Minden életforma az egyensúlyra törekszik ezen a bolygón, így szervezetünk is. Mondhatni, hogy mozgásra lettünk teremtve, és ez nem egy szlogen, amit a sportközpontok használnak, hanem tudományosan bizonyított tény. Csakhogy a civilizációval együtt a rendszeres mozgás háttérbe szorult, gondoljunk csak a közlekedési és technológiai eszközök megjelenésre. A kényelmes életvitel része, hogy minimalizálja a mozgást, de ez számos fiziológiai kockázatot eredményez, ilyen az izmok elsorvadása is. Hogy megértsük, milyen lényeges élettani funkciót tölt be az emberi izomzat, egy ortopéd szakorvost és Magyarország legkeresettebb testépítőjét kérdeztük a témában.
Az izom legfontosabb szerepe
„A vázizom legfőbb feladata a végtagok mozgatása, az emberi test megtartása a gravitáció ellen, de szerepük van a légzésben is , mint a bordaközi izmoknak, ill. a hasizom is tartja a beleket” – kezdi a beszélgetést Dr. Domaraczki Olivér, a Dr. Rose Magánkórház ortopéd szakorvosa. Elmondása szerint legalább heti háromszor fél-egy óra mozgás szükséges az izomaktivitás fenntartásához, amely nélkülözhetetlen az egészségmegőrzéshez. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy nem mindegy, milyen mozgást végzünk és mikor kezdjük el. „Kardiológiai mérések igazolják, hogy az erőteljesebb kardio edzések, futás, kerékpározás hatására megnagyobbodik a szív, amely 40-50 éves kor fölött megterhelő lehet a szív számára. Ezért azt javaslom, hogy ebben a korban inkább orvosi felügyelet mellett végezzünk aktív sportolást. És akkor milyen mozgásformát érdemes választani? Sokan mérik a napi lépések számát, de valójában ez nem elegendő. Ötezer lépés még az egészségmegőrzéshez is kevés, hiszen ennél több mozgásra van szüksége az izomzatnak. Arról nem beszélve, hogy a napi tízezer lépés sem fog nagy változást eredményezni. Amennyiben szeretnénk megerősíteni az izomzatot és ezáltal a testet, rezisztencia edzésekre van szükség, ide tartoznak az ellenállással végzett gyakorlatok, például a súlyzós edzések” – magyarázza a szakorvos, aki megjegyzi, hogy a testépítés régóta nagyon népszerű a sportok között. Jó okkal, hiszen az év minden szakaszában végezhető, miközben látványosan formálja a testet. Az már más kérdés, hogy hol a határ. „A heti három súlyzós edzés még nem eredményez hatalmas izom tömeget, ugyanakkor segít megerősíteni az izomzatot, amelyet a táplálkozással is támogathatunk. Sok kritika éri a táplálékkiegészítőket, de amennyiben mondjuk egy fehérjepor tisztán aminosavakból, fehérjékből áll, akkor van létjogosultsága. Ilyen táplálékkiegészítőket mi is használunk, ha szükséges, mondjuk egy betegség utáni felerősítésre. A fehérjebevitel a sportban is elengedhetetlen, a szervezetnek szüksége van a magasabb fehérjebevitelre, különben a saját fehérje készletünket, izmainkat emésztjük fel aktív mozgás közben. A tudomány többször is bebizonyította, hogy az edzés előtt két órával és utána egy órával bevitt fehérjeforrás hozzájárul az izom megerősítéséhez. Gond akkor lesz, ha túlzásba visszük a fehérje fogyasztást. A javasolt napi adag maximum 3 gramm/ testtömeg kilogramm. E fölött megterheli a vesét és a májat.”
Miért keletkezik izomláz?
Az izomzattal kapcsolatban számos tévhit terjed, ilyen az izomláz kialakulása és enyhítése. Molnár Péter elmondása alapján az izomláz nélkülözhetetlen az izom megerősítése, és ezáltal a szervezet ellenálló képességének növelése érdekében. „Az izomláz egy teljesen természetes folyamat, amely az aktív izommunka hatására jelentkezik. Az aktív mozgás által izomösszehúzódás megy végbe, amelyhez energiafelhasználásra van szükség. Az energiához pedig oxigén kell, és amennyiben elfogy az edzett izmok oxigéntartalma, úgy automatikusan megváltozik az izomsejtek anyagcseréje és tejsav termelődik a szövetek között. Általában ilyenkor szoktuk abbahagyni a mozgást, holott a tejsavtermelődés nem okoz semmilyen fiziológiai problémát, viszont ha a mozgás végeztével nem távozik a keringés segítségével, nyomja az idegpályát, ez pedig a megpihent izmokban szúró fájdalommal jár. Sőt, izomláz esetén hasznos az érintett testrész átmozgatása, hiszen a vérbőség növelés segít kimosni a szövetek között rekedt tejsavat” – ezt már Molnár Péter testépítő bajnok mondja, aki hozzáteszi, hogy normális esetben a kellemetlen érzéssel járó állapot három nap alatt teljesen elmúlik, amennyiben mégis tartósan fennáll, akkor már nem izomlázról, hanem húzódásról van szó.
Az izomregeneráció lépései
Az ortopéd szakorvos beszámol arról, hogy az izomregeneráció egyik legfőbb tényezője az illető izomzatának állapota. Minél sportosabb személyről van szó, annál könnyebben gyógyul fel az izomsérülés vagy más egyéb sérülés után. Ennek oka, hogy rendszeres aktív testmozgás hatására az izmok jobban beereződnek , rugalmasságuk fokozódik, amelyek sérülés esetén elősegítik a vérömlenyek gyorsabb felszívódását is. Ugyanakkor a test más megoldást is ismer az izomsérülés helyreállítására: „Sportsebészeti konferenciákon is hangsúlyozzák, hogy ahol az izom megsérült, ott a sérült terület részben izomregenerációval, részben pedig hegszövettel gyógyul, viszont ez a hegszövet korántsem olyan rugalmas, mint az izom, ezért, ha a sérülés után csak rögzítjük és nem mozgatjuk az adott testrészt, akkor a későbbiekben fájdalmat okoz az izom nyújtása, átmozgatása” – magyarázza az ortopéd szakorvos, és még hozzáteszi, hogy a sérülés után legalább két nappal fontos átmozgatni a területet. Az élsportolók például már a sérülés utáni órákban elkezdik nyújtani a fájdalmas izmokat, így a hegszövet is ugyanolyan rugalmas lesz, mint az izom.
Az izmok aktív használata tehát nélkülözhetetlen az egészséges állapot megőrzése érdekében, de a túlterhelésre is érdemes figyelni. „Egy hobbi sportolónál nagyon minimális a túlterhelés esélye, de a testépítők között ez egy gyakori probléma. Amennyiben nem tud elég ideig regenerálódni az izomzat, akkor a terhelést is nehezebben bírja és ilyenkor gyakoriak az izomszakadások, húzódások. Szélsőséges helyzetben pedig orvosi beavatkozásra van szükség a regeneráció érdekében” – magyarázza Molnár Péter, aki karrierje csúcseseménye idején súlyos állapotba került. Az eredmény elérése érdekében az izomépítés mellett minimalizálta testzsírszázalékát és sejten kívüli vízháztartását, közben a szervezete minden erőforrást felhasznált, hogy táplálni tudja a súlyos izomtömeget. A testépítés legnívósabb versenyén, az amerikai Mr. Olympián egy orvosmérnöki csapat speciális véroxigénszint-mérővel tizenkét mérési adat alapján hetvenkét évesre saccolta Molnár Péter biológiai életkorát a test leterheltsége miatt, majd a verseny után három hónappal hároméves biológiai kort állapítottak meg esetében. „A testépítés épp úgy szélsőséges állapotot idéz elő a test számára, mint a mozgásszegény életmód. Ha egymás mellé állítunk egy profi testépítőt és egy inaktív embert, akkor két radikális képet láthatunk, az arany középút a kettő között van. Az egészségmegőrzéshez nincs szükség heti hét edzésre, elegendő a hetente kettő-három alkalommal végzett testmozgás és a kiegyensúlyozott táplálkozás, amely támogatja az izomzat fenntartását és így a teljesebb életet.”
Forrás: 2024. március. National Geographic
