Weborvos.hu: Az infarktuson túl

2022. október 27.

Egy súlyos betegség, egy nagy műtét után nem könnyű visszatérni a régi kerékvágásba. Különösen így van ez a szív és érrendszeri betegségeknél, ahol például egy infarktus után szinte biztos, hogy nem térhetünk vissza a régi életmódunkhoz. Természetesen ebben a váltásban is kaphatunk orvosi segítséget. A súlyos szív- és érrendszeri betegségek utáni rehabilitáció részleteibe avat be Dr. Junger Éva, a Dr. Rose Magánkórház belgyógyász-kardiológusa.

Nordic walking

A rehabilitáció célja, a beteg aktív közreműködésével a lehető legjobb fizikai, egészségi, pszichés, szociális állapot elérése.

Egy súlyos betegség, egy nagy műtét után nem könnyű visszatérni a régi kerékvágásba. Nem egyszerű visszaszerezni a régi kondíciót, sok esetben le kell mondani korábbi kedvenc ételeinkről, a lustálkodásról, és a napi rutinunkba be kell iktatni a mozgást. Különösen így van ez a szív és érrendszeri betegségeknél, ahol például egy infarktus után szinte biztos, hogy nem térhetünk vissza a régi életmódunkhoz. Természetesen ebben a váltásban is kaphatunk orvosi segítséget. A súlyos szív- és érrendszeri betegségek utáni rehabilitáció részleteibe avat be Dr. Junger Éva, a Dr. Rose Magánkórház belgyógyász-kardiológusa.

Egy súlyos betegség után a rehabilitáció célja, a beteg aktív közreműködésével, a lehető legjobb fizikai, egészségi, pszichés, szociális állapot elérése. Ez nem egy ember munkája, hanem egy csapat együttműködése. Az orvos dolga, hogy a legjobb gyógyszerelést beállítsa, a gyógytornász a fizikai állapot helyreállításában segít, a dietetikus tanítja meg az új étrendet, hiszen nagyon sok múlik azon, hogy a megfelelő ételeket fogyasszuk, így kerülve el egy esetleges újabb érkatasztrófát.

Hogy kinek pontosan milyen rehabilitációra van szüksége az dönti el, hogy mekkora területet érintett az infarktus, mekkora terület esett ki a szívműködésből. Tehát egyénre szabottan állapítják meg, kinek, milyen segítségre van szüksége, hogy visszanyerje a fizikai állóképességét, a régi önmagát. Sokféle vizsgálat áll rendelkezésre, hogy ez kiderüljön. Például a szív ultrahanggal meg lehet állapítani a szív erejét, és azt is mennyire csökkentette ezt az infarktus. A terheléses EKG mutatja meg a fizikai kapacitást, hogy a beteg mennyit bír. A vizsgálatok eredménye alapján állítják be, milyen lépések következzenek egymás után, hogy a rehabilitáció során milyen fokozatosan lehet terhelni az egyes betegeket.

Az utóbbi években sokat változott a rehabilitációs szemlélet. Korábban úgy gondolták, hogy egy infarktus, egy nagyobb szívműtét után 2-3 hétig szigorúan fektetni, pihentetni kell a beteget. Ma azonban már az akut szakaszban gyógytornát, mozgatást javasolnak, ha csak kisebb lábemelgetést is. Az ellenőrző vizsgálatok, a terhelhetőség mérése alapján pedig fokozatosan egyre több mozgás ajánlott.

Szív-, érrendszeri betegségek után a stabil, közepes intenzitású de tartós, dinamikus mozgás a javasolt. Ilyenkor elernyednek az erek, javul a keringés és kis kollaterális, megkerülő erek képződnek a szervezetben, ami egy elzáródás esetén tovább szállítja a vért az érintett területre. Jó példa erre a mozgásformára a tempós séta, nordic walking is, amit ráadásul a szabadban jó levegőn lehet űzni.

A rehabilitáció első rövid szakaszában a kórházban segítik talpra állni a beteget, de az igazi „munka” ezután ambulánsan következik. Ez az a sokkal hosszabb rehabilitációs szakasz, ami alatt megtanítják a betegnek azt az új életformát, azt az akár élethosszon át tartó új mozgásformát, amely segít elkerülni egy esetleges következő súlyos betegséget. Csak részben lehet visszatérni a régi szokásokhoz, hiszen nagy valószínűséggel ezek is hozzájárultak az érrendszeri katasztrófához.

Természetesen otthon is figyelni kell magunkat, a rehabilitáció során sem szabad túlterhelni a szívet, ami mindig jelez, ha olyasmit teszünk, ami már meghaladja a teljesítőképességét. Szaporább szívműködés, kiugró magas vérnyomás, ritmuszavar, nehézlégzés, mellkasi fájdalom esetén érdemes ellenőrző vizsgálatot végezni. Szerencsére az otthonokban is már egyre több az automata vérnyomásmérő, a szívműködés mérésére alkalmas okosóra.

A család is sokat tud segíteni a rehabilitációban. Például abban, hogy a beteg olyan ételeket és italokat fogyasszon, ami segíti a gyógyulását. A hozzátartozók abban is támogathatják a beteget, hogy betartsa az előírt mozgásokat, emlékeztethetik a rendszeres gyógyszerszedésre. Szerető, segítő, támogató közegben tehát sokkal könnyebb elhagyni a rossz szokásokat és a betegnek rátalálni megújult önmagára.

Forrás: weborvos.hu, 2022. október 25.

Kapcsolódó hírek

Tegyünk meg mindent a demencia kialakulása ellen - Demencia Prevenciós Program

A demencia egy olyan tünetegyüttes, amit szellemi hanyatlás, leépülés, végső esetben elbutulás, vagyis egy adott intellektuális, értelmi szintről való visszaesés jellemez. Hátterében valamilyen súlyos agyi kórfolyamat áll, amely miatt romlik az emlékezet, a gondolkodás, a tájékozódás, a megértés, a felismerés és a számolás képessége, megváltozik a személyiség, a viselkedés. A demencia jellemzően a 60 év felettieket érinti, de fiatalabb korban is előfordulhat. A demencia fő rizikófaktorai egyes krónikus betegségek – mint például szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség, a veseelégtelenség, az elhízás és egyéb anyagcsere- és hormonális megbetegedések –, de kialakulása az életmódunkkal is szoros összefüggésben áll.

Látogatási rend változás

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az influenza-járványra való tekintettel kórházunk látogatási rendjét ideiglenesen korlátozzuk, pácienseink és hozzátartozóik egészségének védelme érdekében.

Heti Napló: Demencia

A demencia már 250 ezer embert érint Magyarországon, és ez a szám rohamosan növekszik. Felismerhető-e időben a demencia? Lehet lassítani a folyamatot? Az ATV Heti Napló c. műsorában a Dr. Rose Magánkórház szakorvosait, Dr. Junger Évát és Dr. Ilniczky Sándort, illetve Prof. Dr. Boksay Istvánt, a New York Egyetem (NYU) nyugalmazott pszichiáterét kérdezték a demencia kialakulásával és szűrésével kapcsolatban.