Infektológia

Milyen betegségekkel foglalkozik az infektológia? 

Az infektológia a fertőző betegségekkel foglalkozik, melyeket valamilyen fertőző ágens, kórokozó vagy azok toxikus anyaga idéz elő. Ezek a betegségek képesek közvetlenül vagy közvetve állatról emberre, valamint emberről emberre terjedve fertőzni.

A leggyakoribb fertőző betegségek az alábbiak.

Influenza 

Az influenza egy cseppfertőzés útján terjedő vírusos betegség, mely a felső és az alsó légutakat egyaránt érintheti. A fertőzés rendszeresen okoz nagyobb járványokat a téli időszakban, ráadásul időről időre újabb influenzavírusok, mutációk jelennek meg és okoznak pandémiát. 

Jellemző tünetei a láz, a torokfájás, az izomfájdalom, a gyengeség, az orrfolyás és a köhögés. Az influenza alapvetően enyhe lefolyású, azonban bizonyos esetekben, például időseknél vagy legyengült immunrendszer mellett súlyos, akár halálos szövődményekkel – tüdőgyulladással vagy agyvelőgyulladással – is együtt járhat.

A betegség könnyen terjed emberről emberre, elsősorban a köhögés vagy kilégzés során a levegőbe juttatott folyadékcseppekkel, de a vírus a fertőzöttek által megérintett felületeken is életképes maradhat. Az influenza védőoltással megelőzhető, ezért az a veszélyeztetett csoportokba tartozók számára minden évben javasolt. 

HPV-fertőzés 

A HPV (humán papilloma vírus) egy olyan víruscsalád, mely a bőrön és a nyálkahártyákon sejtburjánzást idéz elő. Következtében közönséges és nemi szemölcsök jelenhetnek meg, de a HPV felelős a méhnyakrák kialakulásáért is. 

A vírusnak több, mint 150 típusa ismert, melyek különböző szervek hámfelületén okoznak eltérő jellegű elváltozásokat. Egyes típusai – melyek nem nemi úton terjednek – felelősek a tenyéren, talpakon megjelenő vírusos szemölcsök nagy részéért. A szexuális úton terjedő vírus nők esetében a külső nemi szerveket, a hüvelyt és a méhnyakat, férfiaknál a húgycsövet, a hímvesszőt és a herezacskó bőrét érintheti, de a fertőzés nemtől függetlenül megjelenhet a végbélnyílásnál és a szájüregben is.

A HPV hordozók nagy része tünetmentes, és a fertőzést az immunrendszer sokszor észrevétlenül legyőzi. Ha azonban a szervezet egyéb okból, például betegség vagy stressz hatására meggyengül, megjelenhetnek a tünetek szemölcsök, hámelváltozások, rosszindulatú daganatok formájában. Fontos, hogy a tünetmentesség esetén is fennállhat egészségügyi kockázat, ráadásul a hordozó is fertőzhet, a HPV teszt elvégzése tehát ilyenkor is szükséges lehet.

A fertőzés bőr-bőr, illetve bőr-nyálkahártya kontaktus során vihető át, így elsősorban nemi úton terjed, azonban közös tárgyhasználat esetén sem kizárt annak lehetősége. A HPV lappangási ideje akár 3-8 hónap is lehet, így sokszor a beteg úgy adja azt tovább, hogy nem is tud fertőzöttségéről.

A betegség ellen létezik védőoltás, enélkül az jó eséllyel ismételten kialakulhat. 

Lyme-kór 

A betegséget olyan kullancsok csípése terjeszti, melyek a Borrelia burgdorferi nevű baktériummal fertőzöttek. Felismerése nem egyszerű, hiszen magát a kullancscsípést sem mindig vesszük észre, a jellegzetes bőrtünetek pedig nem alakulnak ki minden esetben. 

A legjellemzőbb tünet a bőrön, elsősorban – de nem kizárólagosan – a csípés helyén jelentkező kokárdaszerű bőrelváltozás, mely kezelés nélkül fokozatosan növekszik, idővel akár több tíz centiméteressé is válhat, máskor pedig spontán elhalványul. A bőrtünet nem fáj és nem viszket, és jelentkezhet nem sokkal a csípést követően, de akár hónapokkal később is. Maga a kiütés idővel magától eltűnik, ez azonban nem jár együtt a kórokozó kiürülésével, csupán a diagnózis felállítását nehezíti meg. 

A bőrelváltozáson kívül előfordulhatnak enyhe influenzaszerű tünetek: hőemelkedés, izomfájdalom, levertség, nyirokcsomó-duzzanat. Ha a kezdeti szakaszban nem kezdődik meg a kezelés, a baktérium szétszóródik a testben, egyre több szervet és szervrendszert érintve. Az ízületi fájdalmak mellett megjelenhet a depresszió, a memóriakárosodás, az általános rosszullét és a fájdalomérzés. Hosszabb távon előfordulhat szívizomgyulladás, szívritmuszavar, arcidegbénulás, valamint fájdalmas bőrsorvadás is. A legsúlyosabb – de szerencsére ritkán előforduló – szövődmény a bénulás. 

A betegség antibiotikumos kezeléssel gyógyítható, védőoltás azonban nem létezik, ezért a megelőzés eszköze a kullancscsípések elkerülése. 

AIDS 

A HIV (Human Immundeficiency Virus) az AIDS (Acquired Immune Deficiency Syndrome), a szerzett immunhiányos tünetegyüttes kórokozója. Elsősorban szexuális úton, fertőzött nemi váladék átadásával terjed, de vér útján is átvihető egyik emberről a másikra. A terhes nő a méhlepényen keresztül ritkán adhatja át, a gyermek azonban a szülés közben, vagy az anyatejes táplálás során is megfertőződhet. 

A vírus a szervezetben folyamatosan szaporodik, ennek során egyre több sejtet támad meg és pusztít el. A fertőzés kezdeti időszakában a szervezet még fokozatosan újratermeli az elpusztult sejteket, ha azonban ez az egyensúly idővel megbomlik, kialakul a súlyos tünetekkel járó AIDS betegség.

Az AIDS beteg védekezőrendszere legyengül, így a szervezet fogékonnyá válik a fertőzésekre, míg végül már olyan kórokozók is komoly szövődményeket okozhatnak, melyek az egészséges immunrendszer esetén nem képesek betegséget előidézni. 

A HIV fertőzés a kezdeti fázisban, átlagosan az első 5 évben tünetmentes, azonban a fertőzőképesség már ekkor is fennáll. Ahogy az immunrendszer és a vírus egyensúlya megbomlik, megjelennek a kezdeti tünetek: elhúzódó nyirokcsomó duzzanatok, szokatlan, kezelésre nem reagáló bőrgyógyászati betegségek (vírusos szemölcsök, gombás fertőzések, fokozott faggyútermelés), jelentős mértékű fogyás, tartós hasmenés. Ebben a fázisban a károsodás még nagy eséllyel visszafordítható. 

A HIV-fertőzés utolsó stádiuma maga az AIDS betegség. Ekkor olyan indikátorbetegségek jelentkeznek, mint a TBC, a Kaposi-szarkóma, a bőrdaganatok, az arc- és homloküreg-gyulladás, a vírusfertőzések és a tüdőgyulladás. A beteg halálához nem maga a fertőzés, hanem az azzal kapcsolatban kialakult betegség, tumor vezet. 

A vírus a vérből kimutatható, az orvostudomány fejlődésének következtében pedig ma már olyan kombinált terápia alkalmazható, mely 80 százalékkal csökkentette a halálozás esélyét, így a beteg akár 20-50 éves túlélésre is számíthat, ha a fertőzést időben diagnosztizálják. 

Agyhártyagyulladás 

Az idegrendszert érintő fertőző betegség, melyet a lágy agyburok gyulladása idéz elő. Elsősorban a 2 év alatti gyermekeket és a fiatalokat fenyegeti, és bár antibiotikumos kezeléssel sokszor gyógyítható, még ma is vezethet a beteg halálához. Több típusa létezik a kórokozótól és a szervezet reakciójától függően. A baktériumok okozta gennyes agyhártyagyulladás főként egészséges embereket támad meg, gyors lefolyású, gyakran halálos, míg a vírusos eredetű betegség nagyobb eséllyel gyógyítható. 

A fertőző agyhártyagyulladás ellen védőoltással lehet védekezni, ennek hiányában azonban a betegség súlyos, helyrehozhatatlan idegrendszeri károkat okozhat. A Pneumococcus és a Haemophilus influenzae ellen a védőoltás csecsemőkorban kötelező, a Meningococcus elleni oltás pedig önkéntesen választható.

Az agyhártyagyulladás általában úgy jön létre, hogy a légutakban megtelepedő baktériumok gyulladást okoznak, majd a nyálkahártyán keresztül a véráramba és az agyba jutnak. A tünetek kezdetben a levertség, az étvágytalanság és a láz, később fejfájás, hányiger, tudatzavar, görcsök és bénulások is jelentkezhetnek.

A korai diagnózis és az időben elkezdett antibiotikumos kezelés életet menthet, hiszen a betegség lefolyása rendkívül gyors, a kezdeti tünetek jelentkezése után már néhány órával is gyógyíthatatlan károkat okozhat a gyulladás.

Hepatitis 

A fertőzést az úgynevezett hepatotróp vírusok okozzák, és a vírustörzs alapján a betegség öt altípusát különböztethetjük meg.

Hepatitis A 

Tipikusan a rossz higiénés viszonyokkal rendelkező területeken magas az előfordulása. A vírus az emberi székletben található meg és személyes érintkezés által, szennyezett ivóvíz vagy étel fogyasztásával terjed. Lappangási ideje körülbelül egy hónap, de a legtöbb esetben a fertőzés tünetmentesen lezajlik, és kezelésre nincs szükség. Aki egyszer átesett a betegségen, az egész életére védett marad. 

Hepatitis B 

Az egyik legelterjedtebb betegség a világon. A vírus szervezetünk minden szövetében jelen van, azonban a májban sejtelhalást és gyulladást okozhat. Vér és testnedvek terjesztik, leggyakrabban szexuális úton terjed, nyál útján azonban nem. 

Lappangási ideje hosszú, mintegy három hónap. Ha a szervezet nem tudja legyőzni a kórokozót, krónikus májgyulladás alakul ki, ami a szerv maradandó károsodását okozhatja, esetenként akár májtumor kialakulásához is vezethet. A krónikus fertőzés antivirális szerekkel kezelhető, kiemelten fontos azonban a megelőzés, melynek legjobb módja a védőoltás. 

Hepatitis C 

A vírus vérrel, ritkábban szexuális úton, testnedvekkel terjed, és esetében gyakran alakul ki komolyabb betegség, maradandó májkárosodás: a krónikus májbetegség esélye 60-70 százalék. 

Jelenleg nem érhető el hatékony védőoltás a hepatitis C vírus ellen, figyelemmel arra, hogy rendkívül gyorsan mutálódik, azonban léteznek korszerű vírusellenes terápiák, melyek majdnem 100 százalékos gyógyulási arányt biztosítanak.

Hepatitis D 

A betegség kizárólag a hepatitis B vírussal együtt okozhat májbetegséget, általában súlyos májgyulladást, mely könnyen májzsugorhoz vezethet. A hepatitis B elleni védőoltás ezzel a fertőzéssel szemben is védelmet biztosít.

Hepatitis E 

Főleg a trópusi tájakon fordul elő, idült májbetegséghez csak meglévő immunkárosodás mellett vezet. Esetenként Magyarországon is előfordul, védőoltás nincs ellene, azonban általános higiéniai szabályok betartásával terjedése megelőzhető.

Mononukleózis 

Heveny vírusos megbetegedés, mely leggyakrabban serdülőkorban, valamint fiatal felnőttkorban fordul elő, és elsősorban nyál (csók) útján terjed. Általában a herpeszvírust okozó Epstein-Barr vírus okozza, a betegség lappangási ideje 4-6 hét is lehet. A nyálmirigyekben keletkezik a fertőzés, melyek a vírust a nyálba juttatják, innen pedig továbbterjed a fehérvérsejtekre.

Jellemző tünetei az elhúzódó, magas láz, a nyelési fájdalom, a mandulák és nyirokcsomók megnagyobbodása. Általában néhány hét alatt spontán gyógyul, esetenként azonban elhúzódhat és komolyabb szövődményekkel, például májgyulladással járhat.

Mikor érdemes infektológushoz fordulni? 

Infektológiai szakrendelés felkeresése lehet szükséges akkor, ha elhúzódó vagy újkeletű, kórházi kezelést nem indokló, fertőzésre utaló panaszok merülnek fel, esetleg egy ismert fertőző betegség lezajlását követően a panaszok ismét, tartósan kiújulnak. Érdemes felkeresni szakrendelésünket állatokkal, rovarokkal történt kontaktus követően, pl. kullancscsípés után fellépő panaszok esetén. Infektológiai eredetű betegségre gyanakodhatunk a test bármely részén megjelenő nyirokcsomó duzzanatok, tartós emésztési panaszok, sárgaság, májbetegségek, kiütések és szemölcsök jelentkezése esetén. 

Keresse fel magánkórházunkat a más szakterületek által kért mikrobiológiai vizsgálatok eredményeinek kiértékelése céljából is.

Az infektológiai vizsgálat 

Az infektológiai kivizsgálás részletes kikérdezéssel kezdődik, mely során kitérünk a beteg korábbi betegségeire, gyógyszerelésére, életkörülményeire, korábbi oltásaira. Részletesen áttekintjük a betegség lefolyását, az addig alkalmazott gyógyszerek hatását, valamint áttekintjük a már elvégzett vizsgálatok eredményeit. Amennyiben szükséges, további laboratóriumi, mikrobiológiai, képalkotó vizsgálatokat kérünk, illetve más szakterületek specialistáit is bevonjuk egy-egy szervrendszer működésével kapcsolatban. Ha fertőző betegség gyanúja merül fel, vagy annak fennállása beigazolódik, megkezdjük a megfelelő kórokozó-ellenes kezelést. A gyógyszerszedés során követjük a betegség lefolyását, szükség esetén kivizsgáljuk a betegség okozta elhúzódó panaszokat.

Hogyan készüljünk fel a vizsgálatra? 

A páciens az első konzultációra hozza el az összes korábbi orvosi dokumentációját, így a jelenlegi betegségével kapcsolatos papírokat és a mikrobiológiai vizsgálatok eredményeit. Amennyiben rendelkezésre áll, hasznos magával hoznia az oltási kiskönyvét is.

Miért döntsön a Dr. Rose Magánkórház mellett? 

• Magasan képzett szakorvosokkal várjuk. Infektológiai szakrendelésünkön felkészült, tapasztalt kollégákkal és a legmodernebb diagnosztikai eszközök segítségével végezzük a vizsgálatokat.
• Személyre szabott ellátást biztosítunk minden páciensünknek. A vizsgálatok során nemcsak a kórelőzményekre fordítunk nagy hangsúlyt, de az egyedi betegigényekre is odafigyelünk, és mindezeknek megfelelően dolgozzuk ki az adekvát terápiás tervet.
• Empatikusan fordulunk pácienseinkhez. Az első vizsgálattól kezdve a terápiás időszakig mindvégig türelemmel kezeljük betegeinket, és minden esetben részletes, átlátható tájékoztatást adunk a diagnózisról, valamint a kezelési lehetőségekről.

Infektológiával kapcsolatos kérdéseivel forduljon bizalommal a Dr. Rose Magánkórház orvosaihoz.