Mikor kell sürgősséggel orvoshoz fordulni?
A legfontosabb szempont az, hogy a fejfájás egy korábban meglevő vagy rendszeresen jelentkező fejfájásnak az aktuális megjelenése vagy pedig teljesen új illetve megváltozott panaszról van szó. Nagyon sok felnőtt már serdülő, vagy gyermekkorától fejfájós, hetente akár több alkalommal van fejfájása, de amennyiben a megszokott fájdalom jelentkezik nem valószínű, hogy a fejfájás a szokásos kellemetlenségeken túl extra veszélyt jelentene.
Mikor kell a tüneteket komolyan vennünk?
- Ha nem volt fejfájós, de fejfájós lesz.
- Ha fejfájós, migrénes, de a megszokott fájdalomtól eltérő fejfájás alakul ki.
- Ha hirtelen nagyon erős fejfájás jelentkezik a következő tünetek kíséretében:
- Hirtelen, ütésszerű tarkótáji fejfájás a kezdődik, mintha tényleg fejbe verték volna és e mellé hányinger, hányás esetleg aluszékonyság, tompaság, tudatzavar, epilepsziás görcsök társulnak, akkor ez lehet jele például koponyán belüli vérzésnek. Ilyen esetben azonnal orvoshoz kell fordulni.
- Magas lázzal, esetleg görcsrohammal kísért fejfájást is komolyan kell venni, hiszen ezek a tünetek lehetnek az agyhártya vagy agyvelőgyulladás jelei.
- Daganatos betegnél előfordulhat, hogy távoli áttétek alakulnak ki az agyban. Ismert daganatos betegség esetén - még akkor is, hogyha gyógyultnak van minősítve - szokatlan vagy addig nem ismert fejfájás esetén felmerül, hogy esetleg a daganattal kapcsolatos tünetről van szó.
Nagyon sok ember fejfájós, de a fájdalommal élők csak kis százaléka az, akinek olyan betegség okozza a fejfájását, ami kezelés, beavatkozás nélkül komolyabb következményekkel, akár halállal is végződhet. Ezekben az esetekben fejfájás csupán valamilyen más betegség tünete, melynek időbeli felfedezése, kezelése a beteg túlélését jelentheti.
A fejfájás típusai
- Az egyik csoportba tartozóknál valamilyen alapbetegség másodlagosan okoz fejfájást. Ezek az úgynevezett tüneti fejfájások. Ilyen esetekben az alapbetegséget kell kideríteni és kezelni, ezzel a fejfájás is általában megszűnik.
- A fejfájás másik csoportja, amit önálló fejfájásoknak nevezünk: a beteg fejfájása mögött nem áll semmiféle kimutatható strukturális szervi elváltozás. Ilyen esetekben fejfájás szindrómáról van szó, amelyek nagy részben genetikailag örökletesek és jellegzetes klinikai tünetgyüttesben nyilvánulnak meg. Leggyakoribb formája a migrén.
Fejfájást azonban nem csak neurológiai okok idézhetnek elő. Melyek a leggyakrabban előforduló, fejfájást okozó nem idegrendszeri betegségek?
- Több féle szemészeti betegség okozhat fejfájást. Az egyik legsúlyosabb a zöldhályogos roham (glaukóma), nagyon fontos hogy a beteget ilyen esetben sürősséggel szemészeti szakrendelésre küldjük.
- Fül-orr-gégészeti betegségek, mint arcüreggyulladás gyulladás, homloküreg gyulladás, középfülgyulladás is okozhatnak fejfájást.
- Fejfájást okozhat az övsömör is, amelynek a bőrgyógyászati tüneteit sokszor nehezebb észrevenni a hajas fejbőrön.
Migrén
Migrénes fejfájás esetén a beteg fejfájása mögött nem áll semmiféle kimutatható strukturális szervi elváltozás. A migréneseknél jelentkező fejfájás szindróma nagyon jellegzetes klinikai tünetegyüttesben nyilvánul meg. A migrénes fejfájás a lakosság 10-20% át is érintheti, sok esetben már gyerekkorban elkezdődik. Az orvoshoz forduló migrénesek között jóval nagyobb a nők aránya. Ennek valószínűleg az az oka, amellett, hogy a betegség nőknél valóban gyakoribb, az, hogy a férfiak kevésbé fordulnak fejfájásos panasszal orvoshoz, holott ha ezt megtennék, akkor nagyon sok kínlódástól, szenvedéstől tudnák megkímélni magukat és a környezetüket is.
Melyek a migrén tünetei?
A migrén jellegzetes tünete a rendszeresen visszatérő rohamszerű fejfájás, általában heti egy-két alkalommal jelentkezik és 4-72 óráig tart. A migrénes fejfájás jellemzően ebbe az időtartományba esik, általában lüktető görcsös, sokszor féloldali nagyon erős fájdalommal jár, a mindennapi tevékenységet ellehetetleníti. A migrénes roham esetén a beteg nem tudja elvégezni a munkáját, nem tud helytállni a mindennapi életben.
A migrén jellegzetes kísérő tünetei a hányinger esetleg hányás, a külső ingerekre való fokozott érzékenység, a migrénes a roham alatt az erős fényeket, hangokat, szagokat nem képes elviselni a beteg. Fizikai tevékenység fokozza a fejfájást, sötét csöndes helyen próbáljon pihenve, ha el tud aludni, akkor javulhat, vagy akár el is múlhat a fejfájás.
Mit kell tudnunk a migrén diagnosztikájáról és kezeléséről?
Sok esetben a migrénes betegek attól félnek, hogy a panaszokat súlyos szervi, idegrendszeri betegség, például agydaganat okozza. Szerencsére a vizsgálat során a kikérdezés alatt már legtöbbször olyan biztonságos diagnózist tudunk felállítani, amely meggyőző lehet arra vonatkozóan, hogy nem másodlagos fejfájásról van szó, hanem önálló fejfájás betegségről, a migrénről. A tünetek, panaszok jellegzetes kapcsolódása, tipikus együttállása adja a migrén diagnózisát.
Egy tipikus migrénes betegnél nem feltétlenül szükséges bármilyen további kivizsgálás, a beteg megnyugtatása érdekében azonban gyakran készül CT vagy MR vizsgálat, ami azt a célt szolgálja, hogy a beteg elfogadja, hogy panaszának nincs súlyos szervi oka, de van egy genetikai alapú betegsége, ami visszatérő fejfájással jár. Meggyógyítani nem tudjuk a migrént, de kezelni a jelenleg már rendelkezésre álló gyógyszerekkel nagyon jól lehet.
A megfelelő szakorvosi ellátás során lehetséges a migrénes roham hatékony kezelése, másrészt, tudunk olyan gyógyszereket adni, ami egyes esetekben a migrénes rohamok gyakoriságát vagy hosszát csökkentik. Nagy segítség ez azoknak a betegeknek, akiknél gyakoriak a rohamok, hetente többször, egy-két napot fáj a fejük és így nem tudják a munkájukat ellátni. Ilyen betegnél szoktunk javasolni tartós gyógyszeres kezelést, amivel a migrén gyakoriságát csökkenthetjük felére, harmadára, negyedére. Ettől függetlenül az egyes rohamokat is nagyon hatékonyan lehet kezelni, erre teljesen más receptköteles gyógyszerek szolgálnak, melyeket ideggyógyász vagy neurológus szakorvos írhat fel.
Melyek a fejfájással kapcsolatos leggyakoribb tévhitek?
A fejfájással kapcsolatban sok tévhit él a köztudatban. Az egyik tipikus példa, hogy a fejfájást a nyaki erek szűkülete vagy az agyi érelmeszesedés okozza, de ez teljes mértékben valótlan a feltételezés.
A betegek gyakran azt gondolják, hogy a nyaki gerinc szakasz betegsége okozza a fejfájásukat, de legtöbbször máshol kell keresni a fájdalom okát.
A migrén hatékony kezelése a pontos diagnózis felállításával kezdődik, a szakorvos által felírt gyógyszerek a migrénes rohamok súlyosságát és a migrénes rohamok gyakoriságát és időtartamát is csökkenteni tudják.
