Hazánkban mintegy négyezren veszítik életüket valamilyen szív- és érrendszeri betegséggel összefüggésben, halálozás több mint fele szív- és érrendszeri betegségek miatt következik be. A szívinfarktus és stroke vezető halálokként szerepelnek, ugyanakkor ezek hátterében általában felderíthető, gyógyszerrel jól kezelhető belgyógyászati alapbetegségek állnak, hívja fel a figyelmet dr. Junger Éva kardiológus, a Dr. Rose Magánkórház járóbeteg-ellátás vezető főorvosa. A szív-, az agyi- és egyéb verőerek betegségeinek közös gyökere az érelmeszesedés, ami mindig a teljes szervezetet érinti, hiszen az ereink behálózzák egész testünket.
– Három nagy rizikófaktort ismerünk: a magas koleszterinszintet, a magas vérnyomást, amit néma gyilkosként is emlegetünk és a dohányzást. Ezek mellett a cukorbetegség, az elhízás, és a túlzott alkoholfogyasztás is veszélyforrás lehet. Mindezeken túl kiemelten fontos a családi hajlam is. Ha tudjuk, hogy a szüleink, nagyszüleink érintettek (voltak) a betegségben, akkor sajnos mi is örökölhettük a hajlamot. Kétségbeesni nem szabad, hiszen sokat tudunk segíteni a megelőzésben a helyes életmódunkkal, a meglévő rizikótényezők kezelésével, és azzal, hogy rendszeresen járunk szűrővizsgálatokra – mondja a kardiológus.
A szívinfarktus egy akut, életet veszélyeztető állapot, amelyet a szívizomzatot ellátó szívkoszorúerek valamelyik szakaszon történő elzáródása okoz. A típusos tünetek szinte összetéveszthetetlenek: nagyon erős mellkasi nyomó-szorító fájdalom jelentkezik, hideg verejtékezéssel, légszomjjal, gyengeség érzéssel. A fájdalom sugározhat a hát közepébe, a karokba, a nyak felé, de sokszor ezek a típusos tünetek más formában, enyhébb módon jelentkeznek. Nagyon fontos, hogy ha valaki ilyen tüneteket tapasztal, és nem szűnik a fájdalom, rosszul van, 20 perc után ne várjon tovább, hanem azonnal hívjon mentőt, mert minden perc szívizmot ment. Szűk az ilyenkor rendelkezésünkre álló időtartam, 3-4 órán belül van esély arra, hogy akár szívizom-elhalás nélkül visszafordítható az infarktus. Ezen túl is javítható az állapot, de már maradványtünetek kialakulásával.
A szívbetegségek mellett a stroke veszélye is fennáll kardiológiai kórképek esetében.
– A stroke hirtelen kialakult agyi vérkeringési zavar következtében megjelenő idegrendszeri tüneteket jelent – mondja dr. Ilniczky Sándor, a Dr. Rose Magánkórház neurológusa. – Ha stroke-ról hallunk, akkor a legtöbb embernek az agyvérzés jut az eszébe, holott az agyvérzés csak egy fajtája a stroke-nak, méghozzá ritkább fajtája, az esetek 15 százalékát teszi ki. A maradék 85 százalék az ér elzáródása következtében kialakult, úgynevezett iszkémiás agyi károsodás, más néven agyi infarktus. Ugyanarról a folyamatról van szó, ami a szívinfarktus esetében, vagyis eldugul egy ér, és elhal a szívizom, illetve a stroke esetében az agyszövet egy része. Az agyi infarktust nagyon gyakran előre jelzik enyhébb vagy erősebb tünetek, pl.: fél oldalon, kéz, láb, sokszor az arc és elzsibbad, bizseregni kezd, fél oldali izomerőcsökkenés, esetleg bénulás alakul ki, beszédzavar jelentkezik, hirtelen féloldali látásvesztés alakul ki. Ezek pár percig tartó, néha jelentéktelennek tűnő panaszok, amivel a beteg gyakran nem is megy orvoshoz, holott ezzel kap egy esélyt arra, hogy megelőzze a későbbi stroke-ot. A neurológiai és a kardiológiai kivizsgálás ezért mindig szorosan összekapcsolódik.
– Nagyon sokszor kétségbe esnek a betegek, ha szembesülnek a szív- és érrendszert érintő alapbetegséggel, mert innentől gyógyszert kell szedniük, és az borzasztó – osztja meg tapasztalatait dr. Junger Éva. – Mindig mondom, hogy inkább érezzék szerencsésnek magukat, hiszen a betegségükre vannak jó gyógyszereink kevés mellékhatással, és megfelelő kezeléssel, rendszeres kontrollal meg tudjuk előzni a súlyos kórképek kialakulását, gondolok például az infarktusra, a féloldali bénulásokra.
Szív-érrendszeri (infarktus, stroke) szűrőcsomagot állítottak össze a Dr. Rose Magánkórházban, hogy felderíthessék az egyéni rizikótényezőket. A szívinfarktus és a stroke háttérben legtöbbször valamilyen régóta fennálló belgyógyászati alapbetegség (magasvérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint, szívritmuszavar) áll. Ezek felismerése és kezelése a leghatékonyabb módszer a betegségek megelőzésében. A szűrővizsgálatok elvégzése már 18 éven felülieknek is ajánlott, amennyiben a családban halmozottan előfordul szív- és érrendszeri megbetegedés. Ugyancsak javasolják a rendszeres szűrést azok számára, akik stresszes vagy mozgásszegény életmódot folytatnak, de fokozottan veszélyeztetettek lehetnek a dohányosok és a túlsúllyal küzdők is.
A szűrővizsgálat legfontosabb elemei az alapvizsgálatok, laborok, a vércukorszint és a koleszterint ellenőrzése mellett a nyaki erek ultrahangvizsgálata, a magas vérnyomás szűrése, a kardiológiai felmérő vizsgálatok, így a Szívultrahang, Terheléses EKG, melyek mindig fontos részei az ideggyógyászati stroke megelőző tevékenységnek, mert az esetek egy részében a szívbetegség áll a stroke háttérben. A rutin kardiológiai vizsgálatot ritmuszavar gyanúja esetén kiegészítheti a 24 órás EKG monitorozás is. A vizsgálatokra nem kell külön-külön időpontot kérni, heteket, hónapokat várva, hanem egyetlen helyen, kényelmes körülmények között zajlanak a szűrések a betegek alapos kikérdezésével, majd a kapott eredmények részletes megbeszélésével.
Forrás: weborvos.hu, 2021. december 06.
