Pulmonológia

A pulmonológia, vagy tüdőgyógyászat a tüdővel és az alsó légutak megbetegedéseivel foglalkozó orvosi szakterület. A pulmonológus feladata az akut és krónikus légzési panaszok, a fertőzéses eredetű tüdőgyulladások kezelése, a légzőszervi állapotfelmérés és a daganatszűrés. A terület jelentősége az utóbbi évtizedekben folyamatosan nő, hiszen a légszennyezettség miatt egyre nagyobb számban fordulnak elő asztmás és krónikus légúti gyulladásos megbetegedések, a tüdőgyógyászat azonban a Covid-járvány idején került igazán a figyelem középpontjába.

Mivel foglalkozik a pulmonológia szakterület? 

A pulmonológia a tüdő, valamint a légutak különböző megbetegedéseivel foglalkozik, melyek megértéséhez az alapvető anatómiai ismeretek is szükségesek.

A tüdő működése 

A tüdő feladata az, hogy a légzés során oxigénnel lássa el a vért, a felesleges szén-dioxidot pedig eltávolítsa a szervezetből. A tüdő egy meglepően kis tömegű, azonban a mellkasüreg nagy részét kitöltő, szivacsszerű páros szerv, mely lebenyekből épül fel. A jobb tüdő három lebenyből áll, a bal azonban kisebb, két lebeny alkotja, mivel ezen az oldalon a mellüreg egy részét a szív foglalja el. A tüdőnek saját izomzata nincs, a légcseréért a mellkas és a rekeszizom mozgása felel. 

A belélegzett levegő keresztül megy az orrgaraton, a szájgaraton, a gégén, a légcsövön majd a hörgők és hörgőcskék rendszerén, végül pedig eléri a tüdőhólyagocskákat, ahol a gázcsere lezajlik.

Milyen betegségek tartoznak a pulmonológia területéhez? 

Asztma 

A légutak betegsége, kialakulásának pontos oka jelenleg nem ismert. Az asztmás beteg légútjai különösen érzékenyek, és a provokáló tényezőkre, triggerekre fokozottan reagálnak, ennek következtében pedig asztmás roham alakul ki. Számos asztma-trigger létezik, a betegség kezelése során a legfontosabb ezeknek az elkerülése. A leggyakoribb provokáló tényezők a különböző fertőzések, a fizikai aktivitás, az allergének – főleg a por –, a hideg levegő vagy a hirtelen hőmérséklet-változás, a dohányzás és egyes gyógyszerek. 

Az asztma tünete lehet egy rövid légzészavar, de akár hosszabb roham is; nehézlégzés, zihálás, sípoló légzés, köhögés, gyengeség, fáradékonyság, esetleg szorító mellkasi légzés kísérheti. 

Allergia 

Az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, amelyek másoknál semmilyen reakciót nem váltanak ki. Légúti allergiát okozhat egyebek mellett a parlagfű, az üröm, a mogyoró vagy a nyárfa pollenje, a penészgombák, az állati szőr és a poratka: ezek valamelyikével Magyarországon a lakosság közel negyede érintett.

Tünetei a nyálkahártya-duzzanat, a váladékozás és a gyulladás; jellemzőek a náthás tünetek, így az orrfolyás és az orrdugulás, esetleg a szem kipirosodása. Előfordulhat állandósuló köhögés és a gége nyálkahártyájának duzzanata is. Súlyosabb esetben az allergia megnehezíti az alvást, fáradékonyságot okoz.

Tüdőgyulladás 

A pneumonia a tüdő és a légzőrendszer megbetegedése, gyulladásos állapota. Leggyakrabban valamilyen kórokozó – vírus vagy baktérium – váltja ki, de tüdőgyulladást okozhat irritáló gáz, füst, por, vagy akár gomba is.

Tünetei lehetnek a gyengeség, a láz, a hidegrázás és a köhögés, a betegség előrehaladtával légszomj, fulladás és mellkasi fájdalom alakulhat ki. A tüdőgyulladás sokszor megfázás vagy influenza után jelentkezik, és különösen veszélyes lehet idősekre valamint azokra, akiknek immunrendszere egyéb betegség miatt legyengült.

Tüdőfibrózis (tüdőhegesedés) 

Ritkábban előforduló tüdőbetegség, a környezeti hatásoknak köszönhetően azonban gyakorisága folyamatosan nő. Tüdőfibrózis esetében valamilyen kiváltó ok hatására krónikus gyulladás alakul ki a tüdőszövetben, emiatt a kötőszövet felszaporodik, a légzőfelület pedig csökken. Leggyakrabban 50 év feletti férfiak körében fordul elő, hajlamosító tényező a genetika és a dohányzás. 

Tünete, hogy eleinte csak terhelésre, majd nyugalmi állapotban nehézlégzés, száraz köhögés jelentkezik. Kísérheti fáradékonyság, fogyás, mellkasi fájdalom, az ajkak elkékülése, az ujjak elváltozása (dobverőujj). 

Tüdődaganat 

A tüdőrák egy, a tüdő szövetéből kiinduló sejtszaporulat, mely a rosszindulatú daganatos megbetegedések közé tartozik. Az egyik leggyakoribb rákos megbetegedés, mely ha kezeletlenül marad, könnyen átterjedhet a test többi részére is. Kiváltó oka elsősorban a dohányzás, de környezeti tényezők – azbeszt, levegőszennyezés, passzív dohányzás – is szerepet játszhatnak a kialakulásában. A primer tüdődaganatok a tüdő szöveteiből indulnak ki, a szekunder daganatok alatt pedig a tüdőben megjelenő áttéteket értjük. 

Tünetei a nehézlégzés, a krónikus köhögés, vérköpés és a mellkasi fájdalom.

COPD (krónikus gyulladásos légzőszervi betegség) 

Obstruktív tüdőbetegség, mely a légutak tartós beszűkülésével jár. A károsodás visszafordíthatatlan, a tüdő szerkezetének visszaállítására már nincs lehetőség, ezért a prevenció és a gyors reagálás különösen fontos. 

Gyulladásos folyamat, mely két tünetcsoport egyidejű jelenlétével jár: az egyik az idült hörghurut (bronchitis), a másik pedig a tüdőtágulás. Elsősorban idősebb, dohányzó betegeknél vagy egyéb, krónikus tüdőbetegségben szenvedőknél fordul elő. Tünetei lehetnek a nehézlégzés, a fulladás és a sípoló légzés.

Tüdőembólia 

A pulmonális embólia a tüdő fő- illetve mellékartériáinak elzáródása, mely leggyakrabban trombózis következtében alakul ki és a láb mélyvénás területeiről származó vérrög leszakadásából ered. Egyéb esetekben légbuborék, baktériumgyülem vagy daganatos sejtek képezik az akadályt. A kialakulás veszélye magasabb rákos megbetegedések vagy hosszas fekvőápolás következtében. Tünetei a nehéz légzés, az erős mellkasi fájdalom és a szívtáji lüktetés, valamint a gyors szívverés. 

Tuberkulózis (TBC vagy gümőkór) 

A Mycobacterium tuberculosis baktérium által okozott fertőző betegség, mely a tüdőt támadja meg elsősorban, azonban testszerte szétterjedhet, fertőző gócokat okozva. Látens, vagy inaktív fertőzés esetén – ha a szervezet már leküzdötte a betegséget – a hordozó nem fertőz, az aktív állapotában azonban a tuberkulózis köhögés vagy beszéd útján is átadható másoknak. 

Tünetei a fáradtság, a rossz közérzet, a köhögés, a véres köpet, a láz, a duzzadt nyirokcsomók és az indokolatlan testsúlycsökkenés.

Mikor érdemes pulmonológushoz fordulni? 

A tüdő betegségei komoly szövődményekkel járhatnak, ezért érdemes felkeresni a pulmonológiai magánrendelést nehézlégzés, fulladás, mellkasi fájdalom esetén. Gyanúra adhat okot az elhúzódó – több hétig tartó – köhögés, az ingerköhögés, a mellkasi szorító érzés és a kisebb terhelésre, esetleg nyugalmi helyzetben jelentkező légszomj. A sípoló vagy ziháló légzés, az ok nélküli rekedtség és fokozott váladékképződés szintén olyan tünetek, melyek fennállása esetén egy szakorvos felkeresése lehet indokolt. 

Természetesen a pulmonológián segíthetünk ismert tüdőbetegség esetén, de javasoljuk magánkórházunk felkeresését a családban előforduló öröklődési hajlamot mutató tüdőbetegségek kizárása céljából, valamint a szükséges szűrővizsgálatok elvégzése érdekében 40 éves kor felett vagy rendszeres dohányzás esetében.

Mi történik a pulmonológiai vizsgálat alatt? 

A tüdőgyógyászati szakvizsgálat során a szakorvos kikérdezi és felveszi a páciens kórtörténetet, áttekinti a hozott orvosi dokumentációkat. A vizsgálati terv elkészítése és a tüdőgyógyászati kivizsgálás megszervezése ezután történik. Amennyiben ezekre korábban nem került sor, úgy jellemzően légzésfunkciós vizsgálat és képalkotó eljárások (CT, mellkasröntgen) válhatnak szükségessé. A szakorvos laboratóriumi vérvizsgálatot rendelhet el, majd a kontrollvizsgálat során összegzi a leletek eredményeit, beállítja a terápiát, tanácsokkal látja el a beteget és megbeszéli vele az ellenőrző vizsgálatok időpontját.

Amennyiben szükséges, a konzultáció társszakmák orvosainak bevonásával történik.  

Hogyan készüljön fel a vizsgálatra? 

A páciens az első konzultációra hozza el az összes korábbi orvosi dokumentációját, különös tekintettel a pulmonológiai vizsgálatok eredményeire. Ha már történt röntgen vagy CT vizsgálat, akkor annak leletét és képanyagát is hozza magával lehetőség szerint CD-n vagy más adathordozón. Ne felejtse otthon az aktuálisan szedett gyógyszerek listáját, legyen tisztában azzal, hogy azokat milyen adagolással szedi, és jelezze ismert allergiáit is. A közelmúltban készített laboreredmények is segíthetnek az orvosnak a diagnózis felállításában.  

Az esetleges mellkasi vizsgálatok elvégzése érdekében javasolt a kényelmes, könnyen levehető ruházat viselése. 

Miért döntsön a Dr. Rose Magánkórház mellett? 

  • Magasan képzett szakorvosokkal várjuk. Pulmonológiai szakrendelésünkön felkészült, tapasztalt kollégákkal és a legmodernebb diagnosztikai eszközök segítségével végezzük a vizsgálatokat.
  • Személyre szabott ellátást biztosítunk minden páciensünknek. A vizsgálatok során nemcsak a kórelőzményekre és a családban előfordult releváns betegségekre fordítunk nagy hangsúlyt, de az egyedi betegigényekre is odafigyelünk, és mindezeknek megfelelően dolgozzuk ki az adekvát terápiás tervet.
  • Empatikusan fordulunk pácienseinkhez. Az első vizsgálattól kezdve a terápiás időszakig mindvégig türelemmel kezeljük betegeinket, és minden esetben részletes, átlátható tájékoztatást adunk a diagnózisról, valamint a kezelési lehetőségekről.

A tüdőgyógyászattal kapcsolatos kérdéseivel forduljon bizalommal a Dr. Rose Magánkórház orvosaihoz.