Talán már a legtöbben álmukból felkeltve is tudják, de nem árt újra és újra elismételni, melyek a szív-, érrendszeri betegségek, az érelmeszesedés kockázati tényezői. Tehát: a magas vérnyomás, a dohányzás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, az elhízás, a mozgásszegény életmód, a stressz, az egészségtelen táplálkozás, a túlzott alkoholfogyasztás, és genetikai tényezők, öröklött hajlam.
Vérnyomás
Az érelmeszedést okozó rizikófaktorok közül talán a magas vérnyomásról érdemes részletesebben beszélni, hiszen ez az a betegség, amire sokan csak legyintenek, pedig néma gyilkosnak is hívják. Ugyanis sokáig nem okoz semmilyen tünetet, mire viszont megjelennek a panaszok, akkorra már az erek jelentősebben károsodtak. A magasvérnyomás betegség háttere 95 százalékban genetikai, tehát örökletes, de az életmódunk is befolyásolja. Ha egészségesen táplálkozunk, figyelünk a súlyunkra, rendszeresen mozgunk, nem dohányzunk, nem fogyasztunk túl sok alkoholt, kordában lehet tartani a magas vérnyomásra való hajlamot.
Az ideális vérnyomásra 140/90-et szoktak mondani, de valójában a 130/80 Hgmm a legjobb. Bizonyos betegségeknél, ilyen például a cukorbetegség még ennél is alacsonyabb szint az optimális, hogy elkerüljük a szövődményeket. A felső, magasabb érték a szisztolés érték, ami azt mutatja, hogy mekkora a vérnyomás azután, hogy a szív összehúzódott, majd kilökte a vért a szervezetbe. Az alsó érték a szívbillentyűk összezárulása utáni fenntartott vérnyomás mértéke. Egyik érték sem jó, ha az ideálisnál magasabb. „A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a felső érték tér el jelentősen az optimálisnál, az inkább az agyi ereket károsítja, ha az alsó magasabb, az valószínűbben a szívet terheli meg” – mondja a Dr. Rose szakorvosa.
Koleszterinszint
Nem lehet eleget beszélni a magas koleszterinszint veszélyéről sem, mert ez a kockázati tényező is jelentősen hozzájárul az szívkoszorú-, az agyi és a végtagi erek meszesedéséhez és ezzel akár a halálhoz. Épp ezért, akinél magas ez az érték, több rizikótényezője van, vagy már kimutatható a korai érelmeszesedés, a koleszterincsökkentők szedése mindenképp ajánlott, mert ezekkel a gyógyszerekkel, akár már a kialakulóban lévő meszesedést is vissza lehet fordítani.
Dr. Junger Éva szerint sokan alaptalanul tartanak a koleszterincsökkentők mellékhatásaitól. Ráadásul már léteznek olyan újfajta gyógyszerek, amelyeket elég havonta alkalmazni. Sőt a legújabb fejlesztés egy olyan koleszterincsökkentő injekció, amelyet súlyosabb betegségben félévente egyszer kell csak beadni és tartósan alacsonyan tartja a koleszterinszintet. A készítmény már Magyarországon is beszerezhető, és a Dr. Rose Magánkórházban is a betegek rendelkezésére áll.
A szív egyéb betegségei
A szívizom betegségei is viszonylag sok embert érintenek. A szívizom meggyengülhet infarktus következtében, de vírus is okozhat gyulladást, ami a kiválthatja, hogy a szív összehúzódásának ereje csökken. Ilyen a koronavírus is, a mostani járványban is tapasztaljuk, hogy a COVID velejárója a szívizomgyulladás – mondja a Dr. Rose kardiológusa, aki hozzáteszi: ezt a betegséget más mérgező anyagok is kiválthatják, például a nagymértékű alkohol fogyasztásnak is lehet ilyen következménye.
A szív betegségei között jelentős szerepe van a ritmuszavaroknak is, többszázezer embert érint ez a betegség. Ritmuszavar esetén több ütést, extra ütést, félreütést, nagyobb dobbanást tapasztal a beteg, de az is előfordul, hogy nagyon lelassul a szívműködés. Ebben az esetben is meg kell vizsgálni, van-e a ritmuszavar hátterében valamilyen komolyabb szívbetegség.
Az tudható, hogy az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb lehet a pitvarfibrilláció, vagyis rendszertelen szívösszehúzódás. A betegek rövidebb-hosszabb ideig azt érzik, hogy össze-vissza ver a szívük, és sokkal gyengébbek, mint megszokták. Súlyosabb következménye is lehet az ilyen szabálytalan ritmusnak, hiszen a pitvarok összehúzódásának zavara rögképződést is okozhat a szívüregben, ami az agyban, vagy a végtagokban is előidézhet embóliát. A rögképződés megelőzésére véralvadásgátlót kell szedni. Vannak olyan újtípusú készítmények, amelyeknél már nem kell havonta kontrollra járni, nem kell szoros diétát sem tartani.
Bizonyos ritmuszavaroknál, súlyosabb esetekben pacemaker beültetés is szükségessé válhat.
A hírekben gyakran esik szó a hirtelen szívhalálról, ami szerencsére nem jelent túl sok esetet, de természetesen komolyan kell venni. A hirtelen szívhalál hátterében több dolog állhat, gyakran a már említett szívkoszorúér-meszesedés miatt következik be. Bármilyen meglepő, de sok fiatal hirtelen szívhalálát is ez váltja ki. A felfokozott életvitel, a rizikófaktorok figyelembe nem vétele ugyanis egyre korábbra hozza a koszorúérszűkület kialakulását. A hirtelen szívhalál oka lehet az erek fejlődési rendellenessége is, a legfiatalabb áldozatoknál általában ezt állapítják meg. Sportolóknál az extrém igénybevétel és olykor a doppingszerek használata vezethet hirtelen szívhalálhoz.
Szűrések
Azoknak, akik a kockázati tényezők közül többel is rendelkeznek, érdemes rendszeresen mérniük a vérnyomásukat, és ajánlott a vérnyomás napló vezetése a mért értékekről, mert így tudjuk nyomon követni az esetleges kilengéseket. Fontos, hogy télen mindig egy kicsit emelkedik a vérnyomás, ezért azok, akik gyógyszert szednek, ilyenkor kicsit magasabb adagra szorulhatnak – hívja fel a figyelmet Dr. Junger Éva.
Akiknek volt a felmenőik között magasvérnyomással, szívbetegséggel küzdő beteg, tünetmentes, de szeretne meggyőződni arról, hogy nem örökölte a betegséget, nekik is tanácsos megvizsgáltatniuk magukat. Például javasolt egy teljes rizikófelmérés, kardiológiai felmérés, szívultrahang, terheléses EKG vizsgálat, a nyaki erek állapotát is célszerű megnézetni, mivel itt lehet legkönnyebben kiszűrni az érelmeszesedést.
De nemcsak a veszélynek jobban kitett embereknek ajánlja a kardiológus a rendszeres vérnyomásmérést, a magukat egészségesnek tudó 30-35 év feletti pácienseknek is célszerű évente orvossal konzultálniuk, megcsináltatni egy laborvizsgálatot, esetleg elvégeztetni egy EKG-t. Erre tökéletes alkalom lehet a foglalkozásegészségügyi vizsgálat is, de egy komplexebb szűrővizsgálat természetesen részletesebb eredményt ad.
A bonyolultabb célzott vizsgálatokat, ilyen többek között a Cardio-CT, vagy a szívkatéteres érfestés, csak akkor alkalmazzák az orvosok, amikor már egyértelmű tünetek jelzik a bajt, például szívkoszorúér meszesedését, szűkületét. Erre utaló tünet lehet például a terhelésre jelentkező mellkasi nyomó-szorító fájdalom.
A Cardio-MR vizsgálatot inkább szívizombetegségeknél, szívbillentyű rendellenességeknél rendelik el az orvosok, mert ez a diagnosztikai eljárás jobban meg tudja mutatni a szívizom szöveti állományát, erejét. Például infarktus után ezzel az eljárással nagyon pontosan lehet felmérni, ha elhalt a szívizom, és mekkora területet érintett.
A születendő gyermekek szívének állapotát magzati ultrahanggal lehet szűrni, így derülhet fény a szív nagyobb fejlődési rendellenességeire.
COVID
Most a pandémia idején rengeteg szó esett a tüdőről, a tüdő betegségeiről, hiszen a koronavírus elsősorban ezt a szervet támadja. A vírus azonban nagyon sok kárt képes okozni a szívizomban és az agyban is, és mivel károsítja az érfalakat nagy trombózis veszéllyel jár. Súlyosabb fertőzésnél, de akár enyhébb lefolyású COVID betegségnél is kialakulhatnak szívszövődmények, szívizomgyengeség, ritmuszavarok. Tehát ha a betegség kezdete után 4-6 héttel még mindig gyengeséget, ritmuszavart érez valaki, érdemes felkeresni kardiológust, vagy Post-COVID ambulanciát, ahol teljeskörű kivizsgálást és kezelést kaphatnak a betegek – mondja a doktornő, és meg is nyugtat: a Post-COVID kardiológiai tünetei szerencsére a legtöbb esetben nem tartósak. Gyakran az idő múlásával enyhülnek, sőt előfordul, hogy spontán elmúlnak. Nem gyakori az olyan eset, amikor maradandó a károsodás.
