Pajzsmirigy műtétek
A pajzsmirigy műtét szükségessége több tényezőtől függ, és általában akkor merül fel, ha a konzervatív kezelések nem hoznak megfelelő eredményt, vagy ha a betegség jellege indokolja a sebészi beavatkozást.
A pajzsmirigy műtét szükségessége több tényezőtől függ, és általában akkor merül fel, ha a konzervatív kezelések nem hoznak megfelelő eredményt, vagy ha a betegség jellege indokolja a sebészi beavatkozást.
A pilonidálisz ciszta (sinus pilonidalis, fenékvájati tályog) egy olyan bőr alatti üreg és járatrendszer, amely általában a farpofák között, a keresztcsont tájékán (azaz a farokcsont felett) alakul ki. A neve a "pilo-" (szőr) és "-nidális" (fészek) szavakból ered, mert a ciszta gyakran szőrszálakat tartalmaz, amelyek valamilyen okból a bőr alá kerülnek.
A terhességmegszakítás (abortusz, interruptio) egy szigorúan szabályozott nőgyógyászati beavatkozás, amelyet a hatályos jogszabályok keretein belül lehet elvégezni. Az interruptio a terhesség mesterséges megszakítását jelenti, művi vetélésnek is nevezzük.
Az orrsövényferdülés gyakori állapot, amely a magyar lakosság kétharmadát érinti. Az orrsövény egy porcból és csontból álló lemez, amely az orrüreget két egyenlő részre osztja. Ideális esetben középen helyezkedik el, ezzel egyenletes légáramlást biztosítva mindkét orrüregben, de gyakran kisebb-nagyobb eltérések alakulnak ki rajta. Ez lehet veleszületett, vagy sérülés következménye. Ha az orrsövény ferdülése jelentős, az egyik orrfél szűkebbé válik, ami légzési nehézséget, orrdugulást és visszatérő gyulladásokat okozhat. Az orrsövényferdülés műtéti úton korrigálható, javítva ezzel az orrlégzést és a mindennapi komfortérzetet.
A loop konizáció (kacskonizáció), vagy más néven hurokkimetszés egy speciális méhszájműtét, amely terápiás és diagnosztikai céllal is alkalmazható. Az eljárás során a tartósan fennálló, konzervatív kezeléssel nem gyógyuló, gyulladásos hüvelyi panaszokat okozó méhszájseb helyreállítása történik terápiás céllal. Magas kockázatú HPV-fertőzés vagy kóros citológiai eredmény is indikálhatja a műtétet, ebben az esetben a beavatkozás diagnosztikai célokat is szolgál. Ilyenkor a méhszáj érintett területét eltávolítjuk, majd szövettani vizsgálatra küldjük, hogy pontosan meghatározzuk a sejtek állapotát. A szövettani eredmény alapján eldől, hogy szükség van-e további kezelésre, vagy a műtét önmagában elegendő a probléma megoldásához.
A horkolás a felnőtt lakosság körülbelül felét érinti, elsősorban az alvás minőségét rontja, de súlyos esetben légzési kimaradással is társulhat (légzési apnoe), ami már komoly következményekkel is járhat. A horkolás egy tünet, amelyet a felső légutak alvás alatti szűkülete okoz. Az alvás alatti endoszkópia egy diagnosztikai eljárás, amely során egy rövid, felszínes altatás közben a fül-orr-gégész megfigyeli a horkolás és az esetleges légúti elzáródás helyeit, ami így segítséget nyújt a későbbi optimális kezelés kiválasztásában.
A terhesség korai szakaszában sajnos előfordulhat, hogy a méhen belül az embrió nem fejlődik tovább és elhal. Ez az állapot sok esetben panaszmentesen zajlik, ultrahangos vizsgálattal diagnosztizálható. Az ultrahang vizsgálat során kétféle eset merülhet fel: vagy üres petezsákot észlelünk, amelyben az embrió fejlődése meg sem indult, vagy egy korábban kifejlődött embrió szívműködése szűnt meg. Ha a terhesség 12. hetéig a magzat fejlődése leáll, azonban a szervezet nem indítja meg a terhességi szövetek természetes kilökődését, akkor az orvosi javaslattól és a páciens állapotától függően műtéti beavatkozás válhat szükségessé.