Hogyan érzi magát a szülés óta?
Köszönöm, kiválóan. Mór születése után négy hónappal visszamentem az uszodába, de csak könnyű edzések erejéig, hogy a szoptatással össze tudjam egyeztetni az úszást. Ez az időszak nehéz volt ugyan, de jól sikerült, mert visszazökkentem az edzések világába. A nehézséget az jelentette, hogy szoptattam, majd elmentem az uszodába, edzettem, majd siettem haza, hogy hazaérjek, mire ismét megéhezik Mór.
Hogyan éli meg az anyaságot?
Amikor a fiammal vagyok, azt nagyon élvezem, de szinte mindig bűntudatom van, amikor elmegyek tőle edzeni. Az uszodába való visszatérés után folyamatosan Mórral szerettem volna lenni, aztán kimondtam magamnak: azért is dolgozom, hogy neki jó legyen, hogy a későbbiekben is mindent meg tudjak adni neki.
Augusztus végén rendezik a párizsi paralimpiát. 2021-ben Tokióban aranyérmet szerzett a 100 méteres mellúszáson. Milyen esélyekkel vág neki a felkészülésnek?
Van esélyem a győzelemre, különben nem jöttem volna vissza az uszodába. Párom, Szabó Álmos, aki az edzőm is, úgy véli: jó esélyem van. Ráadásul a mostani olimpiai ciklus három évig tart, a Tokióban sikeres sportolók közül sokan ezért koncentrálnak a párizsi játékokra. Jól emlékszem a szülés utáni első edzésemre. Amikor először láttam magam fürdőruhában, azt gondoltam, hogy soha nem lesz ebből paralimpia Párizsban. Aztán haladtunk előre a munkában, őszintén megkérdeztem Álmost, hogy van-e esélyem, megfelelően mozgok-e a vízben. Hamar eldöntöttük, hogy indulok a párizsi paralimpián.
Mennyire más az anyaság, mint a versenysport?
Mindenben eltér, de van egy óriási hasonlóság: a koncentrációnak mindig száz százalékosnak kell lennie. Az anyaság nagyon sok munkát igényel, ugyanúgy teljes embert kíván, mint a sport, és persze folyamatosan kerget a lelkiismeret-furdalás, hogy amikor edzeni vagyok, lehetnék gyermekemmel is. De a paralimpia után több időt tudok majd tölteni vele – erre folyamatosan vágyom.
Hogyan és mikor készül a párizsi paralimpiára?
Rengeteg munkával, rengeteg edzéssel, és persze sok-sok Mórtól való távolléttel. Ez csak úgy működik, hogy minden nap emlékeztetem magam: ez a munka érte van, mert másképp nem tudnám csinálni. Már most is edzőtábortól edzőtáborba, versenyről versenyre járunk, de szerencsére anyukám vigyáz rá, miközben én edzek: ide költözött Budapestre, segít a háztartásban, vigyáz Mórra és csodálatosan főz. Ez utóbbi óriási segítség, hiszen a felszedett kilókat lassan le kell adnom. Így viszont csak az edzésre és Mórra tudok koncentrálni, amiért nagyon hálás vagyok neki.
Mikor kezd majd úszni a kis Mór?
Már szívesen úszna. A délutáni edzéseken ott van velünk a család, és Mór már vakmerő módon vetné be magát az 50 méteres medencébe. Persze, másfél évesen még csak szoktatjuk, babapancsolásra visszük, amit nagyon szeret. Óvodás korban biztosan fog úszni, de nem erőltetem. Ez egy nagyon kemény sport, ha versenyúszó szeretne lenni, legyen ez a saját döntése.
Mit jelent az Önök számára a Dr. Rose Magánkórház?
Nagyon sokat. Szeretjük a kényelmes környezetet, de még inkább az ott dolgozó embereket. Nem cserélném el semmiért a Dr. Rose-ban a szülésemet. Annyi pozitív élményt kaptunk, hogy csak szeretettel tudunk visszagondolni a bent töltött pár napra.
Mi a tapasztalnak a gyermekvizsgálatokkal kapcsolatban?
Mórnak Dr. Rose éves Arany gyermek kártyája van, így rendszeresen járunk a szűrővizsgálatokra, vagy ha valami betegség adódik. Dr. Tory Vera gyermekorvos doktornő nagyon kedves és pontos, látszik rajta, hogy amikor gyógyít, rá is ez a száz százalékos koncentráció jellemző. Az első napoktól ismer bennünket, talán ezért is szeretünk mind a ketten a Dr. Rose-ba járni.
Mi jelenti a legmeghatározóbb élményt a Dr. Rose-ban?
A kényelem, a barátságos környezet, és az, hogy nem kell várakozni. Van egy életre szóló közös történetünk, ami a szüléssel kezdődött, és még biztosan sok évig tart majd.
