„A gluténérzékenység nem csupán egy emésztési panasz, hanem egy komplex anyagcserezavar, amelynek következményei az egész szervezetet érinthetik” – hangsúlyozza Dr. Harasta Edit. A betegség lényege, hogy a szervezet nem képes megfelelően lebontani a glutént – a búza, árpa, rozs és bizonyos esetekben a zab egyes fehérjéit. Az emésztés során keletkező melléktermékek gyulladásos folyamatokat idéznek elő a szervezetben. A nyálkahártya sorvadását okozhatják a bélrendszerben, és más szervek működésére is negatívan hathatnak.
A tünetek sokszor nem egyértelműek
A klasszikus, gyermekkorban jelentkező lisztérzékenység tünetei általában jól felismerhetők: hasmenés, hasi fájdalom, fejlődési elmaradás, vérszegénység. Felnőttkorban azonban a kép árnyaltabb, nehezen felismerhető lehet.
„Sokszor nem egyértelmű hasi panaszokkal, hanem fáradékonysággal, neurológiai tünetekkel, bőr- vagy fogászati elváltozásokkal jelentkezik a betegség, sőt akár nőgyógyászati panaszok – például meddőség, vetélés – hátterében is állhat lisztérzékenység” – sorolja a doktornő.
A panaszok sokfélesége miatt a diagnózis gyakran csak hosszú hónapok, évek után születik meg. Jó hír azonban, hogy amint a tünetek alapján felmerül a gyanú, egy egyszerű vérvétellel megerősíthető a cöliákia jelenléte. A diagnózis felállításához a vérvételt az orvosok gyakran kiegészítik gyomortükrözéssel is, amelynek során szövettani mintát vesznek a vékonybélből – ez segít kimutatni a nyálkahártya károsodását, ami a cöliákiára jellemző. „A vizsgálatok akkor adnak biztos eredményt, ha a páciens addig rendszeresen fogyaszt glutént, gluténmentes diéta mellett a betegség fennállása nem igazolható és nem zárható ki. Ezért fontos, hogy diétát csak orvosi javaslatra kezdjünk, vagy diétát megelőzően feltétlenül zárjuk ki a kórkép fennállását.”
Mit tegyünk a diagnózis után?
Ha a diagnózis megszületik, az egyetlen szükséges és lehetséges kezelési mód a glutén teljes kiiktatása az étrendből. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a búzát, rozst és árpát kell kerülni, hanem minden olyan élelmiszert, amely akár nyomokban is tartalmazhatja ezeket. „Nem gondolnánk, de még egy zöldalma héjában is lehet glutén – ha például gluténtartalmú anyaggal kezelték tartósítás céljából.”
Dr. Harasta Edit szerint kulcsfontosságú, hogy a gluténmentes étrendre való áttérés során dietetikusi segítséget is kérjünk, mert nagyon sok rejtett hiba csúszhat be az élelmiszerek kiválasztása során. Egy apró figyelmetlenség is újabb gyulladásos választ válthat ki a szervezetből.
Mi történik a szervezetben glutén nélkül?
A lisztérzékenység során a bélbolyhok – amelyek normál esetben a tápanyagok felszívódását végzik – károsodnak. Emiatt alakulhatnak ki hiányállapotok: vashiány, D-vitamin-hiány, alacsony kalciumszint, stb.. Ezek különösen a betegség aktív szakaszában gyakoriak, de diéta mellett, amint a glutént elhagyjuk és a bélrendszer lassan regenerálódik, ezek a hiányállapotok fokozatosan megszűnnek” – mondja a doktornő.
Fontos kiemelni, hogy maga a gluténérzékenység nem „gyógyítható” klasszikus értelemben, mivel genetikailag meghatározott állapotról (enzimhiányról) van szó. „Egész életünkön át tartó odafigyelést igényel, de ha a diéta pontos, a páciens nem beteg, teljesen panaszmentessé válhat, és nem kell lemondania a kiegyensúlyozott életvitelről.”
Ha nem vagyok gluténérzékeny, egészséges számomra a gluténmentes étrend?
A gluténmentes táplálkozás divatos irányzattá vált, azonban Dr. Harasta Edit szerint nem árt az óvatosság. „A teljes gluténmentes diéta kizárólag az igazoltan lisztérzékenyek számára szükséges. Aki viszont önszántából áttér erre az étrendre, bár a glutén számukra nem nélkülözhetetlen, elhagyása megnehezíti a későbbi diagnózis felállítását, hiszen a lisztérzékenység csak glutén fogyasztása mellett mutatható ki.”
Ezért minden esetben azt javasolja, hogy ilyen jellegű diétás változtatás előtt legalább egy egyszerű vérvizsgálattal győződjünk meg arról, hogy nincs-e a háttérben diagnosztizálható betegség.
Ha pedig felmerül a gyanú, a Dr. Rose Magánkórház gasztroenterológiai szakrendelésén tapasztalt szakorvosaink segítenek a kivizsgálásban, diagnózisban és a személyre szabott étrend kialakításában is.
