Néha a fájdalom mögött nem egyetlen magyarázat áll
Prof. Dr. Tenke Péter urológus, a Dr. Rose Magánkórház vezető urológusa a krónikus kismedencei fájdalom szindróma diagnosztikai és kezelési nehézségeit mutatta be. A tartós fájdalomhoz gyakran vizelési és szexuális panaszok társulnak, miközben a vizsgálatok sok esetben nem mutatnak ki egyértelmű szervi eltérést. A bakteriális prosztatagyulladástól eltérően ilyenkor gyakran nem igazolható fertőzés, a tünetek hátterében izomműködési, idegrendszeri és pszichés tényezők is állhatnak. A diagnózishoz ezért részletes kórelőzményre, alapos fizikális vizsgálatra és a medencefenék izomzatának célzott vizsgálatára is szükség lehet.
A professzor egy 48 éves férfi esetével szemléltette a problémát. A beteg egy éve fennálló kismedencei és herefájdalommal, valamint merevedési zavarral jelentkezett. Korábban antibiotikum-kezeléseket kapott, miközben a tenyésztési eredményei negatívak voltak. A vizsgálat során ugyanakkor feszes medencefenéki izomzatot találtak. Az eset jól mutatta, miért fontos a fertőzésen túl más lehetséges fájdalomforrásokat is keresni.
A kezelésben a gyógyszerek mellett a medencefenék fizioterápiája, a relaxáció, a stresszkezelés és szükség esetén a pszichológiai támogatás is szerepet kaphat. Tenke professzor a multimodális megközelítés jelentőségét hangsúlyozta: a megfelelő eredmény gyakran többféle módszer összehangolt alkalmazásával érhető el. A cél a fájdalom enyhítése mellett a beteg életminőségének javítása és a mindennapi működés helyreállítása.
Visszatérés a pályára: a saját ízület megőrzésével
Prof. Dr. Hangody László ortopéd-traumatológus, a Dr. Rose Magánkórház szakmai igazgatója az élsportolók szalag- és porcsérüléseinek rekonstrukciós lehetőségeit mutatta be, négy évtizedes sebészi tapasztalatára építve. Az 1980-as évek nyitott térdműtéteitől az artroszkópos szalagrekonstrukciókon át a mai anatómiai és biológiai helyreállító eljárásokig jelentős fejlődés történt. A korszerű sebészet egyre inkább a sérült szövetek megőrzésére és működésük helyreállítására törekszik.
Hangody professzor nemzetközileg is elismert fejlesztése a mozaikplasztika, amely saját porccal borított csontdarabok átültetésével teszi lehetővé a körülírt porchiányok helyreállítását. Az eljárás hosszú távú eredményeit több évtizedes kutatások támasztják alá. Az előadásban bemutatott 2024-es tudományos áttekintés átlagosan 15 éves utánkövetés alapján kedvező sportba való visszatérési eredményekről számolt be. Ez különösen fontos a fiatal sportolóknál, akiknél a műtét sikerét az ízület hosszú távú terhelhetősége is meghatározza.
A professzor ismert tornászok, kézilabdázók, vízilabdázók és más élsportolók példáin keresztül mutatta be a sebészi fejlődés gyakorlati jelentőségét, és kiemelte: az élsportban szerzett tapasztalatok a mindennapi ortopédiai ellátásban is hasznosulnak. A szalagrekonstrukciók, a meniscusmegőrző műtétek és a porcfelszín-helyreállító beavatkozások az aktív életet élő betegek számára is fontos lehetőséget jelentenek. A siker alapja a megfelelő műtéti technika, a gondosan megtervezett rehabilitáció és a biztonságos visszatérés a terheléshez.
Gerincbetegségek: mikor segít a műtét?
Dr. Hoffer Zoltán ortopéd szakorvos és gerincsebész, a Dr. Rose Magánkórház fekvőbeteg-ellátásának orvosigazgatója a degeneratív gerincbetegségek kezeléséről beszélt. A porckorongok kopása, a gerinccsatorna szűkülete és a csigolyák közötti instabilitás különböző tüneteket okozhat, az egyszerű derékfájástól a végtagokba sugárzó fájdalmon át az idegrendszeri tünetekig. A képalkotó vizsgálatokon látható elváltozások azonban nem minden esetben magyarázzák a beteg panaszait. A terápiás döntéshez ezért a klinikai tüneteket és az anatómiai eltéréseket együtt kell értékelni.
Az előadás egyik központi kérdése annak eldöntése, mikor indokolt a műtét. Sok esetben a gyógytorna, a gyógyszeres kezelés és az életmódbeli változtatások megfelelő javulást eredményezhetnek. Máskor a tartós fájdalom, az ideggyöki működészavar vagy a járást korlátozó gerinccsatorna-szűkület miatt műtétre lehet szükség, bizonyos állapotok pedig azonnali ellátást igényelhetnek.
A korszerű gerincsebészetben az endoszkópos porckorongműtétek, a minimálisan invazív idegfelszabadító beavatkozások és a modern rögzítési technikák egyaránt fontos szerepet kapnak. A cél a fájdalom csökkentése, az idegrendszeri működés védelme és a mozgásképesség megőrzése. Hoffer doktor előadásának legfontosabb üzenete szerint a technológiai fejlődés egyre több lehetőséget kínál, a jó eredmény alapja azonban továbbra is a megfelelő beteg számára, megfelelő időben kiválasztott kezelés.
A függőségek nyomában
Dr. Lakatos László pszichiáter a függőségek kialakulásának biológiai, evolúciós és pszichológiai hátterét mutatta be. Az emberi agy jutalmazórendszere ugyanis eredetileg olyan viselkedések megerősítésére alakult ki, amelyek elősegítették a fennmaradást. A táplálkozás, a szexualitás és a társas kapcsolatok pozitív élményei mind ehhez a rendszerhez kapcsolódnak. A modern környezet azonban számos olyan ingert kínál, amely ezt a működést rendkívül intenzíven és gyakran aktiválhatja.
A folyamat egyik kulcsszereplője a dopamin, amely a motivációban, a jutalom előrejelzésében és a tanulásban játszik fontos szerepet. Függőség esetén az ismétlődő szerhasználat vagy viselkedés megváltoztathatja az idegrendszer működését. A korábban örömet okozó tevékenység egyre inkább sürgető késztetéssé válhat, miközben az átélt öröm csökkenhet. A kóros függőség egyik meghatározó jellemzője a kontrollvesztés és a viselkedés folytatása a káros következmények ellenére.
Lakatos doktor hangsúlyozta, hogy a függőségek kialakulásában a genetikai hajlam, a stressz, a traumatikus élmények, a családi minták és a társas környezet egyaránt szerepet játszhatnak. A kezelés ezért személyre szabott megközelítést igényel. A pszichoterápia, a motiváció erősítése, a viselkedésváltoztatás támogatása és bizonyos esetekben a gyógyszeres kezelés együtt segíthetik a tartós felépülést. A függőség megértéséhez az emberi viselkedés biológiai és pszichológiai összefüggéseit egyaránt figyelembe kell venni.
A horkolás mögött komoly betegség is állhat
Dr. Szakolczay-Vrábel Gábor fül-orr-gégész a horkolás és az obstruktív alvási apnoe (OSAS) korszerű diagnosztikájáról és kezeléséről beszélt. Nemzetközi adatokon alapuló becslések szerint Magyarországon a 30-69 éves korosztályban mintegy 2,1 millió embert érinthet az alvási apnoe, közülük körülbelül 1,14 millióan középsúlyos vagy súlyos formában. A betegek jelentős része diagnózis nélkül él, miközben az ismétlődő éjszakai légzéskimaradások oxigénszint-csökkenést, mikroébredéseket és nappali fáradtságot okozhatnak.
A horkolás és az alvási apnoe közötti lényegi különbség, hogy a primer horkolást a felső légutak lágyrészeinek rezgése okozza, míg alvási apnoe esetén a légutak ismételten részlegesen vagy teljesen összeesnek, elzáródnak. A fül-orr-gégészeti vizsgálat segít feltérképezni a szűkület anatómiai okait, de az éber állapotban végzett vizsgálat nem mindig mutatja meg, mi történik alvás közben. Erre kínál lehetőséget a gyógyszerrel előidézett alvásban végzett endoszkópos vizsgálat (DISE), amely során endoszkóppal figyelhető meg a légutak dinamikus viselkedése.
A pontos diagnózis célzott kezelést tesz lehetővé. A lágyszájpad, a nyelvgyök vagy a gégefedő területén kialakuló elzáródás eltérő sebészi megoldásokat igényelhet. A korszerű garatsebészeti eljárások egyre inkább a szövetek célzott átrendezésére és stabilizálására törekednek. Az előadás kitért a myofunkcionális tréningre és a nyelvmozgató ideg elektromos stimulációjára is, amely megfelelően kiválasztott, CPAP-terápiát nem toleráló betegek számára jelenthet alternatívát.
Újra támad a szifilisz
Dr. Nagy Katalin bőrgyógyász „A rosseb” című előadásában egy régről ismert, ám napjainkban ismét komoly figyelmet igénylő fertőző betegségre hívta fel a figyelmet. A Treponema pallidum baktérium okozta szifilisz rendkívül változatos tünetekkel jelentkezhet, és hosszú ideig tünetmentes maradhat. Az elsődleges fertőzés jellemzően fájdalmatlan fekéllyel kezdődik, amely kezelés nélkül is begyógyulhat. A későbbi szakaszban bőrkiütések, nyálkahártya-elváltozások és általános tünetek jelentkezhetnek, majd hosszabb tünetmentes időszak következhet.
A hazai járványügyi adatok szerint az elmúlt években négyszeresére emelkedett a bejelentett fertőzések száma. Különösen aggasztó a veleszületett szifilisz itthoni terjedése: 2023-ban 13, 2024-ben 42, 2026-ben 91, idén csak az első félévben 81 igazolt esetet regisztráltak. A várandósság során a magzatba jutó kórokozó vetélést, koraszülést, halvaszületést vagy később jelentkező szervi károsodásokat okozhat.
A kezeletlen fertőzés évekkel később súlyos szervi károsodásokat okozhat. Érintheti a szív- és érrendszert, valamint az idegrendszert, utóbbi azonban a betegség korábbi szakaszaiban is kialakulhat. A neuroszifilisz diagnózisához a klinikai tünetek, a szerológiai eredmények és indokolt esetben az agy-gerincvelői folyadék vizsgálata szükséges. A szifilisz megfelelő antibiotikumos kezeléssel gyógyítható, neuroszifilisz esetén azonban speciális, általában intravénás penicillinterápiára van szükség. Az előadás egyik legfontosabb üzenete a korai felismerés és a szakterületek közötti együttműködés jelentősége volt, hiszen a betegség tüneteivel különböző szakrendeléseken találkozhatnak először.
Közös tudás, pontosabb betegutak
A Dr. Rose Magánkórház III. Orvosszakmai Napja ugyan különböző betegségeket és kezelési módszereket mutatott be, mégis egységes szemlélet kapcsolta össze őket. A műtéti innováció, a korszerű diagnosztika és az új terápiás lehetőségek akkor szolgálják legjobban a betegeket, ha megfelelő szakmai döntések és összehangolt betegutak társulnak hozzájuk. A rendezvény alkalmat teremtett arra, hogy az egyes szakterületek képviselői megosszák tapasztalataikat, megismerjék egymás gondolkodását, és a mindennapi betegellátásban is hasznosítható tudással gazdagodjanak.
