Milyen egészségügyi kockázatai lehetnek egy hosszabb repülőútnak?
A repülés sokféle módon idézhet elő betegséget; a teljesség igénye nélkül ilyenek például a jármű mozgásából adódó kinetózis, vagyis mozgásbetegség; a mozdulatlanságból eredő mélyvénás trombózis; a több időzónán történő átkelés okozta „jet lag”; az utastér adottságaiból adódó fertőzések, oxigénhiányos állapot, valamint az utazás okozta fizikális és pszichés megterhelés, ami a legenyhébb szorongástól a valódi utazási pszichózisig terjedhet.
A légi utazás kockázatai közül valószínűleg a rettegett mélyvénás trombózis és következményes tüdőembólia a legismertebb, így talán nem haszontalan erről valamivel bővebben beszélni. Utazás okozta trombózisnak azt az embolizációt tulajdonítjuk, ami az utazást követő két héten belül következik be olyan személyeknél, akiknél korábban nem volt ismert ilyen betegség, és tartósan ülve legalább 8 órát (vagy körülbelül 5000 kilométert) utaztak. A betegség legfőbb kiváltó oka a szűk helyen való mozdulatlanság, ami a láb fő vénájának a megtörését, valamint a vádli izomzatának működésképtelenségét, és ennek következtében a véna normális működésének, pumpafunkciójának a megszűnését okozza. A vénában a keringés lelassul, és a vérrögképződés megindul, igaz, egészséges utazókban ez olyan mikroszkopikus szinten történik, hogy következményt nem okoz.
Hogyan készüljenek fel az repülésre a mélyvénás trombózis szempontjából különböző rizikócsoportba tartozók?
A rizikóbesorolás meghatározza, hogyan kell felkészülnie az utazónak a hosszú légi utazásra. Az egyébként egészséges, fiatal személyek elegendő, ha odafigyelnek a fokozott folyadékbevitelre, tehát több vizet fogyasztanak a repülőút alatt, mint egyébként, és legalább óránként felállnak a helyükről, hogy alaposan megmozgassák a lábaikat. Ha 40 éves elmúlt az illető, túlsúlyos, visszerei vannak, terhes, szív-vagy tüdőbeteg vagy hormonpótló kezelést kap, akkor már a megfelelő (szakember segítségével kiválasztott) kompressziós harisnya viselése, illetve a gyógyszeres megelőzés is javasolt. Ha ismert a fokozott trombózishajlam, tumoros betegségben szenved a beteg vagy nemrég esett át műtéten, esetleg gipszrögzítést viselt a lábán, akkor a magas kockázat miatt már valódi véralvadásgátlás szükséges az utazás idejére.
Hogyan készüljünk egy hosszabb repülőútra?
A személyre szabott utazási tanácsadás különösen fontos mindazoknak, akiknek ismert alapbetegségük van, hosszabb időt szándékoznak a célhelyen tölteni, esetleg speciális tevékenységet készülnek ott végezni a hazaitól jelentősen eltérő környezetben (pl. magashegyi túra, mélytengeri búvárkodás, dzsungeltúra, sivatagi szafari). Az általános jótanácsok semmiképpen nem helyettesítik az utazásorvosi konzíliumot, néhány dolgot azonban feltétlenül érdemes megfogadnunk:
- Próbáljunk minél egészségesebb állapotban elindulni! A fül-orr-gégészeti, felső légúti hurutok, fogászati, szájsebészeti kórállapotok, asthma kezelése mindenképpen történjen meg előzőleg, mert ezek a betegségek rosszabbodnak a repülés következtében, a kezelés pedig mindig költséges és bonyolult egy idegen országban. Ugyanezért lényeges, hogy minden rendszeresen szedett gyógyszerünk legyen a kézipoggyászban, adott esetben az utaztatásukhoz szükséges engedélyekkel együtt. Cukorbetegek, epilepsziások tartsanak a tárcájukban kis kártyát ezzel az információval; de minden más krónikus betegnek is célszerű egy papíron magánál tartani az ismert betegségekről szóló információt és a rendszeresen szedett gyógyszerek vagy a kapott kezelés neveit is. Kössünk utasbiztosítást és tudjunk róla, hogy mire terjed ki, illetve pontosan mi a teendő, kit kell hívni probléma esetén! A rendszeresen szedett gyógyszereken kívül - hacsak nem az Andokba készülünk kéthetes hátizsákos túrára - nemigen érdemes egy komplett gyógyszertárat magunkkal vinni. Ragtapasz, köhögés elleni pasztilla vagy szirup, széntabletta, fájdalomcsillapító minden átlagos úticélnál könnyen beszerezhető, antibiotikumot pedig ne akarjunk előre felíratni. Bízzunk a helyi orvosban vagy gyógyszerészben, ő jobban tudja, hogy az adott helyen mikor mit kell beszednünk.
- A repülőúton viseljünk kényelmes, laza, réteges ruházatot, vigyünk magunkkal kispárnát! Legyen nálunk kézfertőtlenítő és használjuk gyakran! Ha bármi ok miatt fogékonyabbak vagyunk a fertőzésekre vagy egyéb ok miatt érezzük szükségét, viseljünk maszkot! Igyunk nagyon sok vizet; nem baj, ha gyakran ki kell menni a mosdóba, legalább addig is mozgunk. A kávé és alkohol fogyasztását érdemes a minimumra szorítani.
- Bármely jármű mozgása, a gyorsítás-lassítás, rázkódás mozgásbetegséget, kinetózist okozhat. Ez az állapot azért alakul ki, mert azok a jelzések, amit az izmok közvetítenek, a szem lát és az agykéreg érzékel, konfliktusban állnak egymással. A tünetek: rossz közérzet, fejfájás, émelygés, fémes ízérzés, hányinger, hányás, kimerültség. Ilyenkor a legfontosabb a nyugalomba helyezkedés: a jármű közepe ebből a szempontból a legnyugodtabb. A becsukott szemmel, lehetőleg fekve történő pihenés, a friss levegő (a befúvó szelep bekapcsolása) és a könnyű étkezés javítja; a dohányzás és az alkoholfogyasztás rontja az állapotot.
- Az utazás pszichés szempontból sokféle módon terheli a szervezetet. Maga a repülés nagyon sok embernél okoz a szorongástól a fóbiáig terjedő félelmet; valószínű, hogy az utazási stresszen kívül a bezártságtól és a kiszolgáltatottságtól való félelem is erősíti ezt az érzést. Érdemes meditációs zenét hallgatni, légzőgyakorlatokat végezni, szórakoztató filmet nézni vagy könnyed olvasmányt olvasni az utazás alatt, illetve amennyiben lehetőség van rá, beszélgetni az utastársunkkal.
- Ha kettőnél több időzónát átrepültünk egyfolytában, fellép az időzóna-betegség, vagyis a jet lag. Ennek tünetei (szédülés, alvászavar, koncentrálóképesség csökkenése) annál súlyosabbak, minél több időzónán haladtunk át. Általában a kelet felé tartó utazás jobban megviseli a szervezetet, mint a nyugati irányú. A repülőgépek étkeztetési, altatási protokolljai gondosan megtervezettek, de el kell fogadni a tényt, hogy az átállás akár egy-két napot is igénybe vehet a szervezet részéről. Ha ismert a nehéz alkalmazkodás, már az utazás előtti napokban érdemes az alvási és ébrenléti ciklust a célállomás időzónájához közelíteni (pl. napi 1-2 órával korábban vagy később feküdni és kelni). Érdemes könnyű ételeket és bőséges mennyiségű vizet fogyasztani, illetve kerülni az alkoholt és a koffeint az utazás idején. Segíthet a fényterápia is: kelet felé utazva reggel, nyugat felé utazva délután és este ajánlott az erős természetes napfény alkalmazása.
Kellemes utazást, biztonságos megérkezést és szép nyári élményeket kívánok minden utazónak!