Alkalmazkodóképesség a változó környezetben
A panel résztvevői különböző szavakkal, de hasonlóan értékelték a magánegészségügy jelenlegi helyzetét. Dr. Papik Kornél az „izgalmas” és az „adaptivitás” kifejezésekkel jellemezte 2026-ot. „Számunkra a legnagyobb kihívás, hogy megmaradjunk azon a kitűzött pályán, amiért mi ezeket a cégeket létrehoztuk, és amiért nap mint nap dolgozunk.” A Dr. Rose számára ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a változó gazdasági és piaci környezetben is következetesen meg kell őrizni a magas szakmai és szolgáltatási színvonalat.
Csernavölgyi István a bizonyítást, Soós Miklós a bizonytalanságot, míg Wáberer György a versenyszférában való önálló helytállás fontosságát emelte ki.
A minőségbiztosítás a betegek érdeke
A szigorodó minőségbiztosítási elvárások kapcsán a panel résztvevői egyetértettek abban, hogy a professzionálisan működő magánszolgáltatók számára az objektív ellenőrzés nem jelenthet problémát.
Dr. Papik Kornél szerint az átláthatóság és a szakmai teljesítmény objektív megmérettetése végső soron a betegek bizalmát erősíti. „Aki fél a szakmai tartalom levizsgáztatásától, az nem végzi jól a munkáját.”
A beszélgetés során Csernavölgyi István a betegbiztonság kapcsán a komplex intézményi háttér, többek között a 24 órás intenzív és konzíliáriusi háttér jelentőségét hangsúlyozta.
Kiszámítható keretekre és világos felelősségekre van szükség
A kerekasztal egyik központi kérdése az állami és a magánegészségügy közötti határok kijelölése volt. Soós Miklós szerint egyértelművé kell tenni, mely ellátások tartoznak az államilag finanszírozott körbe, és hol kezdődik a magánszektor szerepe.
Wáberer György hosszú távú, kiszámítható, politikai ciklusokon átívelő stratégiát sürgetett.
Dr. Papik Kornél szerint a rendszer csak akkor válhat kiszámíthatóbbá, ha reális, mérhető és számonkérhető célokat határozunk meg – például azt, hogy egy-egy ellátásnál milyen várakozási idő tekinthető elfogadhatónak.
Hatékonyabb működés, új kompetenciák
A szakemberhiány kezelésében a kerekasztal résztvetői egyetértettek abban, hogy a béremelés önmagában már nem elégséges eszköz. Papik Kornél szerint a hatékonyabb működés egyik feltétele, hogy az intézményvezetők ismét valódi menedzsment-felelősséget és megfelelő döntési eszközöket kapjanak. Emellett fontosnak tartja a kompetenciahatárok újragondolását is: a megfelelően képzett diplomás ápolók szélesebb szakmai jogosultságai érdemben csökkenthetnék az orvosokra nehezedő terhelést.
A kerekasztal egyik legfontosabb üzenete, hogy a magánegészségügy jövője nem kizárólag a versenyről szól. A transzparens működés, a mérhető szakmai minőség, az innováció és az állami szereplőkkel kialakított kiszámítható együttműködés egyaránt hozzájárulhat egy biztonságosabb és hatékonyabb egészségügyi rendszer kialakításához.
A Dr. Rose Magánkórház számára ebben a változó környezetben továbbra is a magas szakmai minőség, a betegközpontú működés és a folyamatos fejlődés jelenti az irányt.
Forrás: Portfolio