A járványhelyzet egyik következménye, hogy az emberek többsége halogatja az esedékes vizsgálatokat, mert nem szeretne felesleges kockázatot vállalni. Pedig óriási veszélynek teszi ki magát, aki nem jut időben megfelelő kezeléshez. Az pedig, hogy a szív-és érrendszeri problémák csak az idősebbeket érinti, tévhit. A Dr. Rose Magánkórház szakorvosai kiemelték, bizonyos esetekben már a húszas-harmincas korosztálynak is évente javasolt egy átfogó vizsgálat.
2019-ben a magyar lakosság 48%-a számolt be arról, hogy saját bevallása szerint van krónikus, legalább 6 hónapja fennálló, vagy vélhetőleg a későbbiekben legalább ugyanennyi ideig tartó betegsége, a lista élén pedig a magasvérnyomás-betegség áll, de a top10-be került a magas koleszterinszint, a cukorbetegség és a szívritmuszavar, pitvarfibrilláció is.
Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek évek óta vezető haláloknak számítanak, 2019-ben összesen 43158 ember halálát okozták.
A kezeletlen magasvérnyomás-betegség jelentős kockázatot jelent, az ugyanis az egyik fő hajlamosító tényező a szív-érrendszeri betegségek kialakulásában.
"A megelőzés lenne a kulcs, az idejében kapott kezelés életet menthet. Csakhogy a koronavírus megjelenése után a szűrővizsgálatok száma meredeken lecsökkent. Bizonyos szempontból érthető, hogy az emberek azt gondolják, egy nem akut probléma miatt nem kockáztatnak. Ugyanakkor a megfelelően kezelt, beállított krónikus betegség nemcsak a későbbi szívinfarktus, stroke kialakulását csökkenti, hanem egy bekövetkezett Covid-fertőzés esetén az esetleges szövődmények kialakulását, a szervezet megterhelését is" – mondta a Portfolio-nak Dr. Junger Éva, a Dr. Rose Magánkórház kardiológus, belgyógyász főorvosa.
30 éves vagyok, nekem ugyan nincs szükségem szűrővizsgálatra
Junger Éva hangsúlyozta, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és az iszkémiás szívbetegség már jó ideje nem csak az időseket sújtja, egyre fiatalabb korban diagnosztizálják ezeket a pácienseknél.
Szűrővizsgálatra kortól függetlenül mindenkinek érdemes elmennie, akinek a családjában halmozottan előfordult szív- és érrendszeri betegség, szívinfarktus vagy stroke.
"Vannak rizikótényezők, amelyek az infarktus kialakulását elősegítik. A három legfontosabb veszélyeztető tényező a magasvérnyomás, a magas koleszterinszint, a dohányzás, de ezek mellett a családi hajlam, az elhízás, a cukorbetegség, és a stressz is szerepet játszhat a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásában” – mondta a szakember, hozzátéve, a fiatalabbak könnyebben átsiklanak a típusos tünetek fölött, azt gondolván, hogy őket életkorukból kifolyólag nem fenyegeti a szívinfarktus, de tévednek.
"Ha valakinél erős mellkasi nyomó-szorító fájdalom jelentkezik, hideg verejtékezéssel, légszomjjal, gyengeség érzéssel, azonnal hívjon mentőt. A fájdalom sugározhat a hát közepébe, a karokba, a nyak felé, de sokszor ezek a típusos tünetek más formában, enyhébb módon jelentkeznek” – jegyezte meg.
A nem kezelt érbetegség és szívbetegség stroke-hoz vezethet
"A stroke (szélütés) az agy vérellátási zavara következtében hirtelen fellépő idegrendszeri működészavar, mely maradandó károsodásokat vagy halált okozhat. Két formája ismert: iszkémiás agyi károsodás más néven agyi infarktus, mely az esetek kb. 85%-ában fordul elő, ekkor az adott agyterület érelzáródás miatt nem kap elégséges vért a funkciók ellátásához, illetve az agyvérzés, az esetek kb. 15%-ában, amikor vér az agy állományba, vagy az agyhártyák közé ömlik" – magyarázta Dr. Ilniczky Sándor, a Dr. Rose Magánkórház neurológusa.
A szakember elmondta, agyi infarktus érbetegség, érelmeszesedés, érszűkület, szívbetegség, gyakran pitvarfibrillációs ritmuszavar, illetve fokozott véralvadékonyság miatt alakulhat ki, míg az agyvérzés hátterében a legtöbbször a kezeletlen magas vérnyomás áll. A stroke kialakulásában továbbá szerepet játszhat a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a kezeletlen szívbetegségek, és a genetikai hajlam: a családi örökletesség általánosságban nagyon nagy szerepet játszik a stroke és egyéb keringési betegségek kialakulásában.
Komplex szűrővizsgálattal érdemes megelőzni a bajt
Az infarktus és a stroke háttérben tehát a legtöbbször valamilyen régóta fennálló belgyógyászati alapbetegség (magasvérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterin szint, szívritmuszavar) áll, ezek korai felismerése és kezelése a leghatékonyabb módszer a betegségek megelőzésében. Mind a kardiológus, mind a neurológus azt javasolja, amennyiben bármelyik, főként,
Ha több rizikófaktor jelen van, úgy évente-kétévente, panaszmentesen is érdemes részt venni szűrővizsgálaton.
Ha valaki már gyógyszeres kezelésben részesül, annak is célszerű évről évre elvégeztetnie a vizsgálatokat, hiszen ilyenkor lehet felmérni az alkalmazott kezelés hatékonyságát. A Dr. Rose Magánkórházban komplex szív-és érrendszeri szűrővizsgálatot biztosítanak, ennek keretében egyszerre szűrik az infarktus és a stroke hajlamosító tényezőit, így teljes képet kapnak a páciens állapotáról, és gyorsan és hatékonyan tudnak reagálni az esetleges elváltozásokra.
"Nem szabad várni. Panasz vagy hajlamosító tényező esetén mielőbb orvoshoz kell fordulni: a szűrővizsgálatok halasztása miatt ugyanis jóval később, és sok esetben már előrehaladottabb szakaszban kerülhet sor a diagnózisra és a kezelésre" – mondta Ilniczky Sándor, hozzátéve, a Dr. Rose Magánklinikán biztonságos, többszörösen ellenőrzött körülmények közt várják a pácienseket, minimalizálva a koronavírus-fertőzés kockázatát.
Forrás: portfolio.hu, 2021. április 26.
