Hogyan előzzük meg a szívinfarktus kialakulását?

2021. március 12.

A szívkoszorúér-betegségek és agyi érbetegségek vezető halálokként szerepelnek a statisztikákban. Magyarországon több mint 3 millióan szenvednek magasvérnyomás betegségben, ami az egyik fő hajlamosító tényező a szív-érrendszeri betegségek kialakulásában. A szívinfarktus megértésében és a szív-érrendszeri betegségek megelőzésével kapcsolatban dr. Junger Éva, a Dr. Rose Magánkórház kardiológus, belgyógyász főorvosa segít tájékozódnunk.

Szív ultrahang

Kevesen tudjuk megmondani, hogy pontosan mi történik a szívinfarktus során a szívünkben…

A szívinfarktus egy akut, életet veszélyeztető állapot, melyet a szívizomzatot ellátó szívkoszorúerek valamelyik szakaszon történő elzáródása okoz. Attól függően, hogy ez mekkora részt érint, kiesik a szívizom működésből egy terület, ezzel meggyöngül a szívizom, szívelégtelenség alakulhat ki, szövődmények jelentkezhetnek, ritmuszavarok, keringési összeomlás, sőt akár hirtelen halál is bekövetkezhet.

Milyen tünetei vannak a szívinfarktusnak?

A típusos tünetek szinte összetéveszthetetlenek: nagyon erős mellkasi nyomó-szorító fájdalom jelentkezik, hideg verejtékezéssel, légszomjjal, gyengeség érzéssel. A fájdalom sugározhat a hát közepébe, a karokba, a nyak felé, de sokszor ezek a típusos tünetek más formában, enyhébb módon jelentkeznek.

Mi a teendő, ha jelentkeznek a tünetek?

Nagyon fontos, hogy ha valaki ilyen tüneteket tapasztal, és nem szűnik a fájdalom, rosszul van, 20 perc után ne várjon tovább, hanem azonnal hívjon mentőt, mert minden perc szívizmot ment.

Ha megfelelő időben szívkatéteres laboratóriumba kerül a beteg, akkor az elzáródott eret meg lehet nyitni, és így az adott terület megmenthető. Nagyon szűk az ilyenkor rendelkezésünkre álló időtartam, 3-4 órán belül van esély arra, hogy akár szívizom-elhalás nélkül visszafordítható az infarktus. Ezen túl is javítható az állapot, de már maradványtünetek kialakulásával.

A szívinfarktus kezelhető, az elmúlt egy-két évtizedben már Magyarországon is kiterjedt hálózat alakult ki arra, hogy az elzáródott szívkoszorúereket a szívkatéteres laboratóriumokban mihamarabb meg tudják nyitni. A felmérések azt mutatják, hogy a szívkatéteres hálózat jól működik, de csak akkor tudnak segíteni, ha a megfelelő időintervallumban érkezik a beteg, nem vár órákat a kórházba kerüléssel.

Honnan tudhatjuk, hogy magas rizikócsoportba tartozunk-e a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából?

A szívinfarktus tünetei általában nem derült égből villámcsapásként jönnek, lehetnek figyelmeztető előjelek, és vannak rizikótényezők, amelyek az infarktus kialakulását elősegítik. A három legfontosabb veszélyeztető tényező: a magasvérnyomás, a magas koleszterinszint, a dohányzás, de ezek mellett a családi hajlam, az elhízás, a cukorbetegség, a férfi nem és a stressz is rizikótényező többek között. Mind emellett vannak olyan laboratóriumi eltérések, trombózis hajlam, amelyek szintén elősegítik a betegség kialakulását.

Mikor javasoltak a szív- és érrendszeri szűrővizsgálatok?

Mindenkinek, akinek a családjában előfordult szív- és érrendszeri betegség, szívinfarktus, stroke, javasoljuk, hogy gondolja végig, az ő esetében melyek azok a rizikótényezők a fent felsoroltakból, amelyek szerepet játszhatnak a szív-érrendszeri betegségek kialakulásában.

Mit tehetünk a szív-érrendszeri betegségek megelőzése érdekében?

Amennyiben a kiterjesztett szűrővizsgálatok eredményeiből kiderült, számunkra melyek a fontos veszélyeztető tényezők, akkor kidolgozhatjuk a megfelelő megelőzési stratégiánkat:

  • egészséges életmódra törekvés
  • dohányzás elhagyása
  • normál testsúly megtartása
  • rendszeres, közepesfokú, dinamikus testmozgás (heti 3-4 alkalom, legalább 150 perc)
  • mediterrán jellegű étrend
  • normális, optimális vérnyomás (130/80 Hgmm körül )
  • ideális koleszterinszint
  • vércukorszint megfelelő megtartása
  • szükség esetén a gyógyszeres kezelés betartása

A Dr. Rose Magánkórházban kiterjesztett kardiovaszkuláris szív-érrendszeri szűrőcsomagot állítottunk össze, hogy felderíthessük az egyéni rizikótényezőket, emellett mielőbb ki tudjuk mutatni az esetleges szív-érrendszeri, agyi-ideggyógyászati érelmeszesedés, és az alsó végtagi érszűkület korai jeleit. A szűrővizsgálatok eredményein alapuló kezeléssel, az életmódunk megfelelő változtatásával meg tudjuk előzni a súlyosabb állapotokat. Mindig arra gondoljunk, gyógyszerek és az életmód változtatás segítségével milyen súlyos állapotukat tudunk megelőzni. Megelőzzük az infarktust, megelőzünk a stroke-ot, ami nemcsak a saját, de a családunk életminőségét is befolyásolhatja.