Pszichiátria

Milyen betegségekkel foglalkozik a pszichiáter? 

Hangulatzavarok és szorongásos betegségek 

Általában a stresszre adott eltúlzott készenléti állapot, állandó aggodalom, testi-lelki kimerülés indítja el a tüneteket. A depresszióra hajlamos embereknél a következmény elsősorban a nyomott hangulat, kedvetlen, örömtelen állapot, csökkent aktivitás, negatív gondolatok, mint az önvádlás, értéktelenség-érzés, súlyos esetben az öngyilkossági gondolat és kísérlet. Depresszió esetében gyakran sokféle általános, testi panasz – alvászavar, étvágytalanság, fájdalom –, vagy más, egyéb betegségre utaló tünet is megjelenik. 

Tévedés azt gondolni, hogy mindig van a háttérben valami súlyos probléma, veszteség, például gyász, párkapcsolat megszakadása, munka elvesztése vagy más negatív esemény. Gyakran a szokványos életvitel mellett is elindulhat olyan elégedetlenség, bizonytalanságérzés, ami önmagát rontó körként vált ki egyre több és súlyosabb tünetet. 

A depresszió ismétlődésre hajlamos, súlyos szenvedést okoz: ez az öngyilkosságok leggyakoribb oka, és sok esetben alkohol- vagy más szerfüggőség lehet a következménye. Felhangolt állapottal, enyhébb vagy súlyosabb mániás tünetekkel is járhat, ezek egymással gyorsan váltakozva vagy keveredve is előfordulhatnak. Ezeket a hangulatzavarokat nevezzük kétpólusú, orvosi nevén bipoláris betegségeknek, ahol az öröklött biológiai hajlam szerepe elsődleges.

Az előbb felsorolt konkrét okok miatt kialakuló, akár drámaian súlyos rosszkedv és reménytelenségérzés önmagában nem depresszió, csak akkor válik betegséggé, ha 2 héten túl is többféle tünet jelentkezik, és ezek jelentősen rontják a mindennapi élet minőségét. A gyász időszaka sem betegség, de a 6 hónap után is fennálló súlyos tünetek esetén ezt is kóros, kezelendő állapotnak tekintjük.

Depresszió és szorongásos tünetek ijesztő, elhúzódó, az életvitelt korlátozó testi betegségek miatt is kialakulhatnak, ilyenkor az alapbetegség mellett érdemes foglalkozni ezekkel is, mert gyakran rontják a betegség kimenetelét, így előfordulhat, hogy nehezebben lehet beállítani például az ingadozó magas vérnyomást.

A gyakran szorongó, apróságok miatt is aggodalmaskodó, önmagukkal vagy az egészségükkel elégedetlen embereknél bármilyen változás kelthet félelmet, amiből betegségszintű szorongások alakulhatnak ki. Ezek az alábbiak lehetnek.

Pánikbetegség 

Halálfélelemmel vagy a megőrüléstől való félelemmel járó szorongásos eredetű tünetek, amik súlyos szervi bajra, pl. szívinfarktusra, sztrókra utalnak, ezért a betegek először általában ügyeleten, sürgősségi osztályon kérnek segítséget.

Generalizált szorongás 

Állandósult aggodalmas, szorongó állapot, félelem, hogy valami baj történhet, ami a tartósan feszült, készenléti állapot miatt sokféle pszichoszomatikus (pszichés hátterű testi) tünet – mellkasi szorítás, gombócérzés a torokban, hasfájás, hasmenés, gyakori vizelési inger, fejfájás, mozgásszervi fájdalom – de akár testi betegség, pl. irritábilis bél szindróma, refluxbetegség, ekcéma vagy más immunológiai probléma hátterében is állhat.

Agorafóbia 

Eredeti jelentése szerint (piac)tériszony, ami az olyan helyzetektől való félelmet jelenti, ahol valaki úgy érzi, ha itt rosszul lenne, akkor a kijutás nehéz lenne, nem kapna segítséget. Előfordul, hogy a tömeg miatt nehéz levegőt venni, túl szűk vagy épp túl nagy, esetleg veszélyes a hely. Ilyen problémák a leggyakrabban tömegközlekedési eszközökön, nagy boltokban, bevásárlóközpontokban, sorban álláskor, nagyvárosi dugóban, hidakon, autópályán, idegen helyeken, idegenek között, moziban, színházban, liftben fordulhatnak elő, de van, aki otthon egyedül is ilyen félelmet érezhet. Ezek a tünetek legtöbbször a pánikbetegség, vagy a generalizált szorongás következményeként alakulnak ki.

Szociális fóbia 

Szorongásos tünetek kialakulása olyan helyzetekben, ahol valaki úgy érzi, ha valamit elront, akkor furcsán néznek rá, megszégyenül, „hülyének nézik”. A betegek ezért elkezdik kerülni például a beszélgetést idegenekkel vagy akár ismerősökkel, sokszor nem tudják miről beszéljenek, ha nem konkrét, például szakmai ügyről, hanem ismerkedésről, „csevegésről” van szó, vagy éppen nem szívesen beszélnek több ember előtt. Ide tartoznak azok a félelmek is, amikor étkezés, WC-használat vagy más tevékenység közben mások jelenléte túlzott feszélyezettséget, szorongást vált ki, így a mindennapi szociális helyzetek is problémát okoznak. Enyhe formája szinte minden embernél előfordul, ez a lámpaláz.

Kényszerbetegség 

Lehetnek olyan visszatérő, a saját énünktől idegen, szorongást okozó kényszergondolatok, melyeket az érintett betegesnek, perverznek, értelmetlennek, irreálisnak, vagy az elmezavar jelének tart, és attól fél, hogy ha ilyen gondolat eszébe jutott, akkor azt meg is akarja tenni, például bántani vagy megölni valakit, akit szeret. Emiatt úgy érzi, hogy ezen gondolatok miatt ő valójában nem normális, ha pedig valakit baj ér, akkor azért a gondolatai miatt ő a felelős. A kényszercselekedetek általában a kényszergondolatok ellen kialakult eltúlzott tevékenységek, rituálék, mint a napi százszori kézmosás, vagy annak ismételt ellenőrzése, hogy valamit, ami bajt okozhat – például az ajtót, ablakot, a vizet, a gázt vagy a villanyt – elzárt, bezárt-e.

Demencia 

A pszichiátria és a neurológia határterületéhez tartoznak a szellemi leépülést, demenciát okozó betegségek, amik leggyakrabban Alzheimer kór és agyi keringészavar miatt alakulnak ki, azonban gyógyítható állapotok is okozhatnak a demenciához hasonló tünetek, mint a súlyos vitaminhiány, a pajzsmirigy-betegségek, az alvászavarok vagy az egyéb, pszichiátriai eredetű betegségek.

A demencia tünetei magukba foglalhatják a nehezített gondolkodást, az emlékezetkiesést, de leépülhet a problémamegoldó képesség, valamint a nyelvi készségek is. Előfordulhatnak a kedélyállapotot és a viselkedést befolyásoló változások is, ezen tünetek összessége pedig súlyosan megnehezíti a beteg mindennapi tevékenységét. A demencia egy progresszív betegség, melynek tünetei fokozatosan alakulnak ki és súlyosbodnak, mivel a károsodás egyre több agysejtet érint. 

Ha az állapot hátterében nem áll konkrét betegség, akkor a memóriavesztés az életkorral összefüggő, természetes folyamat, ez azonban nem azonos a demenciával.

Szenvedélybetegségek, függőségek és káros szerhasználat 

A szenvedélybetegség – vagy addikció – az agy jutalmazási rendszerének kóros megváltozását jelenti. A szenvedélybetegek ellenállhatatlan vágyat éreznek valamilyen viselkedés vagy káros kémiai anyag iránt, ez pedig együtt jár azzal, hogy a kívánt dologgal szemben nehezen állnak ellen, sokszor az önuralom teljes hiánya jellemző rájuk úgy, hogy magatartásuk negatív következményeit figyelmen kívül hagyják.

A betegség kialakulásának lehetséges okai közé tartozik a genetikai hajlam, de gyakori a gyerekkori vagy felnőttkori traumára, például a gyászra vagy valamilyen betegségre való reakció is. Szenvedélybetegséghez vezethet a stresszes, túlhajszolt életmód és a családi, társadalmi hatások is. 

A leggyakoribb szenvedélybetegségek az alkohol- és drogfüggőség, de létezik társadalmilag elfogadott addikció is, mint a dohányzás vagy a koffeinfüggőség. 

A szenvedélybetegekre jellemző, hogy általában nincs betegségtudatuk, hangulatuk azonban megváltozik, érdektelenné válnak, de időnként agresszívan is viselkedhetnek. Gyakran másokra hárítják a felelősséget, mivel nem akarnak szembenézni saját döntéseik következményeivel. 

A betegséget kísérheti depresszió és öngyilkossági gondolat is, ezért szenvedélybetegségek, függőségek és káros szerhasználat esetén az a legfontosabb, hogy az érintett felismerje és elfogadja, hogy egyedül nem tud úrrá lenni a problémán, beszéljen szakemberrel, keressen fel olyan csoportokat, ahol a függőségeket sorstársaikkal közösen győzhetik le. Ilyenek az Anonim Alkoholfüggők (AA) vagy az Anonim Narkotikumfüggők (NA) csoportjai.

Szkizofrénia 

A szkizofrénia a közhiedelemmel ellentétben nem tudathasadást, tehát kettős éntudatot okozó betegség, hanem a leggyakrabban furcsa, szokatlan észlelésekkel (hallucinációkkal) és gondolatokkal (megfigyelnek, lehallgatnak, valakik ártani akarnak nekem, összesúgnak a hátam mögött, rólam beszélnek az utcán vagy a TV-ben, interneten befolyásolják a gondolkodásomat) járó állapot. Ezeket a gondolatokat a betegek valósnak élik meg akkor is, ha mások az ellenkezőjét bizonygatják. A tünetek néha háttérbe szorulnak, de az érintett gyakran elkezdi ignorálni az embereket, a tanulást és a munkáját, önmagát is elhanyagolja, és saját világában éli az életét.

A pszichiátriai vizsgálat menete 

A pszichiátriai problémák diagnosztizálása komplex feladat, melyben nagy szerepe van az érintett személy elmondásának, de fontos a beteg érzelmi állapotának és viselkedésének vizsgálata is. A pszichiátriai vizsgálat gyakorlatilag egy részletes beszélgetés, melynek során a szakember feltérképezi a páciens pszichés állapotát, panaszainak jellegét. Az anamnézis felvételének része a családban előfordult hasonló állapotok, addikciók megismerése, az életvezetési és élettörténeti adatok rögzítése, valamint sor kerülhet a szuicid hajlamok, az agresszivitás és az esetleges szerhasználat veszélyei miatti rizikóbecslésre is. A vizsgálat során nagyon fontos az orvos-beteg kapcsolat kiépítése, mely a terápiás együttműködés feltétele.

Bár a pszichiátriai diagnózis felállításában a laboratóriumi és műszeres vizsgálatok kiegészítő jellegűek, mégis nagy jelentőségük lehet bizonyos esetekben. 

Sor kerülhet laborvizsgálat keretében a vérkép, a máj- és a vesefunkciók, a pajzsmirigy működésének vizsgálatára. Az ellenőrzés kiegészíthető belgyógyászati, neurológiai, genetikai vizsgálatokkal is, esetenként pedig szükség lehet agyi képalkotó vizsgálatok (CT, MRI, MRS, PET, EKG, EEG) elvégzésére is.

Hogyan történik a pszichiátriai betegségek kezelése? 

A felsorolt betegségek mindegyikére van igazoltan hatásos gyógymód, ami lehet gyógyszer vagy más biológia terápia, pl. fényterápia vagy alvásmegvonás depresszióban. Sor kerülhet pszichoterápiára, életmód, élethelyzet változtatásra, de általában ezek kombinációja jelenti a leghatásosabb és legtartósabb megoldást. Ahogy említettük, a pszichoterápia alapja a jó orvos-beteg kapcsolat. Ebben a szaktudás mellett segíthet például a humor, a derűs kommunikáció, ami oldja a betegek feszültségét, így könnyebben el tudják mondani, amit szeretnének.

Pszichiáter vagy pszichológus is gyakran találkozik olyan rossz élethelyzetben lévő emberekkel, akik nem betegek, de pl. a párkapcsolatuk, a munkájuk miatt stresszben élnek, boldogtalanok, krízisbe (hirtelen, nem várt nehéz élethelyzetbe) kerülnek, nem látják a megoldást, úgy érzik mások nem értik meg őket, ezért keresnek segítséget. Ebben az esetben a támogató pszichoterápia és a szakszerű konzultáció a megoldás.

Miért döntsön a Dr. Rose Magánkórház mellett? 

• Magasan képzett szakorvosokkal várjuk. Pszichiátriai szakrendelésünkön felkészült, tapasztalt kollégákkal és a legmodernebb diagnosztikai eszközök segítségével végezzük a vizsgálatokat.
• Személyre szabott ellátást biztosítunk minden páciensünknek. A vizsgálatok során nem csak a kórelőzményekre és a családban előfordult pszichiátriai eredetű betegségekre fordítunk nagy hangsúlyt, de az egyedi betegigényekre is odafigyelünk, és mindezeknek megfelelően dolgozzuk ki az adekvát terápiás tervet.
• Empatikusan fordulunk pácienseinkhez. Az első vizsgálattól kezdve a pszichoterápiás időszakig mindvégig türelemmel kezeljük betegeinket, és minden esetben részletes, átlátható tájékoztatást adunk a diagnózisról, valamint a kezelési lehetőségekről.

Hangulatzavarok, szorongásos állapotok, szenvedélybetegségek vagy demencia esetén forduljon bizalommal a Dr. Rose Magánkórház orvosaihoz.