Élsport után is tudatosan

2024. július 4.

A Dr. Rose Magánkórházban kiemelt figyelmet fordítunk a prevencióra, azaz a betegségek megelőzésére és korai felismerésére. Az egészséges életmód, a rendszeres mozgás és a szűrővizsgálatokon való részvétel a legjobb befektetés a hosszú, egészséges és aktív élethez. Baji Balázs olimpikon páciensünket éves szűrővizsgálatakor kérdeztük, hogy a versenysport után, most már családapaként hogyan tudja mindennapjaiba az egészséges életmódot beilleszteni. A világbajnoki bronzérmes és Európa-bajnoki ezüstérmes gátfutóval az élsport utáni élet kihívásairól is beszélgettünk.

drrose-baji-balázs-menedzserszűrés

Hogyan változott meg az élete a sportkarrier után?

Az élsportolói pályafutás befejezése és az utána következő „civil” élet közötti átmenet egyáltalán nem egyszerű. Egyszer hallottam egy ma is találó idézetet. Eszerint egy élsportoló kétszer hal meg: egyszer, amikor a sportolói, másodszor pedig, amikor földi pályafutását fejezi be. Ezt én is hasonlóan éltem át. Az ember az addigi életének nagy részét hagyja maga mögött, és azokat az érzéseket, amelyeket megélt az élsportban, nehéz vagy lehetetlen az életben máshol megtapasztalni. A versenyszituációk, a siker, a kudarc, a körülötte lévő figyelem és felhajtás, a sportolót kiszolgáló, strukturáltan felépített háttér, mind-mind másként működnek az élsport utáni világban. Át kell állni a gondolkodásban, át kell állítani az életünkkel kapcsolatos elvárásainkat, és meg kell felelni a munka világában támasztott feladatoknak. A legtöbb sportoló ugyanis a karrier után nem tud hátradőlni, hanem tovább kell dolgoznia, valamiből meg kell élnie. Ilyenkor jön a legnagyobb kihívás, hogy hogyan találja meg a helyét a civil életben.

Önnél ez hogyan alakult?

Saját példámon azt tapasztaltam, hogy a sport sok értéket és értékes képességet adott hozzá a személyiségemhez, amelyek előnyt jelenthetnek, ha jól tudom alkalmazni őket a munka világában. Egy sportoló mindig másként áll hozzá a munkához, kihívásokhoz, célokhoz, alázathoz, mert a sport sokszor keményen, szigorúan, de következetesen és érthetően tanítja meg az élet számos pontján értelmezhető kihívásokra az élsportolót. Van egy állatorvosi diplomám, de nem állatorvosként, hanem a Nemzeti Sportügynökség sportszakmai és sportstratégiai vezérigazgató-helyetteseként dolgozom. 

Az élsporttal együtt jár a sok sérülés, az esetleges műtétek. Hogyan lehet ezt beépíteni a mindennapi életbe?

Az élsportoló életében folyamatosan jelen vannak a sportegészségügyi vizsgálatok. Fontos a folyamatos mérés, az egészség megőrzése, a prevenció, nagy hangsúlyt kap a sérülések megelőzése. Ha ugyanis egy élsportoló megsérül, az óriási veszteséget jelent karrierjében. Ám az élsport sajátos, folyamatosan a maximumra törekvő jellege miatt előbb-utóbb megtörténhet a sérülés. Nekem szerencsém volt, mert alapvetően nem voltam sérülékeny típus, és nagyon sok időt és energiát szántunk arra, hogy megelőzzük a különféle sérüléseket, betegségeket. Amint megéreztem, hogy valamilyen kezdődő fájdalmam jelentkezik, akkor azt azonnal nyakon csíptük és kezeltük. Sajnos a pályafutásom vége felé közeledve, 2019-ben egy szerencsétlen esés folytán súlyos sérülést szenvedett bal térdem, amit először sürgőségi műtéttel operáltak, majd Hangody László professzor úr javasolt a különleges és bonyolult sérülésre egy műtéti megoldást.

Hangody László professzor egy korábbi interjúban úgy fogalmazott: az Ön térdműtéte során a sérült csontrészek és porcfelületek helyreállítása pályafutása egyik legbonyolultabb feladatának, mindennapinak aligha nevezhető szakmai kihívásának számított. Hogyan élte ezt meg?

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy annyira bonyolult volt a helyzet, hogy először ő sem volt teljesen biztos, hogy sikerülni fog, de azt mondta, hogy van esély a sikerre. Majd nagy szakmai tudással, tapasztalattal és elképesztő alázattal rendbe tudták tenni a sok orvos által lehetetlennek hitt sérülést, aminek eredményeképp a térdem a mai napig kiszolgál. Utána még sikerült országos bajnoki címet nyernem, de a nemzetközi környezetben már olyan szintre nem tudtam visszajutni, mint a sérülést megelőzően. Így is csodát művelt a térdemmel Hangody professzor úr és a rehabilitációban közreműködő szakemberek. A térdem egyébként azóta is teljes mértékben kiszolgál, és tudok sportolni. Ezért gondolok rá mindig nagy hálával, és örülök, hogy összehozott bennünket a sors.

Milyen életmódváltást valósított meg a sportkarrierje után?

Természetes az életmódváltás, hiszen az élsportolói életforma a csúcsteljesítményről és a maximális fizikai leterhelésről, az emberi teljesítőképesség határainak feszegetéséről szól. Amikor az ember már nem élsportoló, ezt jellemzően nem tudja folytatni, mert a figyelem és energia másra irányul. De a váltást tudatosan kell megvalósítani, és sportegészségügyi szempontból fontos, hogy a versenyszintű edzésmunkát nem szabad egyik napról a másikra abbahagyni, hanem legalább hónapokig, de inkább évekig, akár egy életen át rendszeres testmozgást folytatni. Ha a test a nagy igénybevételhez van hozzászokva, ami hirtelen megszűnik, az komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. Én is nagyon szeretek mozogni, és fontosnak is tartom, hogy rendszeresen sportoljak, másrészt odafigyelek, hogyan vezetem le a sportolói múltamat, és minél tovább megőrizzem az egészségemet.

Mit sportol most?

Eleinte nehéz volt motivációt találnom, mert korábban olyan környezetben éltem, ahol minden a céljaim köré volt építve. Az olimpiára kijutás, a sikerek lebegtek a szemem előtt. A sport hozta magával a pozitív következményeket. Azután változott a motivációs környezet, nehéz volt kitalálni, hogy hol és mit mozogjak. A motivációt végül a labdasportokban találtam meg, ahol közösségben vagyok, barátokkal töltök időt, és sportértékű tevékenységet folytatok. Aztán ez végül a teniszben, a fociban és otthoni funkcionális edzésben kristályosodott ki. Fontos, hogy közösségben vagyok a barátaimmal, és nem mellékesen kellőképpen lefárasztom magam. A foci és tenisz szerencsére jó kis rendszert alkot az életemben, de időszakosan szívesen hódolok az idény jellegű sportszenvedélyeimnek, például síelésnek, kerékpározásnak, túrázásnak.

Felesége jógaoktató. Két sportszerető szülő hogyan neveli gyermekét a sportos életre?

Az biztos, hogy mindkettőnknek a génjeinkben van a sport, mert mindkettőnk életét jelentősen kitöltötte a testmozgás. Ez a gyermekünkre is egészen biztosan hasonlóképpen hat majd. Fiunk ma még csak egyéves, még nem tart ott, hogy bármilyen sporttal meg tudjon ismerkedni, de az biztos, hogy nagyon sok energiája van. Már most elkezdtünk gondolkodni azon, hogy miként fogjuk sportolni vinni, mert biztos, hogy ezt az energiát nem a négy fal között kellene szabadjára engednie. A motivációja és az energiája már látszik, hogy meglesz hozzá. Nekem olyan szerencsém volt, hogy szüleim mindig megteremtették a lehetőséget, támogattak a sportban, de meghagyták a döntés szabadságát, hogy mely sportágban szeretnék kibontakozni. Ezt szeretném én is megadni gyermekemnek. Természetesen meg akarom neki mutatni a különböző sportokat, hogy tudjon választani. Fontos, hogy megtanuljon úszni és rendesen futni. Ha ez a kettő megvan, akkor az alapjai meglesznek ahhoz, hogy egészséges életet éljen és bármire képes legyen.

Kapcsolódó hírek

IX. Mosoly Jótékonysági Art-Craft-Design aukció

2024-ben november 15-én rendezi meg a Mosoly Alapítvány az Art-Craft-Design aukcióját. Az Alapítvány legnagyobb adománygyűjtő programján a művészet és a beteg gyerekek támogatása fonódik össze. A Dr. Rose Magánkórház örömmel támogatja immár negyedik alkalommal a Mosoly Jótékonysági Art-Craft-Design aukciót.

TOP30 - a cégvezetők optimisták

TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben című kiadvány 2024-ben is közzétette azoknak a listáját, akik jelenleg a legnagyobb hatással bírnak a szektorra. A kiadvány szerkesztői és a szakmai zsűri egy 100 fős listát állított össze, amelyben piaci-, igazgatási pozíciójuk, hatásuk, specialitásuk, médiaszerepléseik alapján kaphattak helyet a legbefolyásosabb szakemberek. Dr. Papik Kornél, a Dr. Rose Magánkórház ügyvezető igazgatója az idei évben is a TOP30-as lista tagja lett.