Mi is az a stroke?
A kialakulás mechanizmusát tekintve kétféle stroke-ról beszélünk. Az egyik, a gyakoribb, az összes szélütés 80-85 százalékát kitevő agyi infarktus, vagy ischaemiás stroke. Ez akkor következik be, amikor az agyi artériák elzáródnak vagy beszűkülnek, ami miatt a véráramlás, az agy valamely részéhez, csökken vagy teljesen megszűnik. Ennek leggyakoribb oka az artériákban képződött vérrög vagy plakk, illetve egyes szívbetegségek, ritmuszavarok.
A másik stroke-fajta az agyvérzés, vagy hemorrhagiás stroke. Ez akkor alakul ki, amikor egy koponyán belüli artéria megreped, ami vérzést okoz az agyban vagy az agyhártyák között. Ezeknek oka lehet magas a vérnyomás mellett az artériák falának gyengesége, vagy érfejlődési rendellenesség is. „De azoknál is nagy az agyvérzés esélye, akik vérhígítót szednek, vagy olyan májbetegségük van, ami fokozza a vérzékenységet” – hívta fel a figyelmet Ilniczky doktor.
Kockázatok
A stroke kialakulásának kockázatát jelentősen növeli:
- a magas vérnyomás,
- a cukorbetegség,
- a dohányzás,
- a magas koleszterinszint,
- az elhízás,
- a mozgásszegény életmód.
Jelentős kockázati tényező a genetikai hajlam, ugyanis ugyanazon életmódbeli kockázat mellett van, akinek semmi baja nem lesz, míg az örökletes stroke-hajlammal született beteg szélütést szenved. Ezt a rizikó faktort azonban nem lehet előre meghatározni, vagy mérni.
A megelőzés a legfontosabb
Mivel a már kialakult stroke legtöbbször csak igen szerény eredménnyel gyógyítható, a hangsúly a megelőzésen van. Megelőzni pedig úgy lehet a szélütést, ha a kockázati tényezőket igyekszünk kiküszöbölni. Tehát például az említett életmódbeli rizikókat elkerüljük, vagy megfelelően kezeljük: abbahagyjuk a dohányzást, egészségesen étkezünk, mozgunk.
„A szűrővizsgálatok is segíthetnek megelőzni a stroke-ot. Ha a beteg vagy a kezelőorvosa olyan jeleket észlel, ami a stroke rizikóját növelheti, elvégeztethet például egy nyaki érvizsgálatot. Ha az ultrahang vizsgálat azt állapítja meg, hogy már kialakult valamilyen érbetegség, be lehet avatkozni a nagyobb baj elkerülése érdekében – gyógyszerrel vagy akár műtéttel.” – emelte ki a Dr. Rose Magánkórház neurológusa.
A stroke-ok jelentős hányadát szívbetegségek okozzák, tehát például, ha valakinek úgynevezett pitvarfibrillációja van, akkor a stroke kockázata megnövekszik. Azonban, ha ezt a szívbetegséget kiszűrik és kezelik, el lehet hárítani a stroke veszélyét is.
Ha valaki tud arról, hogy a családjában volt olyan, aki véralvadás problémákkal küzdött, szintén érdemes kivizsgáltatni magát. Egy speciális vérvizsgálattal ugyanis ki lehet zárni, illetve diagnosztizálni lehet, hogy az érintettnél is fennáll-e a probléma. A véralvadási problémákat lehet kezelni, ezzel is megelőzve a szélütés kialakulását.
Vannak olyan betegek, akiknél a később bekövetkező maradandó stroke előtt átmeneti agyi keringészavarra utaló, múló jelenségek alakulnak ki. Tehát bár ugyanazok a tünetek jelentkeznek, de ezek pár percen vagy órán belül nyom nélkül elmúlnak, de figyelmeztetnek a közelgő bajra. Ők a szerencsésebbek, mert náluk egy alapos kivizsgálás után meg lehet állapítani, mi okozta a problémát és a kezeléssel meg lehet akadályozni a maradandó stroke bekövetkeztét.
A stroke tünetei
A stroke kezelésénél a legfontosabb az időtényező. Az érelzáródás okozta agyi infarktus esetén csak egy bizonyos időablakon, néhány órán belül lehet eredményesen gyógyítani a betegséget. „Ha kicsúszunk ebből a néhány órából az agyszövetek már olyan súlyosan károsodtak, elhaltak, hogy visszafordíthatatlan lesz a folyamat” – hangsúlyozta Dr. Ilniczky Sándor. Ezért is nagyon fontos, hogy a laikusok is felismerjék a stroke tüneteit, hogy időben cselekedhessenek, de akkor is haladéktalanul hívják a mentőszolgálatot, ha nem biztosak benne, hogy szélütésről van-e szó.
Mindkét stroke-fajtának nagyon hasonlóak a tünetei, ezért csak az agyi CT vagy MR vizsgálat után lehet eldönteni, hogy melyik stroke következett be. Tehát ezek a közös tünetek:
- Féloldali végtag vagy arczsibbadás.
- Féloldali látásvesztés, féloldali látótér-kiesés.
- Gyengeség vagy bénulás féloldalon, ritkábban mindkét oldali végtagokban.
- Az arc elferdülése az arcizomzat bénulása miatt.
- Beszéd- vagy nyelési nehézségek.
- Szédülés, egyensúlyvesztés vagy koordinációs problémák.
- Hirtelen erős fejfájás.
- Tudatzavar.
A stroke kezelésének lehetőségei
Ha sikerül a terápiás időablakon belül a megfelelő kórházba vinni a szélütést kapott beteget, akkor lehetőség van az eret elzáró vérrög feloldására vagy eltávolítására. A rög feloldása egy speciális vénába beadott gyógyszerrel történik, amelynek hatására szerencsés esetben helyreáll a véráramlás, és ha nem is teljesen, de megmenekülnek a még el nem pusztult agyszövetek.
Ilniczky doktor szerint „a másik lehetőség, amelyet manapság egyre gyakrabban alkalmaznak a trombektómia, amely során egy katéterrel az eret elzáró rögöt megfogják és kihúzzák”. Ez az eljárás speciális technikai feltételeket és különleges tudással rendelkező szakembereket kíván, és nagyon hatékony terápia.
Fontos tudni, hogy az említett rögoldó, illetve katéteres eljárást sem lehet mindenkinél alkalmazni, még ha időben is kerül kórházba, mert csak bizonyos feltételek megléte esetén jöhet szóba. 10 stroke-os beteg közül legfeljebb 5 érkezik időben kórházba, de közülük csak 1-2-nél tudják alkalmazni ezen speciális kezeléseket.
Amikor már kialakult a maradandó károsodás, azt már nem lehet gyógyítani, de néha enyhíthetőek a tünetek. Például a beteg kaphat vérkeringést javító infúziót, vérhígítót, de javulás elsősorban az idő és a megfelelő rehabilitációs kezelés függvénye. A terápia másik fontos része, hogy különböző eljárásokkal megelőzzék a következő stroke-ot. Azoknál ugyanis, akik egyszer már átestek a szélütésen, sokkal nagyobb az esély egy következőre.
Gyógyulási esélyek
A stroke-on átesett betegek gyógyulási esélyei nagyon sok mindentől függnek. Nem mindegy például, hogy az illető hány éves, van-e túlsúlya, milyen alapbetegségei vannak, megkapta-e az említett speciális kezeléseket. Annál, aki idősebb, elhízott sok az alapbetegsége, és kicsúszott az időablakból nagyobb a kockázat, hogy olyan szövődmény alakul ki nála, ami halálos is lehet. Ugyanis a stroke önmagában ritkán halálos, a legtöbb beteget egyéb szövődmények miatt veszítjük el. „Viszont sokan maguktól gyógyulnak, pontosabban idővel javul az állapotuk, mert az agy képes arra, hogy az elhalt részek funkcióit más részek vegyék át. Lassú folyamat ez, akár egy évig is eltarthat, de rehabilitációs kezelésekkel ezt támogathatjuk, a kimenetelt javíthatjuk.” – hangsúlyozta a Dr. Rose Magánkórház neurológusa.
A gyógyulási folyamatban a hozzátartozók is sokat segíthetnek, már azzal is, hogy a beteg mellett állnak. Sok egyedülálló stroke-on átesett betegnek, akinek nincs nagyon miért hazamennie, nehezebben javul az állapota, könnyebben lesz depressziós és gyakran feladja. Akit a család támogat, akit hazavárnak gyorsabban gyógyul, ők látják a fényt az alagút végén.
