A Dr. Rose új arcát mutatja
Az eseményt a kórház ügyvezetője, Dr. Papik Kornél nyitotta meg, aki a Dr. Rose az elmúlt pár hónapban végrehajtott fejlesztéseiről számolt be. Kiemelte, hogy a kórház az utóbbi években nemcsak szolgáltatásaiban, hanem tereiben és rendszereiben is megújult.
Az augusztusban átadott új, 1500 négyzetméteres fekvőbeteg részleg 22 betegszobával és két új műtővel bővítette a kapacitást. A bővítés során nemcsak műtők és betegszobák jöttek létre, hanem teljesen önálló sterilizáló egység és saját mosoda is, valamint a kórház adminisztratív dolgozóinak irodái is helyet kaptak a kórház területén. A fejlesztések nemcsak a hatékonyságot, hanem a páciensek élményét, biztonságát és kényelmét is szolgálják.
Az ügyvezető arról is beszélt, hogy a digitális átalakulás kézzelfoghatóvá vált: az új előjegyzési és számlázási rendszerek már működnek, az októberben induló ügyfélportál pedig még gördülékenyebbé teszi a páciensek kiszolgálását.
„A célunk, hogy mindenki érezze: van ideje a szakorvossal konzultálni, de közben a rendeléseink kihasználtsága is magas maradjon. Ez csak fegyelmezett ellátásszervezéssel és jó kommunikációval érhető el” – hangsúlyozta Dr. Papik Kornél.
Modern ortopédiai megoldások
Dr. Hangody László professzor, a hazai ortopédia és sportsebészet meghatározó alakja ezúttal a térdtáji osteotomiákról tartott előadást. Ez a műtéti eljárás a térdízület terhelési viszonyait alakítja át: az alsó végtag csontjain végzett precíziós átvágások és korrekciók révén újra optimális helyzetbe kerül az ízület, tehermentesítve a károsodott porc- vagy csontfelszíneket. A beavatkozás célja a térd biomechanikájának helyreállítása, a beteg saját ízületének megőrzése és a protézisbeültetés minél későbbre halasztása. Különösen azoknál a fiatalabb, aktívabb pácienseknél lehet nagy jelentősége, akiknél a porc- és ízületi károsodás még nem érte el azt a szintet, hogy teljes endoprotézisre lenne szükség.
Hangody professzor arra is rámutatott, hogy a korszerű képalkotó diagnosztika és a műtéti technikák fejlődése – például a számítógép-asszisztált tervezés és a személyre szabott implantátumok – új távlatokat nyitott az osteotomiákban. Ezeknek a beavatkozásoknak az időzítése kulcsfontosságú: ha megfelelő időben végzik el, évekkel, akár évtizeddel is késleltethetik a térdprotézis beültetésének szükségességét, javítva ezzel a betegek életminőségét és mozgásképességét. Az előadás legfontosabb üzenete az volt, hogy a térdtáji osteotomia nem csupán sebészi technika, hanem egyfajta „finomhangolás”, amely visszaadja a térd természetes mozgásmechanikáját, és új perspektívát nyit a porckárosodással élő betegek számára.
A robot nem veszi át a sebész szerepét
A második szakmai előadást Prof. Dr. Tenke Péter, a hazai urológiai robotsebészet úttörője tartotta. Látványos képekkel és adatgazdag statisztikákkal mutatta be, hogyan jutott el a sebészet a 20. század sci-fi világától a mindennapi rutinban használt robotasszisztált műtétekig.
A da Vinci-rendszerrel végzett beavatkozások ma már Magyarországon is rutinszerűek, főként prosztata- és vesetumor-műtéteknél. A robotkarok stabilabbak és pontosabbak az emberi kéznél, nincs remegés, a sebész háromdimenziós nagyított képen dolgozik, még a nehezen elérhető rejtett kismedencei helyeken is biztonságosan, így kíméletesebben tudja megőrizni az idegeket és a záróizmokat.
„A robot nem veszi át a sebész szerepét, hanem finomabbá és biztonságosabbá teszi a munkáját” – fogalmazott Tenke professzor. Az adatok ezt igazolják: a robotasszisztált radikális prosztataeltávolításnál a betegek egyéves kontinencia- és szexuális funkció-megtartási aránya jobb, a vérvesztés, a szövődmények és a kórházi tartózkodás rövidebb, mint a hagyományos eljárásoknál. A kevesebb kórházban töltött nap gyorsabb felépülést jelent a betegnek, és tehermentesíti az egészségügyi rendszert.
Láthatatlan veszélyek
Prof. Dr. Baló-Banga J. Mátyás bőrgyógyász-allergológus előadása rávilágított arra, hogy a mindennapi életünkben jelen lévő rovarok és paraziták sokszor komoly betegségek forrásai lehetnek. A darázs- és méhcsípések súlyos allergiás reakciói mellett a szúnyogok, bolhák, poloskák és kullancsok is okozhatnak tartós egészségügyi problémákat, különösen, ha a csípések elfertőződnek, vagy – mint a kullancsok esetében – súlyosabb fertőző betegségeket, például Lyme-kórt közvetítenek.
A professzor kiemelte, hogy a korai felismerés és az időben megkezdett célzott terápia nemcsak a tüneteket enyhíti, hanem megelőzheti a súlyos szövődményeket is. Fontosnak tartotta a megelőzést: a kullancsok mielőbbi szakszerű eltávolítását, az allergiára hajlamosaknál pedig a pontos diagnózis felállítását komponensalapú IgE-vizsgálatokkal.
Fogyasztószerek: lehetőségek és veszélyek
A délután talán leginkább közérdeklődésre számot tartó előadása Dr. Varga Fatima endokrinológusé volt, aki az új generációs, GLP-1-alapú fogyasztószereket mutatta be. A gyógyszerek neve már a hétköznapi beszélgetésekben is előfordul, hiszen ezek a készítmények sok túlsúlyos embernek segítettek leadni felesleges kilókat, amellett, hogy segítenek a cukorbetegség megelőzésében, kezelésében, és hosszú távon nemcsak a testsúlyt, hanem a szív- és érrendszeri kockázatokat is kedvezően befolyásolják.
A doktornő ugyanakkor figyelmeztetett: „Ezek a gyógyszerek nem csodaszerek. Hatékonyak a súlycsökkentésben és valóban mérséklik a szív-érrendszeri kockázatot, de izomvesztést is okozhatnak, ezért elengedhetetlen a fehérjedús étrend és a rendszeres erősítő mozgás.”
A legjobb eredmény azoknál várható, akik viszonylag korán, kisebb túlsúllyal kezdik a kezelést, életmódváltást, és nem hagyják abba hirtelen. A hirtelen elhagyás ugyanis a szervezet „visszaemlékező” hajlama miatt könnyen jojó-hatáshoz és visszahízáshoz vezethet.
Egy körömelváltozás tanulsága
Az Orvosszakmai Nap egyik legmegrendítőbb előadása Dr. Nagy Katalin bőrgyógyászé volt. Az egyik bemutatott esettanulmányában egy beteg történetét mesélte el, akinél egy ártalmatlannak tűnő körömrepedés mögött rosszindulatú melanoma húzódott meg.
A páciens éveken át járta az országot, számos helyen kezelték szemölcsnek gondolt elváltozással. Többször is negatívnak vélt szövettani leletek után végül a Dr. Rose Magánkórházban állapították meg a pontos diagnózist, ami miatt ujjamputációra volt szükség.
A történet arra figyelmeztet, hogy a nem gyógyuló vagy változó bőrelváltozásokat komolyan kell venni, és nem szabad megelégedni egyetlen vizsgálattal, ha a tünet továbbra is fennáll.
Biztonságos repülés
A repülés sokaknak rutinszerű élmény, ám szív-érrendszeri betegeknek komoly kihívást jelenthet. Dr. Junger Éva kardiológus előadásában részletesen ismertette a repülőgépek kabinnyomás-változásának, a csökkentett oxigén-tartalmú, száraz levegőnek és a tartós ülőhelyzetnek a szervezetre gyakorolt hatásait.
Hosszú, négy óránál is hosszabb utakon fokozódik a trombózisveszély, amit kompressziós harisnya, rendszeres lábtorna és bőséges folyadékfogyasztás segíthet csökkenteni.
Bizonyos állapotok – például friss szívinfarktus, súlyos szívelégtelenség vagy nagy hasi műtét utáni időszakban nem javasolt a repülés. „A biztonságos utazás alapja a kezelőorvossal való egyeztetés és az utazásra való felkészülés” – hangsúlyozta a doktornő.
A jó kommunikáció, mint gyógyító eszköz
A szakmai nap zárásaként Dr. Beta Borbála házi-, foglalkozás-egészségügyi és életmódorvos arról beszélt, hogy a gyógyítás egyik legfontosabb, mégis gyakran elhanyagolt eszköze az igazi, figyelmes kommunikáció. Mint mondta, a rendelőben eltöltött 15–20 percben nemcsak a panaszokat és a leleteket kell rögzíteni, hanem kapcsolatot is kell építeni. Előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a betegek gyakran elfelejtik, mit mondtunk, de soha nem felejtik el, hogyan érezték magukat a rendelőben. Beta doktornő hétlépéses, „atombiztos” módszert ajánlott a kapcsolódáshoz, amelynek alapja a kíváncsiság és a valódi érdeklődés.
A mindennapi gyakorlatban mindez apró, de jelentős gesztusokkal kezdődik: egy őszinte köszönés, barátságos tekintet, személyes kérdés vagy közös pont keresése. Rámutatott, hogy az orvos és a beteg sokszor „különféle párbeszédet” folytat: míg az orvos praktikus tényekről, a beteg sokszor érzelmekről, félelmekről vagy társadalmi helyzetéről beszélne. Ha ezt a különbséget nem vesszük észre, a mondandónk elakad, a beteg pedig úgy érzi, nem értették meg.
Szakmai nap kötetlen környezetben
Aki ezt a délutánt a Gerbeaud különtermében töltötte, hamar ráérezhetett: itt nem csupán előadások sorjáznak egymás után, hanem párbeszéd születik a különböző szakterületek képviselői között. A Dr. Rose Orvosszakmai Napja éppen erről szól: a legújabb technológiák, a legjobb gyakorlatok és az emberi tapasztalatok közös asztalhoz ültetéséről. Ez a fórum lehetőséget ad arra, hogy a különböző szakterületeket képviselő orvosok ne csak saját területük határain belül gondolkodjanak, hanem mások szemszögét is figyelembe vegyék. Ez az együttműködés a gyógyítás valódi élménye.
