A szív-, az agyi- és egyéb verőerek betegségeinek közös gyökere az érelmeszesedés, ami mindig a teljes szervezetet érinti. Tudható, hogy a dohányzás, a magas koleszterinszint, az elhízás, a túlzott alkoholfogyasztás és a helytelen életmód mellett a "néma gyilkos", a magasvérnyomás is meghatározó rizikótényezőnek számít a szív- és érrendszeri betegségekhez vezető úton. Magyarországon több mint 3 millióan szenvednek magasvérnyomás betegségben, az elhízás a felnőtt lakosság 65 százalékát érinti, mintegy 5 millió ember túlsúlyos vagy elhízott és minden negyedik felnőtt rendszeresen dohányzik. Ezek súlyos kockázatot jelentenek a szív-, és az agy érrendszerének megbetegedésére, így a szívinfarktus és a stroke előfutárai. A szívinfarktus és stroke hirtelen jelentkezik, de valójában nem váratlanul. Megelőzhetőek!
Amikor valaki az utcán sétálva a szívéhez kap és összeesik, senkinek sincs kétsége afelől, hogy azonnal mentőt kell hívni hozzá, illetve keringésleállás esetén a segítség kiérkezésig meg kell kezdeni az újraélesztést. Gyakran azonban lassabban és kevésbé fájdalmasan jelentkeznek a tünetek, bizonytalanságuk miatt pedig az érintettek túl későn tárcsázzák a segélyhívót. A szívinfarktus egy akut, életet veszélyeztető állapot, melyet a szívizomzatot ellátó szívkoszorúerek valamelyik szakaszon történő elzáródása okoz. A típusos tünetek szinte összetéveszthetetlenek: nagyon erős mellkasi nyomó-szorító fájdalom jelentkezik, hideg verejtékezéssel, légszomjjal, gyengeség érzéssel. A fájdalom sugározhat a hát közepébe, a karokba, a nyak felé, de sokszor ezek a típusos tünetek más formában, enyhébb módon jelentkeznek. Nagyon fontos, hogy ha valaki ilyen tüneteket tapasztal, és nem szűnik a fájdalom, rosszul van, 20 perc után ne várjon tovább, hanem azonnal hívjon mentőt, mert minden perc szívizmot ment. Nagyon szűk az ilyenkor rendelkezésünkre álló időtartam, 3-4 órán belül van esély arra, hogy akár szívizom-elhalás nélkül visszafordítható az infarktus. Ezen túl is javítható az állapot, de már maradványtünetek kialakulásával.
Stroke-nál nem mutatkozik mellkasi fájdalom, sőt legtöbbször semmilyen fájdalom nem jelentkezik. Jellemző módon idegrendszeri tünetek alakulnak ki. A stroke bekövetkezésekor a legfontosabb a gyors reakció, hiszen az időveszteséggel egyenesen arányos lehet az agykárosodás mértéke. A legjellemzőbb tünetek mind hirtelen jelentkeznek - de nem feltétlenül mutatkozik meg minden egyes szimptóma. Gyengeség vagy bénulás jelentkezhet a végtagokon. Beszéd kifejezési - és megértési zavar, látászavar, kettőslátás, forgó jellegű szédülés is lehet agyi keringészavar jele. Sajnos kevés beteg kerül időben orvoshoz, kórházba, hogy a speciális kezelést - agyi érelzáródás esetén lehet a vérrög oldása vagy a vérrög katéteres eltávolítását - el lehessen végezni.
A Dr. Rose Magánkórházban Szív-érrendszeri (infarktus, stroke) szűrőcsomagot állítottunk össze, hogy felderíthessük az egyéni rizikótényezőket. A szívinfarktus és a stroke háttérben legtöbbször valamilyen régóta fennálló belgyógyászati alapbetegség (magasvérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterin szint, szívritmuszavar) áll. Ezek felismerése és kezelése a leghatékonyabb módszer a betegségek megelőzésében. A szűrővizsgálatok elvégzése 40 éves kortól javasolt, illetve azoknak a 18 éven felülieknek, akiknek családjában halmozottan előfordul szív- és érrendszeri megbetegedés. Ugyancsak javasoljuk a rendszeres szűrést azok számára, akik stresszes vagy mozgásszegény életmódot folytatnak, de fokozottan veszélyeztetettek lehetnek a dohányosok és a túlsúllyal küzdők is.
Forrás: 168Óra Exkluzív - Egészség Ügy
