A TOT szalagplasztika műtét elsődleges indikációja az inkontinencia, azaz az akaratlan vizeletvesztés. A stressz vagy terheléses inkontinencia kialakulásának fő oka a húgycső megtörése, aminek hátterében mind hüvelyi szülés, mind kötőszöveti rendellenesség, valamint fokozott fizikai terhelés állhat.
A hüvelyfali plasztikának többféle indikációja lehet. Megkülönböztetjük a mellső, illetve a hátsó hüvelyfal gyengülésével bekövetkező süllyedéses, illetve szöveti rendellenességből adódó süllyedéses panaszokat, amelyek esetén a hüvelyfalplasztikára szükség lehet. A hüvelyfal gyengülését mind a hüvelyi szülés, mind pedig kötőszöveti rendellenesség okozhatja. A panaszoktól függően történhet külön mellső és külön hátsó fali, vagy kombináltan mellső és hátsó hüvelyfali plasztikát végezni.
Az újszülött-, csecsemő- és gyermekkorban előforduló szívbetegségek leginkább veleszületettek, de lehetnek szerzettek is. A veleszületett fejlődési rendellenességek klinikai megjelenése és lefolyása a betegség típusától függően igen változatos lehet. Az eltérések nagy része enyhe, ami spontán vagy gyógyszeres kezelés mellett gyógyul, ugyanakkor lehetnek igen súlyos, ijesztő tünetekkel jelentkező, az élet első napjaiban sürgős szívműtétet vagy szívkatéteres beavatkozást igénylő állapotok is.
A gasztroenterológia az emésztőrendszer betegségeivel foglalkozó orvosi szakterület. Ide tartoznak a nyelőcső, gyomor, vékonybél, vastagbél, hasnyálmirigy, máj és eperendszer betegségei egyaránt. Ezek a betegségek különféle tünetekkel jelentkezhetnek, mint például nyelési nehézségek, fájdalmas nyelés, gyomortáji, netán mellkasi fájdalom, a has eltérő részein jelentkező fájdalom, görcsök, hányinger, haspuffadás, székrekedés, esetleg hasmenés. Ahogy számos más terület esetében, itt is elmondható, hogy sokszor a tünetek mértéke nem áll egyenes arányban a betegség komolyságával. Ezért fontos, hogy visszatérő panaszok esetén mindenképpen forduljon orvoshoz, abban az esetben is, ha azok egészen enyhe formában jelentkeznek.
A belgyógyászat az általános orvoslás egyik legösszetettebb szakterülete, amelyben a gyógyítás mellett a megelőzés is egyre nagyobb szerepet kap. A belgyógyász szakorvos elsősorban a belső szervek és szervrendszerek kóros elváltozásaival, működési zavaraival foglalkozik. Számos szakterület alapul belgyógyászaton, például a cukorbetegség kezelésével foglalkozó diabetológia, az emésztőrendszert vizsgáló gasztroenterológia, a hormonháztartás működésével foglalkozó endokrinológia, a vese betegségeit kezelő nefrológia, a szív-és érrendszer betegségeit feltáró kardiológia, a légzőrendszert vizsgáló pulmonológia, valamint a vérképződéssel foglalkozó hematológia.A belgyógyász szakorvos a páciens kezelése során ezeket a szakterületeket hangolja össze. Szerepe a háziorvoshoz hasonlítható, mert egyaránt előfordulhat, hogy csak egy-egy akut betegséget gyógyít, vagy évekig tartó gondozó szerepet tölt be a krónikus betegségek kezelése kapcsán.
Az idegsebészet az idegrendszer, a koponya és a gerinc operálható betegségeivel foglalkozó szakterület. Főbb területei: a neurotraumatológia (az idegrendszert és támasztó struktúráit érintő baleseti károsodások), a neuroonkológia (a központi és a perifériás idegrendszer daganatos megbetegedései), a vasculáris idegsebészet (a központi idegrendszer éreredetű bántalmai), a gerincsebészet (a gerinc elemeit érintő kórfolyamatok), a funkcionális idegsebészet (fájdalom, epilepsia, mozgászavarok kezelése), illetve a gyermekidegsebészet.
Az urológiai problémák nagy része szerencsére jól kezelhető gyógyszeresen, bizonyos betegségek esetén azonban a műtéti megoldás lesz a célravezető. Napjainkban az urológiai műtétek jelentős része már endoszkóppal, vagyis a húgycsövön vagy a bőrön át bevezetett száloptikás eszköz alkalmazásával elvégezhető - még olyan daganatsebészeti műtétek is, melyek korábban elképzelhetetlennek tűntek hasüregi feltárás nélkül. Az endoszkópos műtétek a páciens számára sokkal kevésbé megterhelőek, gyorsabb gyógyulást és kevesebb szövődményt eredményeznek. Nyílt feltárással járó műtétet csak akkor alkalmazunk, ha a betegség más módon nem gyógyítható biztonságosan.
A loop konizáció (kacskonizáció), vagy más néven hurokkimetszés egy speciális méhszájműtét, amely terápiás és diagnosztikai céllal is alkalmazható. Az eljárás során a tartósan fennálló, konzervatív kezeléssel nem gyógyuló, gyulladásos hüvelyi panaszokat okozó méhszájseb helyreállítása történik terápiás céllal. Magas kockázatú HPV-fertőzés vagy kóros citológiai eredmény is indikálhatja a műtétet, ebben az esetben a beavatkozás diagnosztikai célokat is szolgál. Ilyenkor a méhszáj érintett területét eltávolítjuk, majd szövettani vizsgálatra küldjük, hogy pontosan meghatározzuk a sejtek állapotát. A szövettani eredmény alapján eldől, hogy szükség van-e további kezelésre, vagy a műtét önmagában elegendő a probléma megoldásához.