Lelki eredetű neurológiai panaszok

2024. március 28.

A lelki eredetű neurológiai panaszok mögött nincs szervi betegség. A beteg általában tapasztal egy kellemetlen érzést, ami miatt orvoshoz fordul, de amikor kivizsgálják, akkor nem találnak semmilyen szervi elváltozást. Meglepően gyakoriak a lelki eredetű neurológiai panaszok, bizonyos rendeléseken előfordul, hogy a betegeknek akár a fele ilyen okok miatt jelentkezik a neurológián. – emelte ki Dr. Ilniczky Sándor, a Dr. Rose Magánkórház neurológus szakorvosa.

drrose-neurológia-lelki-eredetű-Illniczky.jpeg

Pszichoszomatikus betegség

A pszichoszomatikus betegség fogalmát sok esetben helytelenül használják. A lényege, hogy valamilyen lelki okból ténylegesen kialakul egy testi-szervi betegség. Ilyenkor nem csak arról van szó, hogy a beteg megél egy kellemetlen panaszt, hanem amikor kivizsgáljuk, objektív szervi elváltozást találunk nála. Ez lehet keringési betegség, magas vérnyomás, szívbetegségek, bélbetegségek, bőrbetegségek, légzőszervi kórképek. 

„A neurológusok elsősorban nem ilyen betegségekkel, hanem a szomatizációval találkoznak” – emelte ki Dr. Ilniczky Sándor, a Dr. Rose Magánkórház neurológus szakorvosa. – „Ennek lényege, hogy a lelki problémák testi panaszok formájában nyilvánulnak meg. Például egy betegnek van valamilyen pszichiátriai betegsége vagy személyiségzavara, ami arra hajlamosítja, hogy lelki gondjait akaratlanul olyan formában fogalmazza meg, ami a közösség számára jobban elfogadható: például testi tünetként. Ilyenkor a beteg azzal jelentkezik, hogy például fáj a feje, valahol zsibbad, szédül, nehezen gondolkodik, remeg, de akármilyen részletesen kivizsgáljuk, szervi betegséget nem tudunk igazolni. 

A leggyakoribb lelki eredetű testi panaszok

  • A leggyakoribbak a fájdalmak és egyéb érzőrendszeri problémák: fejfájás, arcfájás, derékfájás, gerincfájdalmak, végtag és arc zsibbadások. 
  • A fejfájások 98-99 százalékában nem lehet szervi betegséget kimutatni. A tartós fejfájások jó részében egyidejűleg valamilyen lelki probléma, depresszió, szorongás áll fenn.
  • A szédülő betegek döntő többségénél szerencsére semmilyen komoly neurológiai vagy fülészeti betegséget nem lehat igazolni, vannak, akik így fejezik ki pszichés problémáikat. 
  • Gyakran fordul elő, hogy azzal fordulnak orvoshoz fiatal emberek, hogy úgy érzik, hogy feledékenyek, nem tudnak megfelelően gondolkodni, demenciától tartanak. Döntő többségüknél kivizsgálás után nem találunk szervi elváltozást, hanem a stressz, a túlterheltség, egyéb lelki gondok nyilvánulnak meg ilyen formában. 
  • Előfordulhatnak olyan görcsös jelenségek, amelyek epilepszia gyanúját vetik fel, ezek elkülönítése sokszor igen bonyolult. 
  • Jelentkzehetnek a mozgatószervrendszer problémájára utaló, gyanús panaszok, például ha valaki gyöngébbnek, merevebbnek, ügyetlennek, esetleg bénultnak érzi valamely végtagját. 
  • Akaratlan túlmozgások könnyen kezthetik komoly szervi betegség, például Parkinson-kór, vagy más mozgászavar gyanúját. 

A felsoroltak olyan szomatikus panaszok, amelyek ha pszichés eredetűek, akkor hogy ha kivizsgáljuk a beteget, nem találjuk ezek hátterében a testi-szervi betegséget.

A pszichés tünetképzés leggyakoribb formái

Szomatizáció

A szomatizáció vagy szomatoform zavar a leggyakoribb ilyen állapot. Ez arra a betegkörre jellemző, akiknél a lelki problémák test tünetekben jelentkeznek szervi ok nélkül. Jelentkezhetnek tartósan, vagy időszakos jelleggek. Bizonyos pszichiátriai állapotok és betegségek kifejezetten hajlamosítanak erre.

Pánikbetegség

Szakmai nyelven pánikzavarnak nevezik, visszatérő rohamokban jelentkező heves testi, vegetatív panaszok és igen intenzív szorongás jellemzik. Ezek a rosszullétek első pillantásra sokszor nem pánikrohamnak tűnnek, hanem nagyon súlyos belgyógyászati vagy neurológiai betegségnek: szívinfarktusnak, tüdőembóliának, stroke-nak vagy asztmás rohamnak. A tünetek nagyon gyorsan, gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra, bármilyen külső kiváltó ok nélkül is jelentkeznek. A beteg érzi, hogy nincs kontrollja az állapota felett, és a végén pánikroham fogja el. 

Hipochondriázis

Ezt a fogalmat sokan ismerik. Kóros betegségtudat alakul ki, ami a beteg egész gondolkodását uralja: folyamatosan azon jár az esze, hogy milyen betegség tüneteit észleli magán. A betegek ma már az internetről tájékozódnak, és a magukon észlelt kórképeket kiegészítik a feltételezett betegség tüneteivel. 

Milyen neurológiai betegségek gyanúját vethetik fel a tünetek?

Mivel nagyon sok betegségről beszéltünk, nagyon sokféle tünetet kellene felsorolni. A  hirtelen jelentkező panaszoknál a betegek legtöbbször stroke-ra gondolnak. A rángásokkal, eszméletvesztésszerű rosszullétekel járó panaszok esetén epilepsziára szoktak gondolni. Ha fiatal embernél zsibbadást, szédülés, látászavar jelentkezik, sclerosis multiplexre szoktak gyanakodni.

„Sajnos kijelenthető, hogy ha egy problémának lelki okai vannak, akkor a testi tünetek különböző formában folyamatosan vissza-vissza fognak térni. Mindaddig, amíg a háttérben megbúvó pszichés okokat nem rendezzük, tartós javulásra nem lehet számítani” – fogalmazza meg a legfontosabb üzenetet Dr. Ilniczky Sándor, a Dr. Rose Magánkórház neurológus szakorvosa.