„Nagyon szeretem az új életemet” – meséli a Dr. Rose Magánkórház páciense.
„Hosszú és nehéz út, míg eljutunk odáig, hogy súlyfeleslegünket leküzdjük” – hívja fel a figyelmet Dr. Molnár István plasztikai sebész. – „Nagyon fontos, hogy objektív módon tudjuk megítélni az elhízást és annak fokozatait: a legegyszerűbb a testtömegindexszel mérni és kifejezni azt” – avat be a részletekbe a Dr. Rose Magánkórház plasztikai sebésze.
2021 októberéig több mint 800 000 koronavírus fertőzöttet regisztráltak Magyarországon. Mára már mindannyiunk környezetében vannak a betegségen átesett családtagok, ismerősök, közülük pedig sajnos sokan tapasztalnak hónapokkal a betegség lezajlását követően is elhúzódó, Post-COVID tüneteket. Dr. Kiss-Dala Noémit, a Dr. Rose Magánkórház infektológusát kérdeztük a leggyakrabban előforduló, tartósan fennálló tünetekről és ezek gyógyításáról.
Azok a hölgyek, akik nem olyan szerencsés genetikával rendelkeznek, azoknak az újdonsült anyukáknak alakjuk visszanyerésében segítséget jelenthet a plasztikai sebészet. Több országban is készült reprezentatív felmérés a szülés utáni alakkorrekciót illetően. A várandós nők többsége már terhesség közben gondolkozik azon, hogy hogyan szabaduljon meg az itt-ott felhalmozódott feleslegektől és nagy százalékban tervezik a plasztikai sebészeti beavatkozást.
Hazánkban még mindig az egyik legnépszerűbb plasztikai beavatkozás a mellnagyobbítás, – a plasztikai műtétek legnagyobb részét ez teszi ki – de egyre nagyobb az igény a mellfelvarrásra, illetve a kombinált mellplasztikára is, ahol a mellnagyobbítás és mellfelvarrás egyszerre történik. A Dr. Rose Magánkórház plasztikai sebésze, Dr. Sobor György mesélt nekünk a mellplasztikai beavatkozásokról, a tévhitekről és arról, hogyan készüljünk fel egy ilyen műtétre.
Szívünk normális esetben egyenletesen, szabályos ritmusban ver. Szívritmuszavarról, vagy aritmiáról akkor beszélünk, ha a szívverés rendszertelenné – túl gyorssá, túl lassúvá, vagy egyszerűen szabálytalanná – válik. Legtöbbször az életminőséget a betegség nem befolyásolja, sokszor gyógyszeres kezelés nélkül is problémamentesen együtt élhetünk vele. Előfordulhat azonban, hogy a szívritmuszavar komolyabb problémákat jelez, vagy azokhoz vezet, a tüneteket tehát semmiképpen sem szabad félvállról venni.
Az alábbiakban az aritmiáról, annak legjellemzőbb tüneteiről és a hajlamosító körülményekről beszélünk, kitérve a betegség veszélyeire és a kezelési módokra is.
Alig akad olyan ember, akinek soha életében ne fájt volna a feje. Van, akit folyamatosan kísér a fejfájás, van, akit ritkábban. Vajon miért fáj a fejünk, talán betegek vagyunk? Vagy olyan visszatérő fájdalomtól szenvedünk, aminek orvosi okát nem találják? Melyek azok a panaszok és tünetek, amelyek fennállásakor nem lehet legyinteni, elintézni egy fájdalomcsillapítóval, mikor kell mindenképpen orvoshoz fordulnunk? Ezekre a kérdésekre válaszol Dr. Ilniczky Sándor, a Dr. Rose Magánkórház neurológusa.
A szakmai felmérések szerint minden ötödik ember már megtapasztalta milyen az, amikor megjelenik a bőrén egy rémesen viszkető, piros, duzzadt folt. A csalánkiütés gyakran ahogyan jött, úgy megy is, de tarthat akár hetekig is. Ráadásul nagyon sok minden okozhatja, ezért nagyon nehéz eldönteni, mit is tehetünk ellene. Ezekben a kérdésekben segít eligazodni Dr. Csitos Ágnes, a Dr. Rose Magánkórház bőrgyógyásza.
Hiába kutatjuk az angol szótárban a felfázás szó szerinti megfelelőjét, nem fogjuk megtalálni. A mindennapi szóhasználatban gyakran elhangzó felfázás kifejezés helyett a hólyaghurut, vagy az alsó húgyúti fertőzés a helytálló. A Dr. Rose Magánkórház urológus szakorvosa, Dr. Varga József válaszol a sok nőt érintő tünetekkel kapcsolatos kérdésekre.
Hamarosan beköszönt a tél, és ezzel együtt a légúti vírusfertőzések és bakteriális társfertőzések időszaka, így nem árt az óvatosság. A légúti fertőzések időszakában tartsunk távolságot a tüneteket mutató emberektől. Betegen ne menjünk közösségbe. Lehetőleg kerüljük a zsúfolt helyeket és ügyeljünk a higiéniára, mely magába foglalja a rendszeres kézmosást, felületek fertőtlenítését. Ha pedig krónikus betegségünk van, érdemes rendszeres orvosi konzultációra járni.
A laktózérzékenység vagy laktózintolerancia a laktóz, egy a tejben és bizonyos tejtermékekben megtalálható diszacharid lebontásának a képtelensége, melynek oka a lebontáshoz szükséges laktáz enzim hiánya vagy alacsony szintje. Becslések szerint világszerte a felnőtt népesség 75%-a nem képes teljes egészében lebontani a tejcukrot. Ez az arány Észak-Európában 5, míg Dél-Európában 71%, de egyes ázsiai és afrikai országokban akár 90% is lehet. Dr. Harasta Edit, a Dr. Rose Magánkóház gasztroenterológusa foglalja össze a tudnivalókat.