Pszichoterapeuta képzettséget szerezhet pszichiáter, de más végzettségű orvos is. Véleményem szerint az orvosi hivatás alapjában véve is nagyrészt pszichoterápia, mivel a legtöbb beteg ember gyógyulási folyamatában a lelki hatásoknak nagy szerepe van. Az orvosok sokszor tudtukon kívül is elsősorban az emberségükkel, kedvességükkel, biztató szavaikkal adnak jelentős támogatást a hozzájuk fordulóknak, akik ezt minden esetben helyesen érzékelik, míg az orvos szakértelmét általában nem tudják felmérni. Ez utóbbit inkább az orvos rangjával, címeivel vagy az intézménye elismertségével azonosítják, így ezek is lényeges elemei a gyógyulásnak.
Pszicho témákkal a megnövekedett igény miatt ma olyan emberek is foglalkoznak, akik teljesen más irányú alapképzettséggel rendelkeznek, de úgy érzik képesek megoldást kínálni pszichés eredetű problémákra. Kikre is gondolok itt? A sokszor jószándékú, máskor elsősorban üzleti célú alternatív gyógyítókra, akikkel az lehet a fő baj, hogy az általuk képviselt „terápiák” hatása nem bizonyított, sokszor egészen irreális, tudománytalan alapokon áll. Ennek ellenére sokan hisznek ezekben, mert olyan szimpatikus jelzőket kapcsolnak hozzájuk, mint pl. természetes, bio, holisztikus, energia, nem vegyi. A pozitív ígéretek miatt ezektől sok ember valóban érzi a kedvező változást, de a legtöbb esetben nem az ígért módszer, hanem a placebo hatás miatt, amit a gyógyulásba vetett hit és a bizalom táplál. Ezt viszont érdemes a valóban igazolt gyógymódokhoz hozzárendelni, hogy a gyógyulást segítsük. Az orvosoknak is rendelkezniük kell azokkal a képességekkel, amivel a páciensek bizalmát megnyerik, pl. úgy beszélnek a betegeikkel, hogy azt ők is értsék, bátorítsák arra őket, hogy merjenek kérdezni, és a kérdésekre hiteles, őszinte válaszokat kapjanak. Orvosként én ezt tartom a leghatásosabb pszichoterápiának, aminek alapja a jó orvos-beteg kapcsolat. Ebben szerintem a szakmai tudás mellett segíthet pl. a humor, a derűs kommunikáció, ami oldja a betegek feszültségét, így jobban el tudják mondani, amit szeretnének.
Miután láttuk, hogy a pszichológusok mellett tulajdonképpen minden orvosnak foglalkoznia kell a betegek lelkével, nézzük kikkel foglalkozik, és mit csinál a pszichiáter szakorvos!
A továbbiakban azokat a betegségeket és pszichés eredetű problémákat írom le, melyekkel a Dr. Rose Magánkórház pszichiátriai rendelésén leggyakrabban találkozom.
Hangulatzavarok és szorongásos betegségek
Azért helyeztem ezeket egy csoportba, mert gyakran egyszerre fordulnak elő, a biológiai hátterük azonos, mert általában a stresszre adott eltúlzott készenléti állapot, állandó aggodalom, testi-lelki kimerülés indítja el a bajt.
A depresszióra hajlamos embereknél a következmény elsősorban a nyomott hangulat, kedvetlen, örömtelen állapot, csökkent aktivitás, negatív gondolatok pl. önvádlás, értéktelenség érzés, súlyos esetben öngyilkossági gondolat és kísérlet. Depresszióban gyakran sokféle általános, testi panasz, pl. alvászavar, étvágytalanság, fájdalom vagy más betegségre utaló tünet is megjelenik. Ha azt gondolják, hogy mindig van a háttérben valami súlyos probléma, veszteség, pl. gyász, párkapcsolat megszakadása, munka elvesztése vagy más negatív esemény, akkor tévednek, mert gyakran a szokványos életvitel mellett is elindulhat elégedetlenség, bizonytalanság érzés ami önmagát rontó körként vált ki egyre több és súlyosabb tünetet. A depresszió ismétlődésre hajlamos, súlyos szenvedést okoz, az öngyilkosságok leggyakoribb oka, és gyakran alkohol vagy más szerfüggőség lehet a következménye. A depresszió néha felhangolt állapottal, enyhébb vagy súlyosabb mániás tünetekkel is járhat, ezek egymással gyorsan váltakozva vagy keveredve is előfordulhatnak. Ezeket a hangulatzavarokat nevezzük kétpólusú, orvosi nevén bipoláris betegségnek, ahol az öröklött biológiai hajlam szerepe elsődleges.
Az előbb felsorolt konkrét okok miatt kialakuló, akár drámaian súlyos rosszkedv és reménytelenség érzés önmagában nem depresszió, csak akkor válik betegséggé, ha 2 héten túl is többféle tünet jelentkezik, és ezek jelentősen rontják a mindennapi élet minőségét. A gyász időszaka sem depresszió, de a 6 hónap után is fennálló súlyos tünetek esetén ezt is kóros, kezelendő állapotnak tekintjük.
A gyakran szorongó, apróságok miatt is aggodalmaskodó, önmagukkal vagy az egészségükkel elégedetlen embereknél bármilyen változás kelthet félelmet, amiből betegség szintű szorongások alakulhatnak ki. Ezek konkrétan a következők lehetnek:
Pánikbetegség: halálfélelemmel vagy megőrüléstől való félelemmel járó szorongásos eredetű tünetek, amik súlyos szervi bajra, pl. szívinfarktusra, sztrókra utalnak, ezért a betegek először általában ügyeleten, sürgősségi osztályon kérnek segítséget.
Generalizált szorongás: állandósult aggodalmas, szorongó állapot, félelem, hogy valami baj történhet, ami a tartósan feszült, készenléti állapot miatt sokféle pszichoszomatikus (pszichés hátterű testi) tünet, pl. mellkasi szorítás, gombócérzés a torokban, hasfájás, hasmenés, gyakori vizelési inger, fejfájás, mozgásszervi fájdalom. de akár testi betegség, pl. irritábilis bél szindróma, refluxbetegség, ekcéma vagy más immunológiai betegség hátterében is állhat.
Agorafóbia: eredeti jelentése szerint (piac)tériszony, ami tehát a köznyelvvel ellentétben nem a magasságtól, hanem minden olyan helyzettől való félelmet jelenti, ahol valaki úgy érzi, ha itt rosszul lenne, akkor nehéz kijutni, nehéz segítséget kapni, nehéz levegőt venni, mert túl sokan vannak vagy épp nincs ott senki, aki segítsen, túl szűk vagy épp túl nagy, esetleg veszélyes a hely, nem tudom kontrollálni, hogy ki tudok-e kerülni onnan, így aztán ezek a leggyakrabban: tömegközlekedési eszközök, nagy boltok, bevásárlóközpontok, sorban állás, nagyvárosi dugó, hidak, autópálya, otthon egyedül, idegen helyek, ahol pl. nem tudom hol a WC, idegenek között, mozi, színház belső helyei, lift, stb. Ezek a tünetek legtöbbször a pánikbetegség vagy a generalizált szorongás következményeként alakulnak ki.
Szociális fóbia: szorongásos tünetek kialakulása olyan helyzetekben, ahol valaki úgy érzi, ha valamit elront, akkor furcsán néznek rá, megszégyenül, hülyének nézik, így elkezdik kerülni pl. a beszélgetést idegenekkel vagy akár ismerősökkel, sokszor nem tudják miről beszéljenek, ha nem konkrét, pl. szakmai ügyről, hanem pl. ismerkedésről, „csevegésről” van szó, nem szívesen beszélnek több ember előtt. Ide tartoznak azok a félelmek is, amikor az pl. étkezés, WC használat vagy más tevékenység közben mások jelenléte eltúlzott feszélyezettséget, szorongást vált ki, így a mindennapi szociális helyzetek is problémát okoznak. Enyhe formája szinte minden embernél előfordul, ez a lámpaláz.
Kényszerbetegség: lehetnek olyan visszatérő, a saját énünktől idegen, szorongást okozó kényszergondolatok, amit az érintett betegesnek, perverznek, értelmetlennek, irreálisnak, elmezavar jelének tart, és attól fél, hogy ha ilyen gondolat eszébe jutott, akkor talán azt akarja tenni, pl. bántani vagy megölni valakit, akit szeret, és emiatt ő valójában nem normális, ha valami nem megfelelőt gondol, akkor valakit baj ér, amiért ő a felelős. A kényszercselekedetek általában a kényszergondolatok ellen kialakult eltúlzott tevékenységek, rituálék, pl. napi 100-szori kézmosás, ismételt ellenőrzések, hogy valamit elzárt, bezárt-e, ami bajt okozhat pl. ajtó, ablak, víz, gáz, villany.
Depresszió és szorongásos tünetek ijesztő, elhúzódó, az életvitelt korlátozó testi betegségek miatt is kialakulhatnak, ilyenkor az alapbetegség mellett érdemes foglalkozni ezekkel is, mert gyakran rontják az alapbetegség kimenetelét, pl. emiatt nehezebben lehet beállítani az ingadozó magasvérnyomást.
A pszichiátria és a neurológia határterületéhez tartoznak a szellemi leépülést, demenciát okozó betegségek, ami leggyakrabban Alzheimer kór és agyi keringészavar miatt alakul ki.
A szenvedélybetegségek, függőségek és káros szerhasználat esetén legfontosabb, hogy az érintett felismerje és elfogadja, hogy egyedül nem tud úrrá lenni a problémán, beszéljen szakemberrel, keressen fel AA: Anonim Alkoholfüggők vagy NA: Anonim Narkotikum(függők) csoportokat!
A szkizofrénia a közhiedelemmel ellentétben nem tudathasadást, tehát kettős éntudatot okozó betegség, hanem a leggyakrabban furcsa, szokatlan észlelésekkel (hallucinációkkal) és gondolatokkal (megfigyelnek, lehallgatnak, valakik ártani akarnak nekem, összesúgnak a hátam mögött, rólam beszélnek az utcán vagy pl. a TV-ben, interneten befolyásolják a gondolkodásomat), amiket valósnak élnek meg akkor is, ha mások az ellenkezőjét bizonygatják. Ezek a tünetek néha háttérbe szorulnak, de az érintett elkezd nem foglalkozni más emberekkel, a tanulást és a munkáját, gyakran önmagát is elhanyagolja, saját világában éli az életét.
A felsorolt betegségek mindegyikére van igazoltan hatásos gyógymód, ami lehet gyógyszer vagy más biológia terápia, pl. fényterápia vagy alvásmegvonás depresszióban, lehet pszichoterápia, és lehet életmód, élethelyzet változtatás, de általában ezek kombinációja jelenti a leghatásosabb és legtartósabb megoldást.
Pszichiáter orvos vagy pszichológus is gyakran találkozik olyan rossz élethelyzetben lévő emberekkel, akik nem betegek, de pl. a párkapcsolatuk, a munkájuk miatt stresszben élnek, boldogtalanok, krízisbe (hirtelen, nem várt nehéz élethelyzetbe) kerülnek, nem látják a megoldást, úgy érzik mások nem értik meg őket, ezért keresnek segítséget. Ebben az esetben a támogató pszichoterápia és a szakszerű konzultáció a megoldás.
