Kerekasztal beszélgetésünkön a Dr. Rose Magánkórház kardiológus, belgyógyász, ortopéd sebész és urológus orvosai adnak útmutatót az aktív időskor eléréséhez, maguk is túl az 50, 70 sőt 80 éves életkoron, saját példákat is megemlítve.
A kerekasztal beszélgetés résztvevői: Professzor Préda István kardiológus, belgyógyász, Dr. habil Lelbach Ádám belgyógyász, gasztroenterológus, geriáter és hipertonológus szakorvos, Professzor Hangody László ortopéd-traumatológus szakorvos és Dr. Varga József urológus szakorvos.
A férfiak többsége az egészségügyi problémákat és tartós betegségeket az élet természetes velejárójának tartják. Sajnos, a megelőzést célzó, megfelelő életmódot és az orvosi vizsgálatokat sokan elutasítják, nem bíznak ezek jelentőségében. Csak komolyabb egészségügyi problémákkal, rendszerint megkésve fordulnak orvoshoz, amikor gyakran már késő. A magyar férfiak legfőbb halálokai között a keringési rendszer, a daganatos megbetegedések és az emésztőrendszer megbetegedései szerepelnek. Mit tehetünk azért, hogy megelőzzük ezeket a betegségeket? – tettük fel a kérdést a kerekasztal beszélgetés résztvevőinek.
Mit lehet tenni a szív- és érrendszeri problémák megelőzésére?
Préda István professzor szerint Hippokratész 2500 évvel ezelőtt már leírta, hogy a gyaloglás a betegség megelőzésének legjobb módszere, a mozgás és az étkezés az egészség megőrzésének fontos részei. Ezek az elvek ma is igazak, de érdemes áttekinteni, hogy a szívbetegségek szempontjából melyek a veszélyeztető tényezők. Elsősorban a mozgásszegény életmód, a magasvérnyomás betegség, a magasabb vérzsír szint, a cukorbetegség, valamint apróbb veszélyeztető tényezők, amellett, hogy a genetika nagyjából 50 százalékban játszik szerepet a betegségek kialakulásában.
A szív- és érrendszeri betegségek kapcsán is fontos a kivizsgálás. A vizsgálati módszerek közül a leggyakrabban alkalmazott a ma már több mint százéves EKG-vizsgálat, a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok között gyakori a mellkasi röntgenvizsgálat, a CT-vizsgálat, az ultrahang-vizsgálat, illetve mint legújabb vizsgálómódszer a szív MR-vizsgálata. Természetesen nagyon fontos a labordiagnosztika, a különböző markerek vizsgálata, amelyek előre jelzik, hogy mely betegségek alakulhatnak ki.
Milyen gyógyítási lehetőségek vannak a veszélyeztető tényezők szempontjából?
A vérnyomás kezelésének kiemelt szerepe van, hiszen a szív- és érrendszeri betegségek előrehaladásában ez az egyik legfontosabb tényező. A magasabb koleszterinszint kezelésére léteznek modern gyógyszeres megoldások, és ugyanígy fontos a diabétesz, a cukorbetegség korai felismerése és kezelése is. Korábban azt gondolták, hogy az I-es típusú cukorbetegség a legveszélyesebb, mostanában már úgy véljük: a II-es típusú cukorbetegség veszélyesebb, mert a szívbetegségek melegágyát is jelenti. De meg kell említeni az elhízást is, amely nagyon erősen hajlamosítja a beteget arra, hogy az ízületi és egyéb problémák mellett szívbetegség is kialakuljon.
Tudjuk, hogy a kóros elhízás olyan anyagcserét eredményez, amely a hormonális rendszerre is hatással van. Az elhízás nemcsak a szívre és a mozgásszervekre van negatív hatással, de a rosszindulatú daganatok előfordulására, és a cukorbetegség kialakulására is jelentős mértékben hajlamosít.
Hogyan lehet a férfiaknál megelőzni a helytelen táplálkozás negatív következményeit?
Lelbach Ádám főorvos szerint Avicenna kora középkori perzsa orvos az időskor kapcsán két fontos dologra hívta fel a figyelmet. Az egyik valóban a mozgás, mert időskorban a sétával lehet jó egészségi állapotunkat konzerválni, a másik pedig a táplálkozás.
Ez azért érdekes, mert már a rómaiak is tudták, hogy a szárnyasok fogyasztása a Préda professzor úr által említett kardiometabolikus betegségek, azaz szív- és érrendszeri, valamint anyagcsere-betegségek előfordulását csökkentheti, hiszen kisebb a zsírtartalmuk és más típusú zsírokat tartalmaznak, mint például a marhahús vagy a sertéshús.
Fontos konkrét ötleteket adni a 40-50 éves korosztályba tartozóknak arról, hogy mivel tudják egészségüket táplálkozási szempontból javítani. Nagyon egyszerű, de talán a legfontosabb tanács a kevesebb só fogyasztása. Nem szabad, hogy a napi sófogyasztás egy kávéskanálnyinál, azaz 1-1,5 grammnál több legyen.
A másik, szintén egyszerű és betartható ötlet, ami egyébként minden vallásban megjelenik, a húsfogyasztás korlátozása. Ha például egy héten legalább egy napot nem fogyasztunk húst, sok olyan anyagot nem viszünk be a szervezetünkbe, ami esetleg szintén betegségeket okozhat. Természetesen a hús fontos fehérjebeviteli forrás, de tojásfehérje fogyasztásával is lehet fehérjét bevinni a szervezetbe. Sok esetben javasolja pácienseinek, hogy főzzenek meg egy tojás, vegyék külön a fehérjét és a sárgáját, és az utóbbit ne használják, mert az esetleg fokozhatja a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, a fehérjét fogyasszák el, hiszen az kiváló és nagyon jó hasznosítható fehérjeforrás.
Szintén fontos a vitaminfogyasztás. Mai étkezési szokásaink nem a hagyományos étkezéseknek felelnek meg, nem azokat az ételeket fogyasztjuk, természetes alapanyagból, amelyeket szüleink, nagyszüleink ettek. Sokszor gyorsétteremben eszünk, gyakran kapkodva ebédelünk, ezért az javaslom, hogy naponta egy multivitamin készítmény felvétele segíthet.
De a felsorolt javaslatok mellett van még egy nagyon fontos terület: a szájhigiéné. A kutatások kimutatták, hogy kardiovaszkuláris betegségek, daganatos betegségek, de akár az Alzheimer-kór is összefüggésbe hozható a nem megfelelő szájhigiénével.
Hogyan lehet megelőzni a mozgásszervi problémákat?
Hangody László professzor egyetértett azzal, hogy a túlsúly és a mozgásszegény életmód az a belsőszervi betegségek melegágya. A XXI. századi családmodell szerint a férfiak azok, akik a családért több munkaórát vállalnak az otthontól távol, és ez általában oda vezet, hogy önmagukkal kevesebbet foglalkoznak. Ez pedig túlsúlyhoz vezet. A mozgásszegény életmód hosszú távú hatásai nyilvánvalóak. De mi figyelmeztetheti a férfiakat arra, hogy valami baj van?
A mozgásszervi betegségeknek általában három egyszerű tünetük van: a fájdalom, a duzzanat és a mozgáskorlátozottság. Ha fájdalom jelentkezik valamely ízületben, akkor a férfiak is elmennek orvoshoz. De az ízületek duzzanatakor vagy mozgáskorlátozottság esetén nem feltétlenül fordulnak orvoshoz. Sokan azt gondolják: nem hajlik már úgy a derekam, nem mozog úgy a térdem, a csípőm, de ez nem csoda, csak kezdek öregedni. Holott, ezek a mozgási beszűkülések általában degeneratív betegségek tünetei, amelyeket korai stádiumban lehet jól kezelni. Amikor már az ízületi felszínek, a porcfelszínek elkoptak, jellemzően kompromisszumos megoldásra van lehetőség.
A megelőzés része lehet a mozgásszervi szűrés is, amely idejekorán felhívja a figyelmet arra, hogy valami nem stimmel. Ezzel szemben, amikor az ember nem veszi észre, hogy valami nem stimmel a térdeivel, a csípőjével, sok esetben mindezt félretéve azonnal elkezd intenzíven sportolni, ám ehhez nem adaptálódnak sem az izmok, sem a szalagok, sem a csontrendszer – és általában ez a viselkedés vezet sérülésekhez.
A leggyakoribb baleset az idősödő férfiak labdarúgása közben elszenvedett Achilles-ín szakadás, de az is jellemző baleseti forrás, amikor túlsúllyal kezd el valaki intenzíven sportolni, akár csak futni, ilyenkor egy kis gödör is elég a súlyos térdsérülés elszenvedéséhez, mert a testünk nem tud korrigálni.
A megoldás az lehet, hogy ne akkor kezdjünk el sportolni, amikor már kialakult a túlsúly, és amikor elkezdünk sportolni, akkor fokozatosan tegyük azt. Emellett a rendszeresség a másik legfontosabb jellemző. Futás megkezdésekor hajlamosak vagyunk sok pénzt költeni nagyon jó futócipőkre, ami nyilván valóan fontos, de ugyanennyire fontos, hogy a sportolás rendszeresen valósuljon meg, a megfelelő adagolással.
A mozgásszervi betegségek az élet hosszúságát is meg tudják határozni. A vezető halálokok között szerepel az időskori elesés, a combnyaktörésből fakadó másodlagos halálozás. Minél később kerülnek az ízületek olyan állapotba, hogy már nem alkalmasak az aktív mozgásra, annál hosszabb lesz az életkor. Ennek megfelelően a legfontosabb üzenet: odafigyeléssel igenis tudjuk saját élettartamunkat befolyásolni.
Hogyan lehet a férfiak egyik leggyakoribb daganatos megbetegedését, a prosztatarákot megelőzni?
Magyarországon évente 4500 férfinél fedezik fel a prosztatarákot és 1000 férfi halálát okozza a prosztata daganata. Varga József urológus szakorvos elmondta: a prosztatarák megelőzésének módját nem ismerjük, de nagyon sokat kutatják az okokat. A tudományos adatok szerint a betegség kialakulásának összefüggése van a táplálkozással, a mozgással. Azonban 70 éves kor körül a mindennapos mozgást elég nehéz kivitelezni. Sokan azt javasolják, és én is ezt teszem: ha van egy kutyája van az embernek, az megköveteli a napi 5-7 kilométer sétát.
A megelőzés másik meghatározó tényezője urológiai szempontból a sóbevitel és a folyadékfogyasztás. A vese tartja egyensúlyban só-víz háztartásunkat. Ha valaki sok folyadékot fogyaszt, nem lesz sűrű a vére, kevésbé kap stroke-ot, kevésbé kap infarktust.
A prosztatadaganat megelőzését azért kutatják ennyien, mert az életkor kitolódásával egyre több a prosztatatumoros beteg. Az elmúlt 30 évben nagyon sokat lépett előre a prosztatadaganat terápiája, ezért érdemes vizsgálni, szűrni és a megelőzésen gondolkodni. A megelőzésben fontos a táplálkozás, nagyon fontos, hogy telítetlen zsírsavakat fogyasszunk, sok zöldet együnk, legyen vegyes a táplálkozásunk. Ugyanazt a táplálkozást javasolja az urológus is, mint a kardiológus, mert a szív- és érrendszeri betegségeket, valamint a prosztatarákot is azonos táplálkozással lehet megelőzni.
A prosztatadaganat legnagyobb problémája, hogy önvizsgálattal nem lehet észrevenni. Amennyire fontos fiatalkorban a here önvizsgálat, vagy hölgyeknél az emlő önvizsgálat, annyira nehéz saját magunknál felismerni a prosztatadaganatot, hiszen nem ad semmilyen pontos tünetet.
Az elmúlt 30 évben azonban óriási fejlődésen ment keresztül a prosztatadaganatok gyógyítása. Ma már tökéletesen ki lehet vizsgálni a betegséget, meg lehet mondani, hogy milyen stádiumban van a beteg, illetve melyik az az eljárás, amivel meg lehet gyógyítani. A prosztatadaganatot négy stádiumra osztjuk, kezdeti stádiumban teljesen jól gyógyítható. Közép stádiumban még kombinált kezeléssel, egyénre szabott terápiával gyógyítható, és negyedik stádiumban is lehet olyan kezelést alkalmazni, amely megőrzi az életminőséget. Nem kell a betegségtől megijedni, viszont szakemberhez kell fordulni, és rendszeresen kell szűrésre járni.
Hogyan lehet a megfelelő szűrővizsgálatot megtalálni a férfiak számára?
Lelbach Ádám szerint 40-50 éves kortól a férfiaknak is rendszeres szűrővizsgálatokon kell részt venniük. Ez Magyarországon nem általános, Nyugat-Európával ellentétben. A leggyakoribb daganatos halálokok a tüdőrák, a vastagbélrák és a prosztatarák. Ezekre mind létezik megfelelő szűrővizsgálat. Mivel a születéskor várható élettartam magyar nőknél 80 év körüli, férfiaknál 72 év, ebből is világosan látszik, hogy a férfiak helyzetén szűrővizsgálatokkal is javítanunk kell.
A szűrővizsgálatokat a háziorvos is összeállíthatja, de természetesen vannak olyan intézmények, amelyek kifejezetten férfiaknak szóló csomagokat állítanak össze, amelyek időtakarékosan vehetők igénybe. Orvosi javaslat, hogy 40 éves kor felett rendszeresen vegyük igénybe ezeket a szűrővizsgálatokat. Nemcsak önmagunkért, hanem a családunkért, a környezetünkért is.
Hogyan menthetjük meg a férfiakat?
Préda István professzor szerint a férfiak egészsége legalább 50%-ban a saját kezükben van. Az egészség megőrzést elsősorban a rendszeres testmozgás és a megfelelő táplálkozás megtartása teszi leginkább lehetővé. A kardiológusok a mediterrán diétát részesítik előnyben: húsok közül elsősorban a sovány húsok, a szárnyasok és a hal fogyasztás, valamint a rostos zöldfélék fogyasztása, és a megfelelő testsúly tartása a fontos. Ugyanúgy, mint a rendszeres testmozgás: ha valaki naponta 15 percet mozog, csak ez önmagánban 15-20%-ot hozzátesz saját életkilátásaihoz. Ezt mutatják a statisztikai adatok. Ha valaki 40 éves korában elhatározza, hogy egészségesen akar élni, még mindig megvan a lehetőség arra, hogy a várható életkilátásait 4-6 évvel megnövelje. De ehhez, ha magasabb a koleszterinszintje, akkor el kell kezdeni a koleszterinszint csökkentését, ha magasabb a vérnyomása, akkor megfelelő vérnyomást kell beállítani: 135/90 Hgmm alá. Ha pedig túlsúlyos, megfelelő testsúlycsökkentést kell elérni, szénhidrát szegény ételek fogyasztásával. Ha emellett hetente legalább négy alkalommal, 45 percet mozog, sportol valaki, el lehet érni a férfiaknál, hogy a 40 éves korban várható optimális élettartam a 80 helyett akár 85 év is lehet, illetve hölgyek esetében a 85 helyett a 90 éves életkor is elérhető – természetesen átlagosan. Préda professzor szerint a megelőzés legfontosabb eleme, hogy saját magunk aktívan vegyünk részt az életmódváltásban.
Lelbach Ádám főorvos úr ezzel egyetértett, kiegészítve azzal, hogy a WHO a 2021-2030 közötti időszakot a „healthy aging”, az egészséges idősödés évtizedének minősítette, és megfogalmazta: az egészséges táplálkozás, a fizikai aktivitás, a testsúlykontroll és a szociális, közösségi lét az egészséges idősödés négy legfontosabb pillére. Az időskori mozgással kapcsolatban kiemelendő, hogy például az időskori tánc sokat segíthet.
Hangody László professzor szerint a mozgásszervi rendszernek döntő szerepe van a várható élettartam és életminőség alakulásában. 25-30 évvel ezelőtt az Uzsoki utcai Kórházban gyerek ortopéd osztályon dolgozott, és az volt a tapasztalata, hogy amikor a mozgásképtelen, ágyhoz kötött gyerekek az operáció után függőleges helyzetbe kerülnek, jelentős részük megokosodik, mert mozgás közben sokkal több információt lehet szerezni. A professzor ugyanezt gondolja az élet vége felé is: ha sokáig őrizzük meg a helyzetváltoztató képességünket, akkor az öregedéssel együtt járó szellemi leépülést is késleltethetjük – és meghosszabbítjuk az élettartamunkat.
Varga József felhívja a figyelmet arra, hogy a prosztata daganat ugyan nem öröklődik, de háromszor akkora a valószínűsége a kialakulásának annál a férfinél, akinek a felmenői között előfordult a betegség. Egyértelműen bizonyított, hogy egyes szakmákban dolgozóknál, akik kadmiummal sűrűn érintkeznek, (elemekkel, akkumulátorokkal, hegesztéssel, forrasztással foglalkoznak) sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki rosszindulatú prosztata daganat. Tessék odafigyelni, mert ez a betegség megismerhető, gyógyítható, a PSA-szint mérésével, és egyszerű és pontos vizsgálatokkal kiváló diagnózist lehet adni.
Hogyan őrizzük meg a fiatalságunkat?
Préda István professzor azt javasolja, hogy mindenki gondolja át 40 éves kor körül, hogy honnan jött, de leginkább merre megy: milyen lesz az időskora. Ezt meg kell tervezni, és ebben a tervezésben a meglévő betegségek gyógyítását, a magas vérnyomás, a lipidszint emelkedése, a cukorbetegsége kivizsgálása mellett a legfontosabbnak a megfelelő étkezést, a testsúly megtartását, a dohányzás legkésőbb 50 éves korban történő abbahagyását és a rendszeres testmozgást tartja. Ez nemcsak hosszabb életet nyújt, hanem az egészségben eltöltött évek számát is nagymértékben megnöveli. Ráadásul az sem mindegy, hogyan éli meg az ember időskorban az utolsó éveit.
Lelbach Ádám ehhez a szűrővizsgálatok fontosságát emelte ki. 40 éves kortól kezdődően javasolt, de 50 éves kor felett erősen ajánlott évente szűrővizsgálatokon részt venni.
Hangody László szerint úgy lehet fiatalnak megmaradni, ha fiatalon kezd el az ember sportolni, ami nem lehetetlen elvárás, mert az iskolás évek alatt sportolnak a fiatalok. A probléma ott van, amikor a fiatalkori sportolást az emberek abbahagyják. A versenysport példát mutat a tömegsportnak, a tömegsport pedig megtanít arra, hogy az élet része legyen a mozgás. Nem elkezdeni kell a sportolást középkorban, hanem nem szabad abbahagyni azt.
Varga József mindenkit arra kér: 40 év felett, a WHO ajánlásának megfelelően, menjen el prosztata szűrővizsgálatra. Minden férfinak meg kell ezt tennie a családjáért és önmagáért.
Hogyan gondoskodnak saját egészségükről az orvosok?
Préda István professzor elmondta: kövérkés gyerekként élte meg fiatalságát, édesapja szorította sportra. Először úszott, háromtusázott, majd öttusázott, végül a vívásnál ragadt le, és válogatott vívó volt. Egyetemi tanulmányai végén az orvostudomány irányába fordult, de rendszeresen sportolt, futott, és mostanában minden nap 60 percet mozog. Ezt mindenkinek ajánlja, mert a rendszeres testmozgás az agyi működést is javítja.
Lelbach Ádám főorvos saját táplálkozást próbálja optimálisan megszervezni, és hetente 3-4 alkalommal fut 4 kilométert, futópályán – és majd ha nyugdíjas lesz, akkor követi Préda István professzor javaslatait.
Hangody László elmesélte, hogy fiatalkorában ő is sportolt, de eljött életében egy olyan időszak, hogy a sport háttérbe szorult. 8-10 ilyen éve volt, fel is szedett 10-15 kiló súlytöbbletet, aztán észbe kapott, elkezdett úszni, teniszezni, és sok éve rendszeres testedzéssel próbálja fizikai és szellemi állapotát megtartani. Örömmel látja, hogy gyermekeinél a mozgásigény felnőttkorban is megmaradt. A magyar társadalomban egyre inkább benne van a mozgásigény, egyre több futóval találkozni – tehát fejlődik a társadalom.
Varga József rendszeresen jár szűrővizsgálatra, legnagyobb sporteredménye, hogy az Uzsoki utcai Kórház házibajnokságán asztalitenisz bajnok lett. De fontosnak tartja, hogy az ember bizonyos kor után fogja vissza a szénhidrát fogyasztást és koncentráljon arra, hogy szellemi aktivitása megmaradjon, és ha nyugdíjaskorba ér, ne fejezze be hirtelen a munkát.
