A kötőhártya-gyulladás tünetei
A kötőhártya-gyulladás – orvosi nevén konjunktivitisz – a szem kötőhártyájának, vagyis a szemfehérjét és a szemhéj belső felszínét borító vékony hártyának a gyulladása. A betegség gyakran gyorsan alakul ki, és bár legtöbbször ártalmatlan, a kellemetlen tünetek miatt érdemes mielőbb felismerni és kezelni. A tünetek sokfélék lehetnek, attól függően, hogy mi váltotta ki a gyulladást: fertőzés, allergia vagy irritáció.
Általános tünetek
A leggyakoribb tünet a szem kipirosodása, amelyet az erek tágulata okoz. Gyakori a viszketés, különösen allergiás eredet esetén, valamint a szemhéjak enyhe vagy erősebb duzzanata. A szem váladékozhat: vírusos gyulladásnál inkább vizes, bakteriális fertőzés esetén sárgás vagy zöldes, sűrű váladék képződhet, amely gyakran „összeragasztja” reggelre a szemhéjakat. A szem „csipásodása” szintén árulkodó jel, különösen gyermekeknél.
Fájdalom és irritáció
A gyulladt szem gyakran kellemetlen érzéssel jár – olyan, mintha homok került volna bele. Ez az irritáció enyhén szúró, égető, idegentest-érzéssel párosulhat, de súlyosabb esetekben, főként bakteriális fertőzéseknél, akár erősebb fájdalom is jelentkezhet. A fokozott könnyezés, fényérzékenység és a dörzsölésre romló panaszok szintén gyakoriak.
Tünetek megkülönböztetése
A vírusos kötőhártya-gyulladás általában enyhébb lefolyású, átlátszó, vizes váladékozással jár, és gyakran társul megfázásos tünetekkel. A bakteriális forma hirtelen alakul ki, jellemző rá a gennyes, sárgás váladék és gyakran csak az egyik szemet érinti. Az allergiás gyulladás mindkét szemen jelentkezik, erős viszketéssel és könnyezéssel, és főként tavasszal, nyáron – pollenszezonban – jellemző.
A kötőhártya-gyulladás gyakori okai
A kötőhártya-gyulladás hátterében többféle kiváltó ok állhat, melyek eltérő tünetekkel járnak és különböző kezelési módot igényelnek. A gyulladásos reakciót leggyakrabban fertőző kórokozók, allergének, illetve külső irritáló anyagok váltják ki, de akár krónikus betegségek is szerepet játszhatnak a kialakulásában.
Vírusos fertőzés
A vírusos eredetű kötőhártya-gyulladás leggyakoribb okozói az adenovírusok, melyek a megfázásos tünetekért is felelősek. Ezek a kórokozók cseppfertőzéssel terjednek, és gyakran járnak együtt torokfájással, lázzal vagy orrfolyással. Mivel rendkívül fertőzőek, zárt közösségekben – például óvodákban, iskolákban – gyorsan elterjedhetnek. A fertőzés általában enyhe lefolyású, de kellemetlen tünetekkel (például a könnyezés, vörösség és vizes váladékozás) jár.
Bakteriális fertőzés
Bakteriális gyulladás esetén jellemzően gennyes, sűrű, sárgás-zöld váladék jelenik meg, amely gyakran reggelre összeragasztja a szemhéjakat. A leggyakoribb kórokozók közé tartozik a Staphylococcus, a Streptococcus és a Haemophilus influenzae. Ezek a fertőzések főként kisgyermekeknél, valamint kontaktlencsét viselő felnőtteknél fordulnak elő, és antibiotikumos kezelést igényelnek.
Allergének
Szezonális allergiák – például pollen, poratka vagy állatszőr – is kiválthatják a kötőhártya gyulladását. Ez a típus rendszerint mindkét szemet érinti, és erős viszketéssel, fokozott könnyezéssel, valamint duzzanattal jár. Az allergiás kötőhártya-gyulladás hátterében gyakran családi hajlam is áll.
Irritáló anyagok
Bizonyos környezeti hatások, mint a füst, szmog, klóros víz vagy erősebb kozmetikumok is irritálhatják a szemet. Ezek nem fertőző eredetű gyulladást okoznak, és főként azoknál jelentkeznek, akik érzékenyebbek a külső ingerekre.
Kontaktlencse használat
A kontaktlencse viselése önmagában nem okoz gyulladást, ám ha nem tartjuk be a higiéniai szabályokat, vagy túl hosszú ideig hordjuk a lencsét, az könnyen irritációhoz és másodlagos fertőzéshez vezethet. A nem megfelelően tisztított lencsék felszínén a baktériumok elszaporodhatnak, és gyulladást idézhetnek elő.
Környezeti tényezők
Szeles, poros környezet vagy épp a túlságosan száraz, klimatizált helyiségek könnyen kiszáríthatják a szemet, aminek következtében az érzékeny kötőhártya irritálódik, és begyulladhat. Ez különösen gyakori azoknál, akik sok időt töltenek számítógép előtt vagy légkondicionált irodákban.
Autoimmun betegségek
Néhány autoimmun kórkép – például a Sjögren-szindróma – tartósan csökkent könnytermeléssel jár, ami növeli a szem kiszáradásának és irritációjának esélyét. Az ilyen állapotok krónikus kötőhártya-gyulladást idézhetnek elő, amely rendszeres szemészeti ellenőrzést igényel.
A probléma kezelése és megelőzése
A kötőhártya-gyulladás kezelése attól függ, mi váltja ki a tüneteket. Mivel különböző típusai eltérő kezelési módokat igényelnek, fontos felismerni az okokat. A gyulladás otthon is enyhíthető, ám bizonyos esetekben elengedhetetlen az orvosi beavatkozás. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakoribb típusok kezelését és a megelőzés lehetőségeit.
Vírusos kötőhártya-gyulladás kezelése
A vírusos eredetű gyulladás – különösen, ha megfázásos tünetek kísérik – rendszerint enyhe lefolyású, és magától is meggyógyul 7–10 napon belül. Mivel vírusellenes gyógyszerre ritkán van szükség, a kezelés fő célja a tünetek enyhítése, a gyógyszertárakban kapható műkönnyek segítenek a szem hidratálásában. Fontos, hogy a fertőzés könnyen terjed, ezért ajánlott a fertőzött személy törölközőit, párnáját külön kezelni, és kerülni a szem érintését.
Bakteriális kötőhártya-gyulladás kezelése
A gennyes váladékozással járó bakteriális gyulladás esetén antibiotikumos szemcseppre vagy szemkenőcsre van szükség. Ezeket kizárólag orvos írhatja fel. A leggyakrabban alkalmazott hatóanyagok közé tartozik például a tobramicin vagy az ofloxacin. A kezelés hatására már egy-két nap alatt érezhető lehet a javulás, de a teljes kúra befejezése elengedhetetlen. A kezelés ideje alatt a kontaktlencse viselése tilos.
Allergiás kötőhártya-gyulladás kezelése
Az allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás nem fertőző, de erőteljes viszketéssel és könnyezéssel járhat. Ebben az esetben antihisztamin-tartalmú szemcseppek vagy szisztémás allergiaellenes készítmények segíthetnek. Műkönnyel kiegészítve csökkenthető a szemfelszín irritációja. A tünetek jelentősen enyhülhetnek, ha sikerül az allergéneket – például pollent vagy állatszőrt – elkerülni.
Általános ajánlások
A megfelelő szemkörnyéki higiénia alapvető a gyulladás kezelésében és megelőzésében. A szemet naponta többször meleg vízzel átitatott, tiszta vattakoronggal lehet óvatosan tisztítani, főleg akkor, ha váladékozás is jelentkezik. Fontos a rendszeres és alapos kézmosás minden szemkezelés előtt és után. A kontaktlencséket célszerű a gyulladás ideje alatt elhagyni, és a sminkhasználatot is szüneteltetni.
Hogyan előzhető meg a kötőhártya-gyulladás?
A kötőhártya-gyulladás megelőzése érdekében a szemkörnyék higiéniájára kiemelt figyelmet kell fordítani. Ne érintsük meg a szemünket piszkos kézzel, és használjunk külön törölközőt, ha valaki a családban fertőzött. A kontaktlencse viselők számára elengedhetetlen a megfelelő tisztítás, fertőtlenítés és az ajánlott viselési idő betartása. Az allergiás gyulladások megelőzéséhez érdemes rendszeresen portalanítani, gyakran mosni ágyneműt és hajat, valamint kerülni a szabadban való tartózkodást magas pollenszám esetén. Műkönny használatával csökkenthető a szemszárazság, amely fogékonyabbá teheti a szemet az irritáló hatásokra.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Ha a tünetek súlyosbodnak, vagy nem múlnak
A kötőhártya-gyulladás általában enyhe lefolyású, ám ha a panaszok néhány nap elteltével sem enyhülnek, vagy épp fokozódnak – például erős fájdalom, látásromlás, fokozott váladékozás, fényérzékenység vagy szemduzzanat jelentkezik –, mindenképpen szemész szakorvoshoz kell fordulni. A krónikusan fennálló gyulladás mögött akár más szembetegség is meghúzódhat.
Bakteriális vagy elhúzódó vírusos fertőzések
Bakteriális fertőzés esetén – amit a sárgás-zöldes váladék és a szem erős irritációja jelezhet – antibiotikumos szemcseppre vagy kenőcsre van szükség, amit kizárólag szakorvos írhat fel. Bár a vírusos eredetű gyulladások többsége magától gyógyul, ha a tünetek tovább húzódnak, esetleg romlanak, vagy ha a beteg kockázati csoportba tartozik (pl. immunhiányos állapot), akkor szintén javasolt a szemészeti vizsgálat.
