Térdprotézis műtét

Ha a térdfájdalom és merevség nem csupán a lépcsőzést, a leülést, a lejtőn történő lefelé haladást lehetetleníti el, de éjszaka is fájdalmakkal küszködik, akkor a leghatékonyabb kezelési módszert a térdprotézis műtét jelentheti. Mi pontosan a térdprotézis? Mikor válik szükségessé a beavatkozás, és hogyan zajlik? Milyen eredményekre számíthat a műtétet követően, illetve mik lehetnek a kockázatai? Ismerje meg a részleteket a térdprotézis műtéttel kapcsolatban!

A térdprotézis műtét célja

Az ortopédiai műtétek  közül a második leggyakoribb nagyízületi protézis műtétnek számít a térdprotézis beültetés. Ez nem meglepő, hiszen a térdünket szinte állandóan használjuk, az elhasználódás, balesetek veszélyének folyamatosan ki van téve.

A térd testünk legnagyobb és egyben legbonyolultabb felépítésű ízületének számít. A combcsont és a lábszárcsont, valamit a combcsont és a térdkalács találkozásánál lévő ízületekből áll, szerkezetét a combcsont, a térdkalács és a sípcsont találkozása adja.

Milyen okok vezetnek a térdízület elkopásához?

A térdízület kopásos elváltozásainak egy része korábbi fejlődési rendellenesség (térdízületi tengelyeltérés, torsiós deformitások), gyerek- és fiatalkori növekedési problémák, körülírt keringészavarok, gyulladásos betegségek, csontsérülésből fakadó ízfelszíndestrukciók, illetve szalagszakadások okozta instabilitások és meniscus sérülések miatt jön létre. Más esetekben beazonosítható hajlamosító tényező nélkül is kialakulhat a térdízület elhasználódása, amit a szakirodalom elsődleges térdkopásnak nevez.

Mindkét esetben fokozatos térdfájdalom alakul ki, duzzanat, ízületi folyadékgyülem léphet fel, az ízület bizonytalanná válhat, időnként akadás-, kattanásszerű érzés észlelhető. Kezdetben a lépcsőn járás válik nehezítetté, először lefelé, majd felfelé is. A kezdeti terheléssel kapcsolatos panaszok, idővel nyugalmi fájdalommá alakulhatnak, sőt jelentős éjszakai fájdalmak is felléphetnek.

A mozgásterjedelem fokozatosan beszűkül, először többnyire a teljes kinyújtás veszik el, majd a hajlítás válik korlátozottá, súlyosabb esetekben sántítás is kialakulhat. Esetenként a beteg végtaghossz differenciát is észlelhet az egyik térd nyújtáshiánya miatt. Mindezek fokozatosan korlátozzák a járást, kezdetben csak lépcsőn, emelkedőn, később vízszintes terepen is csökken a járóképesség.

Milyen esetekben szükséges a térdprotézis beültetése?

A kezdeti kezelési lehetőségek a mozgás, úszás, gyógytorna, illetve különböző porctámogató gyógyszeres kezelések kombinációiból állhatnak. A későbbiek során gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, lazító gyógyszerek mellett, fiziko- és balneoterápiás lehetőségek enyhíthetik a panaszokat.

Amennyiben az említett kezelési lehetőségek kimerülnek, vagy nem biztosítják az elvárt életminőséget és fizikai teljesítőképességet, műtéti kezelés jöhet szóba. A betegség korai stádiumában ízületi tükrözés útján végzett, vagy minimál invazív lehetőségek is felmerülhetnek. A porcfelszínképzés, -pótlás, tengelykorrekciók stabilizáló műtétek, artroszkópos felszínkezelések jól meghatározott indikációval végezhető biomechanikai rekonstrukciós lehetőségek, melyek közös jellemzője, hogy korai stádiumban – még csak az ízület egy részében kialakult felszínkárosodás esetén – nyújthatnak jó eredményt.

Amennyiben a kopásos jelenségek kiterjedtek, előrehaladottak, endoprotetikai megoldás, illetve térdprotézis beültetés segíthet a panaszokon. Ennek célja a fájdalom megszüntetése vagy csökkentése, a beszűkült mozgásterjedelem lehetőség szerinti növelése, a stabilitási viszonyok helyreállítása, a terhelhetőség javítása.

A térdprotézis beültetése

Mi történik a műtét során?

A térdprotézis beültetés célja és lényege a károsodott ízfelszínek cseréje. Ez a combcsonti és a sípcsont térdízületi felszíneinek cseréjével valósul meg (igen ritka esetben előfordulhat az ízület belső, vagy külső ízfelszínborítékának cseréje, az úgynevezett unicondylaris vagy szánkó protézis beültetése). Az esetek nagyobb részében a térdkalács ízfelszínét is pótoljuk. A műtét során a megfelelően előkészített befogadó felszínekbe mindkét oldalon fém implantátumokat ültetünk be, amik közé ultrakemény polietilén anyagú betét kerül a megfelelő, könnyed csúszás biztosítására.

Térdprotézis rögzítési technikák

Az implantátumokat a csontba antibiotikum tartalmú csontcementtel rögzítjük. Ez a széles körben alkalmazott fixációs megoldás, de kórházunkban lehetőség van úgynevezett cement nélküli térdportézis beültetésre is. Ennek hosszú távú előnyei vannak, ugyanakkor feltétele a megfelelő csontminőség. Kórházunkban lehetőség szerint ezt a beültetési formát választjuk, amely véglegesen a műtét során, a csontminőség és a térdkalács állapotának függvényében dőlhet el. A többi esetben csontcementtel biztosítjuk a megfelelő rögzülést.

Fémérzékeny betegek esetében kórházunkban lehetőség van titán bevonatú implantátumok beültetésére is.

Milyen javulás várható a műtéttől?

A gyors rehabilitáció és a kedvezőbb hosszú távú eredmények érdekében ma már alapvető elvárás a minimál invazív műtéttechnikai megoldás. Ennek során a lágyrészek mind teljesebb körű kímélete érdekében kerüljük az izmok és inak leválasztását. Ez, valamint az implantátumok megfelelő kezdeti stabilitása biztosítja, hogy betegeink a műtét másnapján teljes testsúllyal terhelhetik az operált végtagjukat.

Amennyiben műtétre kerüléskor betegünk jelentősebb instabilitást okozó szalagkárosodással vagy anyaghiánnyal rendelkezik, akkor speciális implantátumaink állnak rendelkezésre az anyaghiány és az instabilitás megoldására (úgynevezett hátsó stabilizált, condylus vezetett, illetve augmentált revíziós implantátumok). Rendszerint ezek a lehetőségek is biztosítják az azonnali teljes testsúllyal történő járást.

A térdprotézis műtét előkészületei és menete

Műtét előtti időszak

A műtéti javaslatot a kórelőzmény ismeretében, ambuláns fizikai vizsgálat, natív terhelt röntgenfelvételek, illetve szükség szerint más képalkotó vizsgálatok (CT, MR, csont szcintigráfiás vizsgálat), esetleg egyéb kiegészítő vizsgálatok alapján tesszük meg. Ennek során megtervezzük az implantátum típusát, a behatolás módját és a műtét néhány fontos technikai részletét. A javaslat megtételekor ismertetjük az utókezelés főbb elemeit, a rehabilitáció ütemét, és a konzultáció során megválaszoljuk a műtéttel kapcsolatos kérdéseket.

Ezt követően a beteg írásbeli műtéti ajánlatot kap, mellyel egyidejűleg a műtéttel kapcsolatos kórházi tartózkodás további részleteit is ismertetjük. Ekkor szervezzük meg a szükséges műtét előtti vizsgálatokat, és az ezt követő altatóorvosi konzultációt. A műtéti ajánlat elfogadása esetén meghatározzuk a műtét tervezett időpontját.

Az altatóorvosi konzultáció során döntünk a tervezett érzéstelenítési módszerről. A térdprotetikai beavatkozások regionális gerincérzéstelenítésben, vagy altatásban történhetnek. Az érzéstelenítés típusának megválasztása, és a műtét előtt szükséges esetleges gyógyszerek meghatározása/módosítása (pl. vérhigító gyógyszerek átállítása) a beteg egészségügyi állapota, és előzetes vizsgálatai alapján az altatóorvossal történő megbeszélés során történik.

A műtétet megfelelő előkészítés után a betegfelvétel napján végezzük.

A műtét menete

A beavatkozás előtt, alatt és után a leggyakoribb szövődmény lehetőségek elleni gyógyszeres profilaxist és fizikális megelőző intézkedéseket alkalmazunk. Ilyenek a fertőzési esélyt csökkentő antibiotikum profilaxis, valamint a vérrögösödés elleni profilaktikus kezelés (vérhigító, gumiharisnya).

Ugyancsak a műtőben kezdődik meg, majd az osztályon folytatódik a megfelelő fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő kezelés. Mind a fájdalomcsillapítás, mind pedig minden más ápolási és kényelmi kérdés vonatkozásában az ápolószemélyzet a nővérhívón keresztül folyamatosan elérhető.

A műtét során a műtét utáni vérzés eltávolításához szívódrain behelyezésére lehet szükség, amelyet a műtétet követő napon távolítunk el. A műtét során behelyezett vizeletkatétert ugyancsak másnap távolítjuk el.

Műtét utáni teendők

A műtétet követő napon a gyógytornász segítségével megkezdjük a mobilizálást. Bár a térdprotézis műtétek esetében az operált végtagra azonnal teljes testsúllyal ráléphet az operált beteg, a gyógytornász a kezdeti időszakban járást segítő segédeszközt biztosít a járásbiztonság elősegítésére. Ennek típusát – a beteg fizikai paramétereit is figyelembe véve – együtt határozzák meg (könyökmankó, hónaljmankó, járókeret).

A kórházi tartózkodás három napja alatt a biztonságos járás és lépcsőzés megtanítása mellett a gyógytornász az osztályos gyógytorna során megmutatja a kezdetben szükséges otthoni gyakorlatokat. Az esetek egy részében a duzzanat csökkentése és a jobb hajlító funkció elérése érdekében, a gyógytornász fájdalmatlan passzív mozgatást biztosító térdmozgató gépet is felhelyez napi 30–120 percre.

Műtét utáni első hetek

Betegeink lakásban járóképes és lépcsőzésre alkalmas állapotban hagyják el a műtét utáni harmadik napon a kórházat. A hazautazás történhet személyautóban, amelyben lehetőség van enyhén hajlított térd helyzetű ülésre.

Az első két hétben a térdízület tartós 90 fok feletti hajlítása feszülést, duzzanatfokozódást és sebgyógyulási nehézségeket okozhat. Az elbocsájtáskor biztosítjuk a recepteket a szükséges gyógyszerekhez (vérhigító, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, gyomorvédő, stb.), és a zárójelentés javaslatot tartalmaz házi betegápolás keretében végzett gyógytornára.

A háromnapos kórházi tartózkodást követően operált betegeink rendszerint olyan fizikai állapotban távoznak, hogy képesek az önellátásra, és nem szorulnak folyamatos otthoni felügyeletre. Bevásárláshoz, lakáson kívüli ügyintézéshez néhány hétig még segítő családtag, vagy ismerős támogatása szükséges.

Mire érdemes figyelni a térdprotézis műtét után?

Térdprotézis műtét utáni rehabilitáció

Az otthoni időszakban rendszerint nem szükséges a kórházban felhelyezett kötés cseréje. A sebet varratszedésig nem érheti víz. A kötést megrongálódás, vagy átvérzés esetén száraz fedőkötéssel lehet cserélni. Az esetek többségében nincs szükség speciális gyógytornára az első hetekben, elegendő a kórházban megtanult gyakorlatok megbeszélés szerinti otthoni ismétlése. A betegek egy részénél hamar kialakul egy olyan járásbiztonság, ami a lakásban a járást segítő segédeszköz elhagyását is lehetővé teszi.

Műtét utáni kontrollvizsgálatok

Első kontrollvizsgálat

Az első kontrollvizsgálat 10–14 napos kor körül esedékes, a varrat-, illetve kapocsszedés is ekkor történik. Az ekkor felhelyezett kötés már 1–2 napon belül eltávolítható, a zuhanyozás sebvédelem nélkül folytatható. A gyulladáscsökkentőt, és a tablettás vagy injekciós trombózis profilaxist a hazabocsájtáskor elrendelt ideig kell folytatni. Betegeink zöme az első kontroll idején rendszerint már a lakáson kívüli rövidebb-hosszabb sétákat tud folytatni. Az autóvezetés megkezdése négyhetes kor előtt nem tanácsos.

Második kontrollvizsgálat

A második kontrollvizsgálat 4–6 hetes kor körül esedékes. Ennél az alkalomnál röntgenfelvételen ellenőrizzük az implantátum megfelelő pozícióját és rögzülését. A mozgásterjedelem, járáskészség és izomerő megítélése után meghatározzuk, hogy szükség van-e kórházunkban vagy máshol kiegészítő gyógytornára.

Betegeink nagyobb része ilyenkor már kielégítő funkcióval rendelkezik, és nem igényel szervezett gyógytornát, a megtanult gyakorlatok végzése, illetve a házi betegápolás keretében végzett gyógytorna elegendő egy jó mindennapi fizikai aktivitás eléréséhez.

Ebben az időszakban rendszerint már teljes és jó erejű a nyújtás, 90 fok feletti a hajlítás és megkezdődött a combizomzat visszaerősödése is. A továbbiakban a hajlítógyakorlatokon, combizomerősítésen van a hangsúly, ezért a gyógytorna mellett a szobakerékpározást, tornatermi edzőgépeken történő combizomerősítést ajánljuk.

Harmadik kontrollvizsgálat

A harmadik kontrollvizsgálat 2 és 3 hónapos kor között történik. Erre az időszakra várjuk el, hogy a hétköznapi aktivitás a kívánt szinten működjön, és protetizált betegeink a jelentősebb igénybevételt jelentő sport tevékenységeket is megkezdhessék. Amennyiben ebben az időszakban a kialakult funkció megfelelő, a protetizált ízület kellő komfortját és teljesítőképességét elértük, újabb ellenőrzés csak a műtétet követő első év végén szükséges. Ekkor ismét röntgenvizsgálattal ellenőrizzük az implantátumokat és az operált ízület funkcióját.

További kontrollvizsgálatok

Panaszmentesség esetében is kétévenként tartjuk szükségesnek az operált térd röntgenvizsgálatát a továbbiakban.

Lehetséges szövődmények

A térdízületi protézis beültetés eredménye számos tényezőtől függ, melyek közül a beteg általános mozgásszervi állapota, egyéb ízületi funkcióinak behatároltsága, korábbi fizikai aktivitás szintje jelentős szereppel bír az elért eredmény vonatkozásában.

A sportaktivitások közül az úszás, kerékpározás, túrázás, tornatermi erőgépeken végzett edzés kifejezetten ajánlható, de megfelelő fizikai állapot esetén futás, tenisz, sífutás, illetve hasonló sporttevékenységek sem tilosak. Az ugrásokkal és ütközésekkel járó, úgynevezett kontaktsportokat ugyanakkor érdemes kerülni.

Szauna és wellness használat három hónapos kor után már megengedett, de a testhőmérsékletnél melegebb vizekben tartózkodás idejét célszerű 10–15 percben limitálni.

Gyakori kérdések a térdprotézissel kapcsolatban

Milyen mozdulatokat tilos végezni?

Kifejezetten tiltott mozdulatok nincsenek, de a sebgyógyulás időszakában a tartós 90 fok feletti hajlítás nehezíti a sebgyógyulást, fokozott lábszár duzzanatot okozhat. Az első hetekben a mozgatás, járás segíti a végtag keringését, azonban passzív helyzetben, tartós üléskor javasoljuk a végtag felpolcolását a térd duzzanatának és a perifériás ödéma elkerülésének céljából.

Milyen gyógyászati segédeszközök szükségesek az otthoni gyógytornához?

A rehabilitáció során szükséges minden gyógyászati segédeszközt biztosítunk kórházunkban, amelyek betegeink otthonába távozásakor szükségesek lehetnek. Ilyenek a vérrögösödéstől védő elasztikus harisnyák, a járást segítő segédeszközök (könyökmankó, hónaljmankó vagy járókeret, támbot), WC-magasító.

A gyógytornásszal, kezelőorvossal történő konzultáció alapján a műtétet követő két-három hétben, a térdfunkció gyorsabb visszanyerése érdekében, hasznos lehet passzív térdmozgató készülék bérlése az otthoni gyógytorna kiegészítésére. Ezzel kapcsolatban érdemes hangsúlyozni, hogy ez nem helyettesíti, csak kiegészítheti az aktív tornát. A térdízület végleges funkcióját döntően a gyógytorna, az aktív nyújtó-hajlító gyakorlatok és az izomerősítés fogja meghatározni.

Az implantátummal végezhető MR-vizsgálat?

Az orvosi fémek általában MR-kompatibilisek, ezért hosszú távon térdprotézis beültetés után is végezhető MR-vizsgálat. Mivel az orvosi fémek a mágneses térben minimálisan melegedhetnek, a műtét utáni első hat hétben, a korai műtét utáni időszakban nem ajánljuk az MR-vizsgálatot, de ezt követően végezhető.

Hogyan viselkedik az implantátum a repülőtéri vagy más fémdetektoros kapunál?

Az implantátumot kimutathatja a fémdetektor. Sem a kórházi zárójelentés, sem bármilyen más igazolás nem mentesít a kézi fémdetektorral való átvizsgálás alól, mert ezeknek az ellenőrző pontoknak alapvetően a fémből készült fegyverek kimutatása a célja, tehát az átvizsgálás erre irányul.

Mikortól lehet térdprotézissel autót vezetni?

Problémamentes beültetéseket követően, 4–6 hétnek el kell telnie a műtét után, mielőtt javasolnánk az autóvezetés megkezdését. Baloldali műtét és automata gépkocsi esetében ez lehet rövidebb.

Milyen sporttevékenység végezhető a térdprotézis beültetést követően?

A térdprotézis beültetés nem zárja ki a későbbi sportaktivitást. Éppen ellenkezőleg, a műtét célja az, hogy a beteg fájdalmaitól megszabadulva, korábbi mozgáskészségét visszanyerve, minél teljesebb, aktív életet élhessen. A sporttevékenységre történő fokozatos visszatérés ütemét a kezelőorvos és a gyógytornász határozza meg, és ebben nemcsak az operált ízület funkciója, hanem a beteg egyéb paraméterei, általános mozgásszervi státusza is jelentős szerepet játszik.

Általában elmondható, hogy az úszást, kerékpározást 3–6 hét körül, a rotációs mozgásokkal, futással járó sporttevékenységet 8 hét után javasoljuk. Hosszú távon az ütközésekkel járó sportaktivitástól, kontaktsportoktól óvjuk betegeinket.

Részletes betegtájékoztató a térdprotézis beültetés műtéttel kapcsolatban ITT elérhető. 

Miért döntsön a Dr. Rose Magánkórház mellett? 

  • Teljes körű ortopédiai szolgáltatást nyújtunk. Ortopédiai szakvizsgálatunkon a  pontos diagnózis felállításához szükséges vizsgálatokat biztosítjuk (MR, CT, röntgen, ultrahang, laborvizsgálatok). A térdprotézis műtétet várólista nélkül végezzük el. A műtét után gyógytornász és sportrehabilitációs munkatársaink segítenek abban, hogy minél gyorsabban visszanyerje mozgáskészségét.
  • Magasan képzett szakorvosi csapat. Specialistáink a legmodernebb, minimál invazív technikákkal gyorsítják a gyógyulást, amit gyógytornász, manuálterápiás és sportrehabilitációs munkatársaink egészítenek ki. Komplex probléma esetén konzílium keretében döntünk a kezelések megfelelő menetéről, a szükséges vizsgálatokról, terápiákról.
  • Exkluzív környezet. Prémium színvonalú fekvőbeteg részlegünkön 3 műtő és 19, minden igényt kielégítő betegszoba – 25 betegággyal – áll pácienseink rendelkezésére. A legmagasabb szakmai színvonal találkozik a gyógyulást segítő egyedi környezettel, ahol biztonságban és nyugalomban gyógyulhat.

Térdfájdalom és a térdízülettel összefüggő panaszok esetén forduljon bizalommal a Dr. Rose Magánkórház orvosaihoz.