Két nagy csoportra lehet osztani a fejfájásokat. Az elsőbe az úgynevezett önálló fejfájás kórképek tartoznak, amikor semmiféle szervi idegrendszeri betegséget nem tudunk kimutatni, viszont nagyon jellegzetes klinikai tünetekkel, panaszokkal, azok kombinációjával jelentkeznek az epizódok – kezdte válaszát a neurológus. – A másik nagy csoportot a másodlagos vagy tüneti fejfájások alkotják, ilyenkor a fejfájás valamely szervi betegségnek a következménye, lehet, hogy csak egy a számos tünet közül.
Tehát nem kell azonnal kétségbeesni, hiszen nem mindig áll testi betegség a háttérben. Milyen típusai vannak ennek az önálló fejfájásbetegség csoportnak?
Igen. A legjellemzőbb típus a migrén, amely az emberek 10-20 százalékát is érintheti. Gyakrabban a nőket, elsősorban fiatal korban, sőt: gyermekkorban is kezdődhet. A férfiak szintén szenvedhetnek a migréntől, de feltehetőleg szégyellik azt, hogy egy ilyen banális panasszal orvoshoz forduljanak. Holott, ha ezt megtennék, akkor nagyon sok kínlódástól és szenvedéstől megkímélnék magukat, és tegyük hozzá: környezetüket.
Miről ismerheti fel valaki, hogy migrénje van?
A migrén jellegzetes tünetekkel, jellegzetes időbeliséggel visszatérő, rohamszerű fejfájás. Általában lüktető, görcsös, nagyon erős a fájdalom, ami a mindennapi tevékenységet lehetetlenné teszi, sokan emiatt kiesnek a munkából. Jellegzetes kísérő tünetei a hányinger, esetleg hányás, a külső ingerekre való fokozott érzékenység. Például a migrénes beteg a roham alatt nem képes elviselni az erős fényeket, hangokat, szagokat. Ha valamilyen fizikai tevékenységet próbál folytatni, az fokozza a fejfájást, ezért jobb, ha lefekszik, pihen, sötét, csöndes helyen próbál jobban lenni. A migrénnek erős a genetikai háttere, főleg női anyai ágon öröklődik. A migrénes betegek sokszor attól félnek, hogy a panaszukat valamilyen idegrendszeri betegség, daganat okozza. Általában már a kikérdezéssel olyan biztonságos diagnózishoz lehet jutni, ami meggyőző abból a szempontból, hogy nem valami másodlagos vagy tüneti fejfájás van szó, amit szervi betegség okoz.
Ha esetleg a beteg még mindig fél, tud-e az orvos segíteni?
Igen, hiszen készíthetünk CT- vagy MR-vizsgálatot, ami egyrészt más okok kizárásával megerősíti a diagnózist, másrészt megnyugtatja a beteget, aki így könnyebben elfogadja, hogy van egy genetikai alapú betegsége, ami visszatérő fejfájással jár. Meggyógyítani nem tudjuk a migrént, de kezelni igen, méghozzá ma már nagyon jól.
Hogy tudnak segíteni a migrénes betegeknek?
Napjainkban már hatékonyan tudjuk kezelni migrénes rohamokat gyógyszerekkel, illetve tudunk olyan szereket is adni, amelyek a migrénes rohamok gyakoriságát vagy a hosszát csökkentik. Ez utóbbi, folyamatos gyógyszeres kezelést általában akkor javasoljuk, ha havonta legalább 5-6 roham fordul elő tartósan. A migrénre adott szerek nem fájdalomcsillapítók, amelyeket akár recept nélkül ki lehet váltani, vagy kölcsönkérni a szomszédtól, mert neki biztos jó volt. Ezek speciálisan a betegségre készült gyógyszerek, csak ideggyógyász szakorvosok írhatják fel.
Kérem, beszéljünk kicsit a másik csoportról is, amit másodlagos vagy tüneti fejfájásnak nevezett!
Milyen tünetek figyelmeztetnek arra, hogy nem kerülhető el az orvos felkeresése?
Ha felnőttkorban egy korábban nem fejfájós ember azzá válik, ha régóta fennálló fejfájás jellege, gyakorisága megváltozik. vagy ha a panasz hirtelen, gyanús körülmények között, vagy vészjósló kísérőtünetekkel jelentkezik. Ilyen esetekben mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, mert lehetnek a háttérben olyan kórképek, amelyek szakorvosi kezelést, esetenként sürgősségi ellátást igényelhetnek.
Mondana konkrét példákat?
Ha valakinek hirtelen, ütésszerű tarkótáji fejfájása jelentkezik egyik pillanatról a másikra, mintha fejbe verték volna, és emellett hányingere, hányás, esetleg aluszékonyság, tompaság, tudatzavar társulnak hozzá, akkor koponyán belüli vérzésre kell gondolni és ilyenkor az időtényező az ellátásig meghatározó lehet. Ha ezek a tünetek szeretkezés közben jelentkeznek, az is hasonló teendőket igényel. Egy másik eset: ha például valakinek úgy kezd fájni a feje, hogy közben magas láza van, amihez epilepsziás görcsök társulnak, azt is komolyan kell venni, hiszen lehet az agyhártyagyulladás jele. Itt említeném a daganatos betegeket, akiknél távoli áttétek alakulhatnak ki, így például az agyban. Egy ismert daganatos betegnél, ha egyébként gyógyultnak is van minősítve, ám szokatlan vagy eddig nem ismert fejfájása alakul ki, akkor elsőként erre az összefüggésre kell gondolni. A korábban említett esetekben mindegyikében a fejfájás mint tünet, valamilyen komoly betegségnek lehet a jele, mindenképpen orvoshoz kell fordulni, mert a gyógyulásra csak így van esélye.
Fontos azonban megemlíteni, hogy nem csak idegrendszeri betegségek okozhatnak fejfájást. Számos olyan belgyógyászati, szemészeti, fül-orr-gégészeti, sőt, bőrgyógyászati betegséget ismerünk, ahol akár a vezető tünet is lehet a fejfájás.
Élnek-e tévhitek a fejfájás okával kapcsolatban?
Sokszor halljuk, hogy mindenféle erős fejfájást migrénnek neveznek. Ez nem feltétlenül igaz, mert a migrént nem a panasz erőssége, hanem a jellegzetes kísérőtünetek és az időbeli megjelenés alapján állapítjuk meg.
Nagyon gyakori tévhit még az, hogy a fejfájást a nyaki erek szűkülete vagy az agyi érelmeszesedés okozza. Ez teljes mértékben valótlan. Ez a feltételezés valószínűleg abból eredhet, hogyha valakinek a lábában érszűkület alakult ki, akkor fáj a lába, vagy hogyha valakinek a koszorúerében van szűkület, akkor mellkasi nyomást érez. Az agy más, annak a vérellátási zavara nem okoz fájdalmat. Mindenképpen fontos a szakorvos felkeresése, hogy a beteg megfelelő ellátást, kezelést kapjon.
