátás vagy a féloldali látásvesztés.

Érdemes neurológushoz fordulni végtagzsibbadás és egyéb érzészavarok, neuropátiás fájdalmak, égő, bizsergő érzések, érzéskiesések esetén, továbbá beszéd- és  memóriazavarok, feledékenység és a gondolkodás egyéb zavarainak jelentkezésekor.

A neurológiai betegségek sokszor komoly fájdalommal társulnak, ezért ilyen eredetű problémára lehet gyanakodni a nyakból a váll, a kar felé sugárzó fájdalom, esetleg a hirtelen kezdetű vagy elhúzódó derékfájdalom esetében, különösképpen, ha ez az alsó végtagokba sugárzik.

Ideggyógyászati betegség állhat a háttérben akkor is, ha megváltozik az ízérzékelés vagy a szaglás, bizonyos esetekben a hallásproblémák vagy az izmok korábban nem észlelt gyengesége, az izomzat indokolatlan fogyása. 

Eszméletvesztés számos okból előfordulhat, köztük neurológiai betegségek is vannak, mint például az epilepszia. 

Milyen vizsgálatok érhetők el a Dr. Rose Magánkórházban? 

Neurológiai szakvizsgálat 

Az általános neurológiai szakvizsgálat során hozzáértő szakorvosunk a panaszok és a páciens fizikális vizsgálata, valamint a sokszor nélkülözhetetlen kiegészítő eszközös vizsgálatok alapján felállítja a neurológiai diagnózist, majd a konkrét betegségre célzottan elkészíti a kezelési tervet.

Neuropszichológiai komplex felmérés 

A neuropszichológia az agy és a pszichés folyamatok közötti összefüggéseket vizsgálja, így szorosan kapcsolódik mind a pszichológiához, mind a neurológiához. Az agy működésének jobb megértésére törekszik, szerepe különösen fontos mind a neurológiai, mind a pszichiátriai betegségek diagnosztizálásában és kezelésében.

A neuropszichológus tehát egy, a különböző agyi elváltozások által okozott mentális (kognitív és pszichés) zavarok vizsgálatára szakosodott szakpszichológus, aki a mentális folyamatok vizsgálatát, számszerű értékelését végzi. Vizsgálja a memóriát, a beszédet, az észlelést, a gondolkodás komplex folyamatait. 

Milyen esetekben vonható be a kivizsgálásba neuropszichológus? 

Neuropszichológiai vizsgálat a neurológus szakorvos javaslatára történhet. 

Elsősorban demenciával járó betegségek esetén alkalmazzuk, illetve olyan esetekben, amikor nem egyértelmű, hogy valóban fennáll-e szellemi hanyatlás, vagy csak hangulatzavar okozza a panaszokat. 

E mellett segítséget nyújthat agyi és átmeneti agyi keringészavar után, diagnosztizált stroke lezajlását követően, epilepsziával élő betegnél az esetleges kognitív változások miatt.

Ajánlott neuropszichológus bevonása a sclerosis multiplexben szenvedő betegeknél és az idegsejtpusztulással járó degeneratív betegségeknél (pl. Parkinson-kór) a mentális készségek felmérése, pszichopatológiai panaszok miatt.

Kérjük hozzátartozó kíséretét demencia (szellemi leépülés, gyakran Alzheimer kór) gyanúja, valamint előrehaladott életkor következtében észlelt feledékenység, gondolkodási és/vagy viselkedészavar esetén.

Mi történik a neurológiai vizsgálaton? 

A neurológiai szakvizsgálat első lépése a részletes anamnézis (kórelőzmény) felvétele. Ennek során a szakorvos feltérképezi és tisztázza a panaszokat, kikérdezi a pácienst a kórtörténetéről, jelenleg használt gyógyszereiről, a családban előfordult betegségekről és az életmódjáról, majd áttekinti a korábbi leleteket. Ezt követi a fizikális vizsgálat, melynek során néhány kérdéssel ellenőrzi a páciens mentális állapotát és beszédkészségét, majd a koponyát, gerincet, az agyidegeket, mozgató és érzőrendszert, koordinációt vizsgálja. A teljes vizsgálat kb. 30-60 percet vesz igénybe a betegség jellegétől, illetve a hozott leletek mennyiségétől függően. 

Ha ezt követően szükséges, számos kiegészítő vizsgálat rendelhető el a diagnózis pontosítása érdekében. A képalkotó vizsgálatok közé tartozik a röntgen, mellyel egy gerincvizsgálat során kizárhatóak például a törések. A legtöbb neurológiai betegség esetében azonban CT vagy MR vizsgálatra van szükség.  Más esetekben ultrahang, EEG, vagy EMG vizsgálat biztosítja a diagnózist. A kapott eredmények alapján személyre szabott terápiát javasol a szakorvos.

Hogyan kell felkészülni a vizsgálatra? 

A vizsgálat során az orvos feladata az, hogy a megfelelő kérdések feltevésével megtudjon a betegtől minden fontos információt. Ehhez az is szükséges, hogy a páciens az első konzultációra hozza el az összes korábbi orvosi dokumentációját, különös tekintettel a neurológiai vizsgálatok eredményeire. A korábban más intézményben végzett képalkotó vizsgálatok (CT, MR) esetében nem csak a leletet, de a képanyagot tartalmazó digitális anyagot is el kell hozni.

Miért döntsön a Dr. Rose Magánkórház mellett? 

• Magasan képzett szakorvosokkal várjuk. Neurológiai szakrendelésünkön felkészült, tapasztalt kollégákkal és a legmodernebb diagnosztikai eszközök segítségével végezzük a vizsgálatokat.
• Személyre szabott ellátást biztosítunk minden páciensünknek. A vizsgálatok során nemcsak a kórelőzményekre és a családban előfordult neurológiai eredetű betegségekre fordítunk nagy hangsúlyt, de az egyedi betegigényekre is odafigyelünk, és mindezeknek megfelelően dolgozzuk ki az adekvát terápiás tervet.
• Empatikusan fordulunk pácienseinkhez. Az első vizsgálattól kezdve a terápiás időszakig mindvégig türelemmel kezeljük betegeinket, és minden esetben részletes, átlátható tájékoztatást adunk a diagnózisról, valamint a kezelési lehetőségekről.

Neurológiai eredetű panaszokkal kapcsolatban forduljon bizalommal a Dr. Rose Magánkórház orvosaihoz.