Léteznek olyan allergének, amelyek egész évben kifejtik a hatásukat, mások szezonálisan jelentkeznek. Már februárban elkezdte a pollenek termelését a mogyoró, az éger, majd érkeznek a fűzfa, a platánfa és a pázsitfűfélék pollenjei. „Mondhatjuk, hogy beindult a nagyüzem” Prof. Dr. Barkai László a Dr. Rose Magánkórház gyermekorvosa, gyermektüdőgyógyász, diabetológus, egyetemi tanár, az MTA doktora, a gyermekkori allergiáról és a kezelési lehetőségekről tájékoztat bennünket.
A tapasztalt betegeket a tavaszi allergiás „nagyüzem” nem érinti váratlanul, legtöbbjük már jó előre felkészül a nehezebb időszakokra. Sokan ilyenkor felkeresik az orvosukat és megelőző kezelést kérnek. Ha tudható, hogy pontosan mire allergiás a páciens, fel lehet írni számára a megfelelő gyógyszert, hogy a tünetek megjelenésénél már kéznél legyen a hatásos készítmény. Azonban a betegeknek sok esetben a gyógyszerszedésen kívül az életmódjukat is hozzá kell hogy igazítsák a megváltozott körülményekhez.
Lesznek persze olyanok is, akik idén „találkoznak” először az allergiával, köztük természetesen sok a gyerek. Esetükben a szüleiknek kell szemfülesnek lenniük, hogy felismerjék a problémát, hiszen szerteágazóak lehetnek a tünetek. Utalhatnak allergiára az elhúzódó náthás tünetek, a köhögés és nehézlégzés, kötőhártya-gyulladás, de bőrelváltozások, kiütések is. Jelentkezhetnek a tünetek a gyomor-bélrendszerben is hasi panaszok, puffadás, hasmenés, hányás formájában, főleg ételallergia esetén.
Segítséget jelenthet a diagnózisban, hogy az egyes allergiás betegségek jellegzetesen, adott életkorban kezdődnek. Csecsemőkorban jellemzően a bőrt érintő atopiás dermatitis és a táplálékallergiák jelennek meg, kisgyermek- és kisiskoláskorban az asztma már egyre gyakoribbá válik. A szénanátha általában serdülőkorban jelentkezik, bár az utóbbi években ennek a megjelenése a fiatalabb korosztály felé tolódik el. Korai felismerés esetén jól kezelhetők a tünetek és elkerülhetők a súlyos, akár életveszélyes állapotok.
Szélsőséges esetben ugyanis bekövetkezhet az egész szervezetet érintő allergiás reakció, az anafilaxiás sokk. Ezt a súlyos, életveszélyes állapotot alapvetően csak bizonyos allergének válthatják ki és az sem mindegy, hogy az érintett mennyire érzékeny az adott allergénre. Például valószínűtlen, hogy a pázsitfüvek anafilaxiás sokkot idéznének elő, de méh, vagy darázscsípés egy erre érzékeny embernél már életveszélyes lehet.
Az egészséges, vitamindús táplálkozás a betegségek megelőzésében általában hasznos lehet, de alapvetően speciális hatása nincsen allergia esetén. Allergia ellen a leghatékonyabban úgy tudunk küzdeni, ha kivizsgálás eredményeképpen megismerjük az allergiát kiváltó okot. Ilyen esetben próbáljuk elkerülni, vagy eltávolítani az adott allergént a páciens környezetéből, de ha ez nem lehetséges, akkor gyógyszerekkel segítjük a szervezetet az allergia leküzdésében.
A másik, tudományosan elismert módszer szerint, a betegben allergiát kiváltó allergén egészen kis dózisát juttatjuk a szervezetbe, majd egy fokozatosan emelkedő dózissal tulajdonképpen kioltjuk, „lecsendesítjük” az allergia folyamatát. Allergia ellen egy csodaszer nem létezik, csak komplex kezelési stratégiával tudjuk legyőzni.
