Elülső keresztszalag műtét

Az elülső keresztszalag-szakadás okai és tünetei

Hol található az elülső keresztszalag?

A térdízületben négy szalag biztosítja a stabilitást. A kétoldalt elhelyezkedő külső és belső oldalszalag az oldal irányú elmozdulást gátolja, míg a térd belsejében található, az egymást keresztező elülső és hátsó keresztszalag az előre és hátra mozdulást akadályozza meg.

A leggyakrabban az elülső keresztszalag és a belső oldalszalag sérül. Míg a belső oldalszalag konzervatív kezeléssel, azaz műtét nélkül is nagy eséllyel meggyógyul, addig a térdízület legfontosabb stabilizáló szalagjának számító elülső keresztszalag esetében erre nincs esély.

Mi okozhatja az elülső keresztszalag sérülését?

A keresztszalagok teherbírása igen nagy, ezért nem meglepő, hogy az elülső keresztszalag leggyakrabban valamilyen sporttevékenység során sérül meg. A legtöbbször síelőknél, futballistáknál, kosárlabdázóknál, kézilabdázóknál fordul elő, hogy a láb rossz szögben érkezik a talajra, a térd oldalirányban elmozdul, vagy a lábszár kicsavarodik, ami az elülső keresztszalag részleges vagy teljes szakadását okozhatja.

A friss sérülés mellett előfordulhat az is, hogy a probléma egy korábbi kezeletlenül hagyott, részlegesen gyógyult sérülés következményeként lép fel.

Az elülső keresztszalag-szakadás tünetei

A szalagszakadás pillanatában erős, pattanó hang, reccsenés hallható, amelyet erős fájdalom, gyorsan kialakuló duzzanat kísér, a beteg pedig nem tud rálépni a sérült lábára.

Ha már régóta fennáll a probléma, akkor az elülső keresztszalaghiány sokféle tünetet okozhat. Leggyakrabban természetesen az instabilitásérzés miatt fordul a beteg az orvoshoz, de időnként különösebb stabilitásvesztés nélkül is, bizonytalan akadásérzés, folyadékgyülem, térdfájdalom is jelentkezhet tünetként. A panaszok keveredése azért jön létre, mert esetenként a keresztszalaghiányhoz már viszonylag hamar társul meniscussérülés vagy porckárosodás, és ez színezi a tüneteket.

Hogyan diagnosztizálható a sérülés?

Az elülső keresztszalag-szakadás specifikus tesztekkel állapítható meg. Ilyen például a Lachman-teszt, vagy a Pivot shift teszt. Ha a tesztek nem adnak egyértelmű eredményt, röntgen, MR-vizsgálat, térd artroszkópia segíthet a szalag szakadásának megállapításában.

Milyen módszerrel gyógyítható az elülső keresztszalag sérülés?

Az elülső keresztszalag sérülése, elégtelensége esetén nyílirányú instabilitás alakul ki, ami irodalmi adatok szerint hosszabb távon a térdízületi porcfelszínek progresszív kopásához vezet. Míg a kopásos elváltozások többnyire kompromisszumos sebészeti megoldásokkal kezelhetők, addig az elülső keresztszalag pótlásával a térdízület eredményesen stabilizálható és a fokozódó porckopás esélye csökkenthető. Az előbbi szempontok miatt fiatal- és középkorban, aktív életvitel esetén az elülső keresztszalag rekonstrukciója javasolt. Tekintettel a kedvező utánkövetési eredményekre, a korábbi 50–55 éves felső életkori határ, megfelelő porcállapot esetén mára már 60–65 évre tolódott.

Az elülső keresztszalag pótlása ízületi tükrözés útján végezhető műtét, és vele egyidejűleg ellátásra kerülhetnek a meniscusok sérülései, illetve az ízfelszínek fokális porckárosodásai. Fontos szempont azonban, hogy amennyiben a kialakult porckárosodások súlyosak, kiterjedtek, akkor az elülső keresztszalag rekonstrukciója ugyan stabilizálhatja a térdízületet, de panaszok maradhatnak, idővel súlyosbodhatnak.

Hogyan történik az elülső keresztszalag rekonstrukciója?

Az elülső keresztszalag rekonstrukciója plasztikai megoldással történik, melynek során a hiányzó, vagy károsodott elülső keresztszalagot olyan szövet beültetésével pótoljuk, ami a gyógyulás során a szervezetbe beépül, a térdízület sajátjává válik. Erre a korábban alkalmanként használt műanyagszalagok nem alkalmasak, mert nem épülnek be, és pár éven belül az igénybevétel során elszakadnak.

Az emberi testben van viszont néhány olyan nagy szakítószilárdságú szöveti elem, ami jól használható pótlásra, és az oltvány elvételének helyén megfelelő regeneráció jön létre. Ezek közül a saját szöveti elemek közül kórházunkban az esetek többségében a párhuzamosan futó belső térdhajlító izmok egyikének inát, az úgynevezett semitendinosus inat preferáljuk. Ez a hosszú és erős ín négyrét hajtva kiváló stabilizáló struktúrát biztosít a pótláshoz.

Bizonyos egyedi megfontolások, korábbi sikertelen műtéti beavatkozások, vagy újrasérülés esetén a térdfeszítő apparátus térdkalács alatti inának közepéből (csont-patellaín-csont graft), vagy a térdkalács feletti ínrészből (quadriceps graft) is nyerhető jó minőségű saját (autológ) oltvány.

Léteznek szövetbankból megrendelhető, kadaverből származó oltványok is, azonban ezek beépülése lassú, ezért kórházunkban nem használjuk.

A sikeres elülső keresztszalagpótlás elengedhetetlen feltétele a pótlásra használt szövet pontos pozicionálása és megfelelő rögzítése. A műtéteink során használt artroszkópos technika nemcsak minimál invazív jellege miatt rendelkezik előnyökkel, hanem lehetővé teszi a graft pontos beültetését, valamint a talált porcelváltozások ellátását is.

Az elülső keresztszalag műtét előkészületei és menete

Műtét előtti időszak

A térdízület nyílirányú instabilitása fizikális vizsgálattal ugyan biztonsággal megállapítható, de további képalkotó vizsgálatok lehetnek szükségesek (terhelt röntgenfelvétel, speciális natív röntgenfelvételek, MR) az esetleges tengelyeltérések, járulékos porcelváltozások, egyéb szalageltérések tisztázására. A műtéti terv felállítását ezek a biomechanikai paraméterek is befolyásolhatják.

A műtéti javaslat a kórelőzmény ismeretében, ambuláns fizikai vizsgálat, natív terhelt röntgenfelvételek, illetve szükség szerint más képalkotó vizsgálatok (UH, MR, csont szcintigráfiás vizsgálat), esetleg egyéb kiegészítő vizsgálatok alapján történik. Ennek során tervezzük meg a graftválasztást és az esetleg szükséges kiegészítő beavatkozásokat (meniscus sérülés ellátása, porcfelszínképzés stb.) is. A javaslat megtételekor ismertetjük az utókezelés főbb elemeit, a rehabilitáció ütemét, és a konzultáció során megválaszoljuk a műtéttel kapcsolatos kérdéseket.

Ezt követően a beteg írásbeli műtéti ajánlatot kap, mellyel egyidejűleg a műtéttel kapcsolatos kórházi tartózkodás fontosabb részleteit is ismertetjük. Itt kerülnek megszervezésre a szükséges műtét előtti vizsgálatok, és az ezt követő altatóorvosi konzultáció. A műtéti ajánlat elfogadása esetén határozzuk meg a műtét tervezett időpontját.

Az altatóorvosi konzultáció során döntünk a tervezett érzéstelenítési módszerről. Az érzéstelenítés típusának megválasztása, és a műtét előtt szükséges esetleges gyógyszerek meghatározása/módosítása (pl. vérhigító gyógyszerek átállítása) a beteg egészségügyi állapota, és előzetes vizsgálatai alapján az altatóorvossal történő megbeszélés során történik.

A műtét menete

Ezt az ortopédiai műtétet  altatásban vagy gerincérzéstelenítésben, vértelenítő mandzsetta felhelyezésével végezzük. Az ízület artroszkópos átvizsgálása során szükség szerinti ellátásra kerülnek a talált porckárosodások, majd a talált lelet alapján véglegesítjük a műtéti tervet, és eltávolítjuk az elülső keresztszalag pótlásához szükséges saját oltványt (autológ graftot).

Az esetek többségében a közvetlenül az ízület alatt, a belső oldalon tapadó semitendinosus inat használjuk, de szakmai szempontok alapján a feszítő apparátus térdkalács alatti inának a középső része is választásra kerülhet. Előbbi a térd belső oldalán ejtett 2–3 cm-es metszésből, utóbbi, az úgynevezett csont-patellaín-csont graft, a térdkalács alatti 4–6 cm-es bőrseb útján kerül eltávolításra.

A graftot a combcsont és a sípcsont csontcsatornáiba ültetjük be, a befogadó csatornák kialakítása és a graft rögzítése egyaránt artroszkóposan történik. A rögzítő elemek titánium alapanyagúak, MR-kompatibilisek, eltávolításuk a későbbiekben nem szükséges.

A műtétet követően alkalomszerűen szívódrain behelyezése lehet indokolt, amelyet a műtétet követő napon távolítunk el. A műtét során antibiotikus profilaxist adunk, a műtétet követően gyógyszeres és mechanikus trombózis megelőzést alkalmazunk a fertőzéses, illetve vérrögösödéses szövődmények elkerülésére.

Műtét utáni teendők

A beteg a műtét utáni napon már gyógytornász segítségével felkelhet, segédeszköz használatával tehermentesítve járhat. Külső térdrögzítőt (ortézist) a műtétet követően rutinszerűen nem használunk, de a graft minősége, illetve a térd körüli lágyrész állapota ezt átmenetileg szükségessé teheti.

Problémamentes esetben a hazaengedésre általában a műtétet követően egy kórházban töltött éjszaka után kerül sor, a varrat-, illetve kapocsszedés a 7–14. napon történik.

A kórházi tartózkodás alatt gyógytornász megtanítja az első három hétre vonatkozó mozgatási korlátozást, a segédeszköz használatot, és a kezdeti tornagyakorlatokat. A megtanult torna további rendszeres otthoni végzése szükséges. Az otthoni gyógytornához (házi betegápolás keretében) javaslatot adunk a zárójelentésen, a szükséges gyógyszerekhez (vérhigító, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, gyomorvédő) vényt biztosítunk, és előjegyezzük a szükséges kontrollvizsgálatot. Panasz esetén soron kívüli kontrollt biztosítunk.

Mire érdemes figyelni az elülső keresztszalag műtét után?

A beavatkozás utáni rehabilitáció

Az otthoni időszakban rendszerint nem szükséges a kórházban felhelyezett kötés cseréje. A sebet varratszedésig nem érheti víz. A kötést megrongálódás, vagy átvérzés esetén száraz fedőkötéssel lehet cserélni. A beteg kórházunkban a műtét utáni napon gyógytornász segítségével felkel, és a segédeszköz használatával történő tehermentesített járást is megtanulja, valamint a gyógytornász megtanítja a kezdeti tornagyakorlatokat is. Térdmozgató gép alkalmazására is sor kerülhet.

Műtét utáni kontrollvizsgálatok

Első kontrollvizsgálat

Az első kontrollvizsgálat során, 7–14 napos korban történik a varratszedés. Az akkor felhelyezett kötés másnap eltávolítható és a harmadik hét után a végtag terhelése megkezdhető. A gyulladáscsökkentőt, és a tablettás vagy injekciós trombózis profilaxist a hazabocsájtáskor elrendelt ideig kell folytatni. Panasz esetén a betegnek soron kívül kell jelentkeznie kontrollvizsgálatra.

Második kontrollvizsgálat

A második kontrollvizsgálatra 6 héttel a műtét után kerül sor. Ennél az alkalomnál az operált ízület vizsgálata során a mozgásterjedelem, járáskészség és izomerő megítélése után meghatározzuk, hogy szükség van-e kórházunkban vagy máshol kiegészítő gyógytornára. Betegeink egy része ilyenkor már kielégítő funkcióval rendelkezik és nem igényel kórházunkban szervezett speciális gyógytornát, a megtanult gyakorlatok végzése, illetve a házi betegápolás keretében végzett gyógytorna elegendő egy jó mindennapi fizikai aktivitás eléréséhez.

Ebben az időszakban rendszerint már teljes és jó erejű a nyújtás, 90 fok feletti a hajlítás, és megkezdődött a combizomzat visszaerősödése is. A továbbiakban a hajlítógyakorlatokon, combizomerősítésen van a hangsúly, ezért a gyógytorna mellett a szobakerékpározást, tornatermi edzőgépeken történő combizomerősítést ajánljuk.

Harmadik kontrollvizsgálat

A harmadik kontrollvizsgálat 2 és 3 hónapos kor között történik. Erre az időszakra várjuk el, hogy a hétköznapi aktivitás a kívánt szinten működjön és betegeink a jelentősebb igénybevételt jelentő sport proprioceptív tréninget és a futást is megkezdhessék.

További kontrollvizsgálatok

Az ugrással, ütközésekkel járó sporttevékenység ütemezése a további kontrollvizsgálatokon a beteg rehabilitációját felügyelő gyógytornász véleményének figyelembevételével kerül sorra. A sportba való visszatérést döntően befolyásolja az izomzat állapota, de általában a térdízületet kevésbé igénybe vevő sporttevékenység 3 és 6 hónap között, míg a kontaktsportok féléves kor után, fokozatosan, sportspecifikus rávezető gyakorlatok után kezdhetők meg.

Gyakori kérdések az elülső keresztszalag pótlással kapcsolatban

Milyen mozdulatokat nem ajánlatos végezni?

Az első három hétben a 90 fok feletti hajlítást és a térd kinyújtott helyzetben történő megfeszítését korlátozzuk. Ebben az időszakban a mozgatás segíti a végtag keringését, de passzív helyzetben, tartós üléskor javasoljuk a végtag felpolcolását a térd duzzanatának és a perifériás ödéma elkerülésének céljából.

Milyen gyógyászati segédeszközök szükségesek az otthoni gyógytornához?

A rehabilitáció során minden szükséges gyógyászati segédeszközt biztosítunk kórházunkban, amelyekre betegeinknek otthonukba való távozásakor szükségük lehet. Ilyenek a vérrögösödéstől védő elasztikus harisnyák, a járást segítő segédeszközök (könyökmankó, hónaljmankó).

A gyógytornásszal, kezelőorvossal történő konzultáció alapján a műtétet követő egy-két hétben, a térdfunkció gyorsabb visszanyerése érdekében hasznos lehet passzív térdmozgató készülék bérlése az otthoni gyógytorna kiegészítésére. Ezzel kapcsolatban érdemes hangsúlyozni, hogy ez nem helyettesíti, csak kiegészítheti az aktív tornát. A térdízület végleges funkcióját döntően a gyógytorna, az aktív nyújtó-hajlító gyakorlatok és az izomerősítés fogja meghatározni.

Térdrögzítőt (ortézist) rutinszerűen nem használunk, csak választott esetekben rendelünk a műtétet követő néhány hétre. A rehabilitációhoz egyes esetekben javasoljuk gyógytornász bevonását. Erre a lakóhelyi lehetőségeken túl, bejáró betegeink számára kórházunkban is lehetőséget tudunk biztosítani. Gyógytornászaink segítsége a sportba való visszavezetésnél is kiemelt jelentőségű.

A beültetett fémlemezek és kapcsok után végezhető MR-vizsgálat?

Az orvosi fémek általában MR-kompatibilisek, ezért a keresztszalagpótlás során beültetett apró fémlemez és kapcsok után is végezhető MR-vizsgálat. Mivel azonban az orvosi fémek a mágneses térben minimálisan melegedhetnek, általában a műtét utáni első hat hétben nem ajánljuk az MR-vizsgálatot, de ezt követően végezhető. Az általunk használt implantátumok titánból készültek, nem melegednek, ezért szükség esetén a műtét utáni korai időszakban sincs akadálya az MR-vizsgálatnak.

Hogyan viselkedik az implantátum a repülőtéri vagy más fémdetektoros kapunál?

Az implantátumot kimutathatja a fémdetektor. Sem a kórházi zárójelentés, sem pedig bármilyen más igazolás nem mentesít a kézi fémdetektorral való átvizsgálás alól, mert ezeknek az ellenőrző pontoknak alapvetően a fémből készült fegyverek kimutatása a célja, tehát az átvizsgálás erre irányul.

Mikortól lehet a szalagplasztikát követően autót vezetni?

Problémamentes esetben 4 héttel a műtétet követően ajánljuk megkezdeni az autóvezetést. A bal térd műtétjét követően, automata gépkocsi esetében ez korábban is megkezdhető.

Milyen sporttevékenység végezhető a keresztszalag pótlást követően?

A műtét célja az, hogy a beteg panaszaitól megszabadulva, korábbi mozgáskészségét visszanyerve, stabil térdízülettel minél teljesebb, aktív életet élhessen. A sporttevékenységre történő fokozatos visszatérés ütemét a kezelőorvos és a gyógytornász együttesen határozzák meg, és ebben nemcsak az operált ízület funkciója, de a beteg egyéb paraméterei, általános mozgásszervi státusza is jelentős szerepet játszik.

Az operáló orvos az ízület mozgásterjedelme, stabilitása és a visszanyert izomzat mennyisége alapján mond véleményt, de javaslatánál figyelembe veszi, hogy a gyógytornász milyennek ítéli meg az operált végtag funkcionális teljesítőképességét. Általában elmondható, hogy az úszást, kerékpározást 3–6 hét körül, a futással járó sporttevékenységet 8–10 hét után javasoljuk. Irányváltoztatásokkal, ugrással járó mozgástípusokat 3 hónap után, a kontaktsportokat pedig rendszerint félévet követően kezdhetik el a szalagpótláson átesett betegek.

Részletes betegtájékoztató a keresztszalag pótlás műtéttel kapcsolatban ITT elérhető. 

Miért döntsön a Dr. Rose Magánkórház mellett? 

• Teljes körű ortopédiai szolgáltatást nyújtunk. Ortopédiai szakvizsgálatunkon a  pontos diagnózis felállításához szükséges vizsgálatokat biztosítjuk (MR, CT, röntgen, ultrahang, laborvizsgálatok). Az elülső keresztszalag műtétet várólista nélkül végezzük el. A műtét után gyógytornász és sportrehabilitációs munkatársaink segítenek abban, hogy minél gyorsabban visszanyerje mozgáskészségét.
• Magasan képzett szakorvosi csapat. Specialistáink a legmodernebb, minimál invazív technikákkal gyorsítják a gyógyulást, amit gyógytornász, manuálterápiás és sportrehabilitációs munkatársaink egészítenek ki. Komplex probléma esetén konzílium keretében döntünk a kezelések megfelelő menetéről, a szükséges vizsgálatokról, terápiákról.
• Exkluzív környezet. Prémium színvonalú fekvőbeteg részlegünkön 3 műtő és 24, minden igényt kielégítő betegszoba – 33 betegággyal – áll pácienseink rendelkezésére. A legmagasabb szakmai színvonal találkozik a gyógyulást segítő egyedi környezettel, ahol biztonságban és nyugalomban gyógyulhat.

A keresztszalagot érintő panaszaival forduljon bizalommal a Dr. Rose Magánkórház orvosaihoz.