Viszketés, égő fájdalom, hólyagok – tudnivalók a bőrallergiáról

2022. április 19.

Védőrétegként óvja szervezetünket az ártalmas környezeti hatásoktól bőrünk, amelyet tekinthetünk legnagyobb szervünknek. Az egyre szaporodó, irritációt okozó anyagok allergiát okozhatnak bőrünkön is. A bőrallergia okairól, tüneteiről és terápiájáról kérdeztük Prof. Dr. Baló József Mátyás bőrgyógyász, allergológust, klinikai immunológust, laboratóriumi szakorvost, a Dr. Rose Magánkórház orvosát.

Epicutan

Mi a bőrallergia? Milyen tünetei vannak, milyen kellemetlenséggel járnak?

A „bőrallergia” a szervezet allergiás (hiperszenzitív) állapotának a bőrre és/vagy a nyálkahártyákra kivetülő formája. Kellemetlen tünetei a viszketés, égő érzés, fájdalom. A látható tünetek egyrészt a vörös foltok, amelyek helyenként kiemelkedő kisebb vagy nagyobb csalán göbcsékbe – ezek összeolvadása és terjedése esetén csalánkiütésbe – mehetnek át. Ez önmagában nem a betegség, hanem csupán egy igen kellemetlen tünet. Súlyosabb forma az ödéma. Hátterében enzimhiány is állhat. Másfajta megnyilvánulások az ekcémák/allergiás vagy csak irritáción alapuló bőrgyulladások, amelyek többfajta tünet együtteseként jelentkeznek. Ilyenek az apró hólyagok, amelyek megnyílása és másodlagos fertőződése váladékozáshoz, gennyképződéshez, berepedésekhez, sebekhez, később pedig a bőr krónikus gyulladásához, megvastagodásához és hámláshoz, a szőrzet és a szín eltéréseihez vezetnek.

Miért alakul ki bőrallergia, milyen tényezők okozzák?

Az allergia bőrre lokalizált formáinak kialakulása a szervezet „túlérzékenységével” kapcsolatos. Ennek lehetnek veleszületett és szerzett formái. A veleszületett, úgynevezett „atópiás” állapotok már a csecsemőkorban megmutatkoznak, és többször visszatérnek az életünk során, míg ha nincs információnk csecsemőkori vagy gyermekkori bőrbetegségünkről, akkor valószínűleg szerzett bőrbetegséggel állunk szemben. A veleszületett bőrbetegségek életünk során váltakozóan, más-más formában fennállnak, teljesen el is múlhatnak, majd ismét megjelennek. Az előfordulási gyakoriság gyermekeken 5-25 százalék, felnőtteken 1-10 százalék.

Miben térnek el az allergia szerzett formái?

A veleszületett formákhoz hozzáadódhatnak a szerzett allergiák, valamint a külsőleg és belsőleg szedett gyógyszerek bőrön megnyilvánuló allergiás és egyéb mellékhatásai. Ezek tünetei egyes esetekben egyedileg jelentkeznek, ami megkönnyítheti felismerésüket. Az európai adatok 2016-ban a környezeti tényezőkre, vegyszerekre vonatkozó kontakt allergia fennállását a teljes populáció egynegyedére teszik. Elkülönítésük fontos a fertőzések, például vírusok, gombák és egyéb mikróbák okozta bőrjelenségektől.

Tipizálhatóak-e a bőrallergia fajtái?

A tünetek megjelenése, lefolyása, elmúlása alapján a bőr allergiás állapotai, ezek fajtái jól behatárolhatók és egymástól is elkülöníthetők. Ebben segít a beteg „önmegfigyelése”, valamint a képzett szakorvos tapasztalata és a megfelelő tesztek végzése, majd az eredmények visszavezetése a konkrét eseményhez.

Miért fontos orvoshoz fordulni a bőrallergiával?

Az allergia említett tüneteivel célszerű minél korábban szakorvoshoz fordulni, mert ennek elmulasztása a tünetek súlyosbodását eredményezheti és igen ritkán ugyan, de életveszélyes szövődményhez vezethet. Ilyen az anafilaxiás állapot, mely a bőr- és nyálkahártya tüneteken kívül a keringés összeomlását, vérnyomásesést, fulladást, szívmegállást is okozhat. A tünetek ilyenkor többnyire egyszerre jelentkeznek, és azonnali beavatkozást, például gégemetszést, újraélesztést igényelnek. A későbbi megjelenésű ekcémás bőrtünetek az egész testfelszínre kiterjedhetnek, ami fájdalommal, folyadék- és fehérjevesztéssel jár, s mindenképpen kórházban kezelendő.

Hogyan zajlik a szakorvosnál a vizsgálat?

A szakorvosi vizsgálat első és legfontosabb lépése a kórelőzmény, vagyis az anamnézis részletes felvétele, amit a beteg alapos vizsgálata követ. A tünetek megtekintése, egymáshoz való viszonyuk elemzése után bőrminta vételére is szükség lehet. A szövettani és immunológiai vizsgálatok eredményéig általában 1-2 hét telik el. A szakorvos ezalatt bőrteszteket, például rátevési (epikután) tesztet rendelhet, amely nagy pontossággal tudja megmutatni az allergéneket, sőt a gyanús gyógyszerek, egyéb környezeti anyagok, például takarító-, öblítőszerek, kozmetikumok stb. elhagyását javasolhatja. A tünetek és egyes táplálékok, valamint a fentiek közötti összefüggést tüneti napló íratásával is lehet vizsgálni. Eközben a beteg szoros „önmegfigyelést” végez, és ezt hetente megbeszéli orvosával.

Milyen terápiás, egyéb kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?

A terápia fegyvertára napról napra örvendetesen bővül. A 2. generációs, „nem bágyasztó, vagyis nem szedáló” antihisztaminok többsége recept nélkül kapható. Ezek a bőrviszketést és csalánkiütést is hatásosan csillapítják az asztma és szénanátha mellett. Vannak újabb kombinált készítmények is, szélesebb hatásspektrummal. Az ekcémás bőrtünetek elsődlegesen választandó gyógyszerei a hatásos helyi szteroidkészítmények. Ezeket a gyors javulás esetén le kell építeni, mert tartós alkalmazásuk a bőr elvékonyodásával, sorvadásával járhat. Újabb gyógyszerek a sejtes (túlzott) védekezést csökkentő, úgynevezett citosztatikus készítmények, valamint a rendkívül fajlagos biológiai terápiák, melyek egyedi engedéllyel rendelhetők. Nem feledkezhetünk meg a kiegészítő kezelésekről, a bőrzsírozó és hidratáló készítményekről sem, melyek kiválasztása és adagolása az orvos tapasztalatán alapul.