Az orrsövényferdülés és kezelése

2024. november 19.

Az orrsövényferdülés gyakori állapot, amely a magyar lakosság kétharmadát érinti. Az orrsövény, amely elválasztja az orr két üregét, gyakran nem egyenes, és ez légzési nehézségekhez, orrduguláshoz és visszatérő orrmelléküreg-gyulladáshoz vezethet. Sokan kamaszkoruktól szenvednek ettől az elváltozástól, míg másoknál sérülés vagy trauma okozhatja az orrsövény deformitását. Dr. Velich Attila, a Dr. Rose Magánkórház fül-orr-gégész szakorvosa segítségével bemutatjuk, hogy mi az orrsövényferdülés, milyen tünetekkel jár, mikor válik szükségessé az orrsövényműtét, és hogyan zajlik a beavatkozás.

drrose-orrsovenyferdules-mutet

Az orrsövényferdülés egyik legjellemzőbb tünete az állandó bedugult orr, ami nehezíti a légzést és ronthatja az alvás minőségét. Gyakran társul horkolással is, amely nemcsak az érintett személy számára okoz kellemetlenséget, hanem a környezetének is. Az orrsövényferdülés esetén a legtöbb esetben a műtéti beavatkozás jelenthet tartós megoldást.

Az orrsövényferdülés okai és tünetei

Az orrsövény a két orrüreget elválasztó csontos-porcos szerkezet, amely kulcsszerepet játszik az orron keresztüli légzésben. Normál esetben az orrsövény egyenesen helyezkedik el, és egyenletes légáramlást biztosít mindkét orrüregben. Az orrsövényferdülés esetén azonban ez az elválasztó porc elhajlik, ami különböző légzési nehézségeket és egyéb kellemetlen tüneteket okozhat. Az állapot hatására az egyik orrüreg szűkebbé válik, ami megnehezíti a levegő megfelelő áramlását, és gyakran orrduguláshoz, fejfájáshoz vezet.

Az orrsövény szerepe

Az orrsövény feladata, hogy szimmetrikusan elválassza a két orrüreget. Amennyiben az orrsövény elferdül, az egyik orrüreg beszűkül, és akadályozza a levegő szabad áramlását. Ez nemcsak kellemetlen légzési nehézségeket okoz, hanem hosszú távon egyéb egészségügyi problémákat, például  gyakori felsőlégúti gyulladást, krónikus orrmelléküreg-gyulladást, vagy horkolást is előidézhet.

Az orrsövényferdülés okai

Az orrsövényferdülés számos okra vezethető vissza, és a hajlamosító tényezők eltérőek lehetnek az egyének között. Az alábbiakban felsoroljuk a leggyakoribb okokat:

  • Sérülés szülés közben: már a születéskor is előfordulhat, hogy az orrsövény elferdül, különösen nehéz szülés vagy szülési komplikációk esetén.
  • Mechanikai sérülések: az élet során bekövetkező traumák, például sportsérülések, balesetek vagy ütések, gyakran okozhatnak orrsövényferdülést.
  • Anatómiai okok – örökletes: bizonyos esetekben az orrsövényferdülés genetikai okokra vezethető vissza. Ha a családban előfordult már ez az elváltozás, nagyobb az esély a megjelenésére.
  • Anatómiai okok – életkorral járó elváltozások: az idő előrehaladtával a csontok és a porcok deformálódhatnak, ami szintén orrsövényferdüléshez vezethet.
  • Orrpolypozitás – az orrpolipok gyakran okozhatnak deformitást az orrsövényben is.
  • Daganatok: ritkábban, de daganatok is okozhatnak orrsövényferdülést, különösen akkor, ha a daganat a légutakat szűkíti.

Az orrsövényferdülés tünetei

Az orrsövényferdülés gyakran okoz olyan tüneteket, amelyek rontják a mindennapi életminőséget. Az érintettek rendszerint az alábbiakat tapasztalják:

  • Orrdugulás: a szűkült orrjáratok miatt az egyik orrüreg állandóan eldugulhat, ami nehezíti a légzést, különösen éjszaka.
  • Nyálkahártya gyulladás: a csökkent légáramlás miatt a nyálkahártya nem tud megfelelően működni, ami gyakori gyulladásokhoz vezethet.
  • Horkolás: az orrsövényferdülés gyakran okoz horkolást, mivel a levegő akadályozott áramlása alvás közben rezgést okoz a légutakban.
  • Alvászavar: a nehezített légzés gyakran zavarja meg az éjszakai pihenést, ami hosszú távon alvászavarokhoz, kimerültséghez vezethet.
  • Légzési apnoé: súlyosabb esetekben az orrsövényferdülés légzési apnoéhoz vezethet, ami alvás közbeni légzéskimaradásokkal jár.
  • Fejfájás, migrén: az orrsövényferdülés által okozott oxigénhiány fejfájást, sőt migrént is okozhat.
  • Gyakoribb légúti panaszok: a beszűkült orrjáratok hajlamosítanak a légúti fertőzésekre, mivel a megfelelő légáramlás hiánya kedvez a baktériumok és vírusok elszaporodásának.
  • Fülfájás: az orrüreg elzáródása befolyásolhatja a fül és az orr közötti légáramlást is, ami nyomáskülönbséget, fülfájást okozhat.
  • Szájlégzés miatt gyakoribb fertőzések a garatban: az orrlégzés akadályozottsága miatt sok érintett szájon keresztül lélegzik, ami növeli a torokgyulladások és a felső légúti fertőzések kockázatát.

Az orrsövényferdülés tünetei különösen gyakran jelentkeznek olyanoknál, akik sporttevékenység vagy sérülések miatt hajlamosabbak a légúti problémákra, de az életkor előrehaladtával bárkinél előfordulhat.

Diagnosztikai módszerek

  • Endoszkópos orrtükrözés: az endoszkópos vizsgálat során egy vékony, fényforrással ellátott csövet vezetnek be az orrjáratba, amelynek segítségével a szakorvos részletesen megvizsgálhatja az orrsövényt és a környező struktúrákat.
  • Képalkotó diagnosztika: orrmelléküreg röntgen, bizonyos esetekben CT- vagy MR- vizsgálatot vagy alkalmaznak a pontosabb diagnózis felállításához. Ezek a képalkotó eljárások lehetővé teszik az orrüreg szerkezetének és az elváltozások mértékének részletesebb megismerését.
  • Légzésfunkciós vizsgálat: a vizsgálat alkalmas az orrlégzés objektív vizsgálatára, így az orrsövényferdülés mértékének objektív értékelésére. 

Az endoszkópos vizsgálat minimális kellemetlenséggel járhat, de nagy fájdalmat általában nem okoz. Érzéstelenítés segítségével azonban a fájdalom kiküszöbölhető. A képalkotó eljárások és a légzésfunkciós vizsgálat teljesen fájdalommentesek.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Amennyiben a fent felsorolt tünetek rendszeresen jelentkeznek, vagy ha az orrsövényferdülés már komoly hatással van az életminőségre, érdemes szakemberhez fordulni. Ha a konzervatív kezelések (lokális orrnyálkahártya-kezelés) nem hoznak enyhülést, a műtéti beavatkozás lehet a megoldás. Az orrsövényműtét során az elhajlott porcot, csontot helyreállítják, így biztosítva a szabad légzést és a hosszú távú javulást.

Tünetek enyhítése gyógyászati készítményekkel

Az orrsövényferdülés okozta enyhébb légúti tüneteket, például az orrdugulást, gyakran lehet gyógyászati készítményekkel kezelni. Az alábbi gyógyszerek és eszközök segíthetnek:

  • Orrspray-k és orrcseppek: Gyulladáscsökkentő és dekongesztáns (érszűkítő) készítmények, segíthetnek az orrnyálkahártya duzzanatának csökkentésében, így javítva a légáramlást, azonban ezek csak rövidtávon használhatóak.
  • Párásító eszközök: A száraz levegő rontja a légzési panaszokat, ezért párásítók alkalmazása javasolt az orrnyálkahártya kiszáradásának megelőzésére.

Bár ezek a megoldások átmeneti enyhülést hozhatnak, a tartós légzési nehézségeket és egyéb szövődményeket nem képesek teljesen megszüntetni.

Az orrsövényferdülés műtéti kezelése

Amennyiben a gyógyszeres kezelés nem hoz tartós enyhülést és az orrsövényferdülés komolyabb légzési nehézségeket, horkolást vagy gyakori fertőzéseket okoz, akkor műtéti beavatkozás válhat szükségessé. A műtéti beavatkozás célja, hogy helyreállítsa az orrsövény megfelelő elhelyezkedését és biztosítsa a szabad légzést mindkét orrüregben.

Így zajlik az orrsövényműtét

Az orrsövényműtét egy rutinszerű beavatkozás, amelyet fül-orr-gégész szakorvos végez. A beavatkozás során az orrsövény deformált részeit korrigálják, hogy helyreálljon az orrjáratok normál átmérője.

Mik a teendők műtét előtt?

A műtét előtt a páciens átfogó orvosi vizsgálaton esik át, amely magába foglalja a laborvizsgálatokat, az EKG-t és az orrüregek alapos endoszkópos vizsgálatát. Fontos, hogy a páciens betartson bizonyos előírásokat, például kerülje a véralvadást befolyásoló gyógyszerek szedését, és konzultáljon orvosával az esetlegesen alkalmazott gyógyszerek elhagyásáról.

Hogyan zajlik a műtét, és milyen kellemetlenségekre számíthatunk?

A orrsövényműtét altatásban vagy helyi érzéstelenítésben történik, és általában fél-egy órát vesz igénybe. A műtét során a sebész az orr belső részein keresztül hozzáfér az orrsövényhez, és eltávolítja vagy áthelyezi a deformált szöveteket. A beavatkozás nem jár külső vágással, így külső hegek sem maradnak, azonban a vérzéscsillapítás miatt az orrban elhelyezett tamponok jelenthetnek némi kellemetlenséget. A páciensnek néhány napig orrdugulása lehet, és kisebb fájdalom vagy nyomásérzet is jelentkezhet, amit fájdalomcsillapítókkal kezelhető.

Műtét utáni teendők

Az orrsövényműtét után a lábadozási időszak fontos része a megfelelő gondozás. Az orrnyálkahártya és a szövetek gyógyulása néhány hétig is eltarthat, és fontos, hogy a beteg ebben az időszakban betartsa az orvos utasításait.

  • Pihenés: A műtét után néhány napig kerülni kell a fizikai megterhelést és a nehéz emelést, hogy elkerüljük az orrvérzést.
  • Orrtisztítás: Az orr tisztítása finom módszerekkel (pl. sóoldatos orröblítés) segíthet a légutak tisztán tartásában és a gyógyulás felgyorsításában.
  • Utógondozás: Az első hetekben az orvos rendszeres ellenőrzéseket végez, hogy figyelemmel kísérje a gyógyulási folyamatot.

A teljes felépülés általában 2-4 hét alatt megtörténik, ez idő alatt a páciens visszanyeri a szabad légzést, és megszabadulhat az orrsövényferdülés okozta kellemetlenségektől.

Javuló életminőség

Az orrsövényferdülés okozta kellemetlenségek és légzési problémák jelentősen rontják az életminőséget. A Dr. Rose Magánkórházban magasan képzett fül-orr-gégész szakorvosaink segítenek a megfelelő diagnózis felállításában és a leghatékonyabb kezelési módszer kiválasztásában, legyen az gyógyszeres terápia vagy az orrsövényműtét.