Amit az aranyérről tudni érdemes

2024. április 16.

Az aranyeresség gyakori betegség, mely a felnőtt lakosság mintegy harmadát érinti, az életkor előrehaladtával, ötven éves kor környékén pedig már a lakosság fele találkozik annak tüneteivel. Ez tehát az egyik leggyakoribb egészségügyi probléma, melyhez azonban még mindig számos stigma társul. Az aranyér fájdalmas és kellemetlen, ráadásul komoly következményekkel – gyulladásokkal, vérrögökkel vagy egyéb szövődményekkel – járhat, fontos tehát megismerni a betegséget és annak kezelési lehetőségeit.

Aranyér tünetei és kezelése

Mi az az aranyér? 

Az aranyerek a végbél utolsó szakaszának természetes képződményei, melyek minden ember szervezetében megtalálhatóak, legfontosabb feladatuk pedig a széklettartás és a székelés szabályozása. Amennyiben a végbél falában lévő vénatágulatok megereszkednek és különböző panaszokat okoznak, aranyér betegségről beszélhetünk.

Fontos tudni, hogy ez a betegség nem válhat rosszindulatúvá, a megfelelő diagnózis felállítása mégis elengedhetetlen, hiszen segítségével kizárhatjuk egy komolyabb probléma meglétét is. 

Az aranyér tünetei és fázisai 

A betegség egyik legjellemzőbb tünete a székelés közben jelentkező vérzés. Ekkor az állapot gyakran még nem jár együtt egyéb kellemetlenséggel, idővel azonban székeléskor tompa vagy nyilalló fájdalom is jelentkezhet. Ezek a tünetek nincsenek jelen állandóan, és gyakran enyhék, ezért sokan nem veszik őket komolyan. Tapasztalhatunk a végbélnyílás körüli, kézzel is kitapintható duzzanatot vagy csomót – különösen a székelés, erőlködés során – mely viszketést, váladékozást idéz elő. Gyakori még a nyálkás széklet, a hosszú ideig tartó székrekedés, előrehaladottabb állapotban pedig az ülés, esetleg állás során is jelentkező fájdalom. 

A betegség következtében megjelenő csomókat két kategóriába sorolhatjuk. A belső aranyeres csomók a végbélcsatorna felső kétharmadában találhatók, közöttük pedig idővel kisebb köztes csomók is megjelenhetnek. Ezzel szemben a külső aranyeres csomók a végbél alsó harmadában, a végbélnyílás körül alakulnak ki. 

Az aranyerességnek négy fázisa van, ezek tünetei pedig segíthetnek annak felmérésében, hogy milyen mértékű problémával állunk szemben. Az első stádiumban mérsékelten vannak megnagyobbodva az aranyeres csomók; ezek vérezhetnek, de nem fordulnak ki. A következő lépésben a csomók a vérzés mellett kifordulnak a végbélből, de még maguktól vissza is húzódnak. A harmadik stádiumban a csomók már spontán, erőlködés hiányában is kicsúsznak, a negyedikben pedig állandóan a végbélnyíláson kívül helyezkednek el.

Fontos tudni, hogy az aranyérbetegség tünetei ritkább esetben egyéb panaszok, betegségek – polip, fertőzés, fizikai sérülés – jelenlétére is utalhatnak, ezért a fentiek közül bármely problémát tapasztaljuk, érdemes minden esetben orvoshoz fordulni a terület rosszindulatú daganatainak, krónikus gyulladásainak kizárása érdekében. A kezelés megkezdése azonban aranyeresség esetén is fontos, ez ugyanis idővel diszkomfortérzetet eredményezhet és akár ki is záródhat, mely nagy fájdalommal jár, ráadásul ekkor már csak azonnali műtéti beavatkozással orvosolható.

Az aranyérbetegség lehetséges okai 

Az aranyér a végbél területének túlzott megerőltetése, nyomásterhelése miatt alakul ki: ez megvalósulhat a gyakori székrekedés miatti folyamatos erőlködés, nagyobb súlyok cipelése, emelése, de akár intenzív köhögés következtében is. Általában a gyengébb kötőszövetűek hajlamosabbak az aranyér kialakulására, de a mozgáshiány, a rostszegény táplálkozás, a nem megfelelő folyadékbevitel, a rendszertelen széklet, a gyakori hasmenés, az intenzív sportolás, a tartós fizikai terhelés, a hasüregi nyomás fokozódása - ami különösen a terhesség és a szülés alatt jellemző - is előidézheti. 

A kialakulás esélyét növeli az elhízás, hiszen ennek következtében a hasüregi nyomás megnő, de az anális közösülés vagy bizonyos betegségek – májproblémák, végbéldaganat – is rizikófaktorok lehetnek. Akinek a családjában előfordult már aranyér betegség, annál nagyobb esély van az ilyen jellegű problémák kialakulására.

Az aranyér diagnózisa – a proktológiai vizsgálat 

A pontos diagnózis felállításához elengedhetetlen a fizikális vizsgálat, mely ambuláns körülmények között zajlik. A proktológiai vizsgálattól sokan tartanak, holott az nem jár együtt fájdalommal, csupán egy kicsit kellemetlen. A vizsgálat bal oldalfekvő helyzetben, hashoz felhúzott lábakkal történik, kezdve a végbéltáj megtekintésével. Ezt követi a rectalis digitális vizsgálat, mely során belülről tapintják meg a sphincter (belső záróizom) tónusát, működését, illetve a medencefenéki izomzat állapotát. Ezt követi az anoscoppal történő vizsgálat, mellyel 11-12 centiméterig lehet megtekinteni az anális csatorna belsejét. 

A vizsgálatok befejezését követően a pácienst részletesen tájékoztatják azok eredményéről illetve a terápiás lehetőségekről. Minden beteg részére egyénre szabott terápiát állítanak fel stádiumtól függően annak érdekében, hogy a panaszok minél hamarabb enyhüljenek.

Az aranyér kezelése 

Az aranyér tüneteinek enyhítésére számos házi gyógymód létezik, azt azonban fontos tudni, hogy a betegség megszüntetésére ezek nem alkalmasak. Ismeretük mégis hasznos, hiszen segítségükkel lelassíthatjuk az aranyérbetegség romlását, és könnyebbé tehetjük mindennapjainkat. 

Nagyon fontos az, hogy ügyeljünk a higiéniára: ha erre van lehetőség, székelés után érdemes tiszta, langyos vízzel megmosni a végbélnyílás környékét. Ne feledkezzünk meg ilyenkor a nedvesség felitatásáról sem, hiszen ellenkező esetben elősegítjük a gombás fertőzések kialakulásának esélyét. Figyeljünk arra, hogy csak jó minőségű, puha wc-papírt, esetleg nedves törlőkendőt használjunk, így elkerülhetjük az irritációt és nem okozunk magunknak további sérüléseket.

Enyhülést hozhat egy melegvizes ülőfürdő, de van akinek éppen ellenkezőleg, a jegelés és a hideg víz segít a fájdalom enyhítésében. 

Gyógyszeres kezelés 

Ma már számos olyan, akár vény nélkül is kapható krém és végbélkúp létezik, ami nagy segítséget nyújthat a fájdalmas, vérző aranyér tüneteinek enyhítésében. Ezek használatára inkább a kezdeti fázisban van lehetőség, ekkor azonban nagy hasznukat vehetjük, hiszen enyhítik a fájdalmat és a gyulladást, de a terület fertőtlenítéséről is gondoskodhatnak. 

Ezen gyógyhatású készítmények hatóanyaga lehet hialuronsav vagy vazelin, ami a nyálkahártya állapotának javításában segít; lidokain, ami érzéstelenít, érösszehúzó hatással járó efedrin vagy gyulladáscsökkentő hidrokortizon. 

Amennyiben ezek alkalmazása nem vezet eredményre, a kezelés következő lépésében orvosunk szájon át szedhető gyógyszerek alkalmazását javasolhatja a kenőcsök kiegészítéseként. Ezek feladata a gyulladás csökkentése, az érfal erősítése és a fájdalom enyhítése. 

Életmódbeli változtatások 

Amellett, hogy az aranyér felismerését követően azonnal megkezdjük a tüneti kezelést, nagyon fontos az is, hogy felismerjük: lehet, hogy egész életmódunkat meg kell változtatni annak érdekében, hogy eredményeket érjünk el és azokat hosszabb távon fenntartsuk. Ennek első lépése a rendszeres, kímélő testmozgás beépítése a mindennapjainkba. Kerüljük a megerőltető, nagy súlyokat megmozgató edzéseket, forduljunk inkább a könnyed kardió – futás, kerékpározás, labdajátékok – felé. A testmozgás különösen fontos az ülőmunkát végző, autóval közlekedő emberek számára.

Figyeljünk oda arra, hogy rostban gazdag ételeket, teljes kiőrlésű lisztből készült pékárukat, müzlit és sok nyers zöldséget fogyasszunk, valamint igyunk meg napi legalább 2-3 liter folyadékot: ezáltal nemcsak az egészségünkért teszünk, de megelőzzük azt is, hogy székeléskor erőlködnünk kelljen. Ügyeljünk oda a testünk vitaminszükségletére és fogyasszunk ásványi anyagokat, melyek számos egyéb betegség megelőzéséhez is hozzájárulhatnak. Törekedjünk az ideális testsúlyunk elérésére, hiszen a túlsúly – más betegségek mellett – az aranyerességnek is az egyik hajlamosító tényezője.

Ezen tanácsok megfogadása hasznos akkor is, ha még nem tapasztaltuk az aranyér kellemetlen tüneteit, de szeretnénk azokat megelőzni.

Az aranyér műtét 

Hogyha a proktológus szakorvos úgy látja, hogy komolyabb a probléma, akkor jó eséllyel nem kerülhető már el a sebészeti beavatkozás. Mivel az aranyeres párna nagy szerepet játszik a végbél zárásában, az elsődleges cél soha nem az aranyér eltávolítása. Számos megoldás létezik, melyek közül a szakorvos az adott betegre igazítva választja ki a legmegfelelőbbet. Lehetséges injekciós terápia az aranyér keringésének elzárása érdekében; az aranyér ereinek gumigyűrűzése, mely a második és harmadik stádiumban jelenthet megoldást; az aranyér fagyasztása, lézeres kezelése, végül pedig a harmadik és negyedik stádiumban a belső aranyeres csomók sebészi úton való eltávolítása. Egy újabb megoldás az úgynevezett Longo-műtét, melynek során a végbél falát néhány centiméter szélesen körkörösen kimetszik, így az előreesett aranyerek visszahúzódhatnak, az aranyeres párna azonban megmaradhat. 

Forduljunk orvoshoz! 

Az aranyér sokszor még mindig tabutéma: kínosnak tartjuk, ezért nem szeretünk róla beszélni. Sokan az orvos felkeresésétől is tartanak, erre azonban semmi ok nincs: a proktológiai vizsgálat egy kis kellemetlenséggel jár ugyan, de nem fájdalmas, cserébe viszont megnyugtató diagnózist kaphatunk. Az aranyér betegség jól kezelhető, így megakadályozhatjuk a komolyabb következmények kialakulását, de egy orvosi vizsgálaton időben megtudhatjuk azt is, ha egyéb, súlyosabb betegséggel állunk szemben. Ezek kezelése annál sikeresebb, minél korábban kezdődik meg, így láthatjuk, hogy nem érdemes késlekedni a proktológiai szakrendelés felkeresésével.