A nők világszerte magasabb kort érnek meg, mint a férfiak, egy 2019-es felmérés szerint Magyarországon a születéskor várható élettartam a nőknél 79 év, míg a férfiaknál csupán 73 év.
Sok férfi „halogató" mentalitású, így ha nem látnak vagy éreznek változásokat testükön, azt gondolják, hogy nincs baj. A legtöbben pedig egyszerűen nincsenek tisztában és nem is foglalkoznak azzal, hogy mit tehetnek az egészségük javítása, és a teljesebb élet érdekében.
Prosztatarák
A prosztatarák a férfiaknál az egyik leggyakrabban diagnosztizált daganatos megbetegedés világszerte. Hazánkban is a férfiak daganat miatti elhalálozásának egyik leggyakoribb oka, évente 4000-4500 férfinál veszik észre a betegséget.
A prosztataráknak nincs ismert oka, de az olyan kockázati tényezők, mint a genetika, ha például a családba halmozottan jelentkezik a betegség, illetve az életkor növelhetik a rosszindulatú daganat kialakulásának valószínűségét.
Mik a fontos tudnivalók?
- a prosztatadaganat ugyan nem öröklődik, de háromszor akkora a valószínűsége a kialakulásának azoknál a férfiaknál, akiknek a felmenői között előfordult a betegség;
- egyértelműen bizonyított, hogy egyes szakmákban dolgozóknál, akik kadmiummal sűrűn érintkeznek, (elemekkel, akkumulátorokkal, hegesztéssel, forrasztással foglalkoznak) sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki rosszindulatú prosztatadaganat;
- a prosztatarák megismerhető, gyógyítható, a PSA-szint mérésével, és egyszerű és pontos vizsgálatokkal kiváló diagnózist lehet adni;
- ugyanazt a táplálkozást javasolja az urológus is, mint a kardiológus, mert a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a prosztatarák kialakulásának esélyét is azonos táplálkozással lehet csökkenteni.
Az elmúlt évtizedekben azonban látványos innováción ment keresztül a prosztatadaganatok gyógyítása. Napjainkban tökéletesen ki lehet vizsgálni a betegséget, de azt is meg lehet állapítani, hogy milyen stádiumban van a beteg, illetve melyik az az eljárás, amivel hatékonyan gyógyítani lehet.
Bár ijesztően hangzik nem szabad megrémülni, és annak ellenére, hogy sokan ódzkodnak a vizsgálatoktól rendkívül fontos, hogy szakemberhez forduljunk és rendszeresen szűréseken vegyünk részt.
Szív- és érrendszeri betegségek
Hazánkban legtöbb áldozatot a szív- és érrendszeri betegségek követelik, közel annyit, mint más halálokok együttesen. Az egyik legfontosabb hajlamosító tényező ezeknél problémáknál a magas vérnyomás. De a magasabb koleszterinszint és a cukorbetegség is összefüggésben van a szív- és érrendszeri kóros elváltozások kialakulásával. A túlsúly és mozgásszegény életmód, illetve a genetika is fontos hajlamosító tényező a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására.
Mit tehetünk ellene?
- a szív- és érrendszeri betegségek kapcsán is fontos a szűrés és a kivizsgálás;
- magasabb a vérnyomás esetén, a megfelelő vérnyomást kell beállítani: 135/90 Hgmm alá;
- magasabb koleszterinszint esetén, el kell kezdeni a koleszterinszint csökkentését;
- túlsúly esetén a megfelelő testsúlycsökkentést kell elérni, szénhidrát szegény ételek fogyasztásával, rendszeres mozgással;
- az egészség megőrzést elsősorban a rendszeres testmozgás és a megfelelő táplálkozás megtartása teszi leginkább lehetővé.
Mikortól érdemes szűrésekre járni?
A prosztatarák leggyakrabban a 60-80 éves korosztályban fordul elő, előtte is és utána előfordulhat, de 40 éves kor előtt nem jellemző. A rendszeres prosztatarákszűrés 40 éves kortól mindenképpen javasolt.
A szív- és érrendszeri betegségek felfedezésére a megfelelő szűrővizsgálatokat, 40 éves kor felett ajánljuk, de mindazoknak akinek a családjában előfordult szív- és érrendszeri betegség, szívinfarktus, stroke vagy különböző daganatos megbetegedés, vagy rendelkeznek a különböző betegségekre hajlamosító rizikótényezőkkel (magasvérnyomás, magas koleszterinszint, dohányzás, elhízás, cukorbetegség, stresszes életmód) azok számára akár 30 éves kortól javasoljuk a vizsgálatokon való részvételt.
Forrás: Hamu és gyémánt 2022.november 12.
