Mi pontosan a szívritmuszavar?
Az egészséges szívműködés
A szívritmuszavar megértéséhez először nagyvonalakban meg kell ismerkednünk a szív működésével. A szervet bal és jobb szívfélre, azokat pedig pitvarokra és kamrákra oszthatjuk. A szív feladata szerveink folyamatos vérrel való ellátása: a szövetek által elhasznált, oxigénben szegény vér a jobb pitvarba érkezik, majd a jobb kamrából eljut a tüdőbe, ahol oxigént vesz fel. Az így felfrissült vér a bal pitvaron keresztül eljut a bal kamrába, majd a főütőéren át a vérkörbe és a szervekbe.
Mikor beszélünk szívritmuszavarról?
Az optimális percenkénti szívverés (pulzus) száma újszülötteknél 120-160, majd a kor előrehaladtával folyamatosan csökken: felnőtteknél nyugalmi állapotban már csak 60-80. Az ideális szám függhet az életmódunktól, de akár a napszaktól is; befolyásolja a hőmérséklet, a testhelyzet, a koffeinfogyasztás, valamint bizonyos betegségek is.
Szívritmuszavart jelez a szív szabálytalan, tehát túl gyors vagy túl lassú működése.
Az aritmia típusai, jellemzői
A szívritmuszavarok két fajtáját különböztetjük meg aszerint, hogy a szív milyen gyorsan ver.
A tachycardia, vagy magas pulzus azt jelenti, hogy a szív több, mint 100-at ver percenként. Bradycardia, vagy alacsony pulzus esetében a szív túl lassan, percenként 60-nál kevesebbszer ver, így nem képes arra, hogy megfelelő mennyiségű vért pumpáljon.
Szívritmuszavarnak tekintjük még az extrasystole-t, vagy extra szívdobbanást, mely jellemzően nem okoz panaszokat: ilyenkor időnként egy ütés kimarad, vagy egy extra dobbanás történik.
A kialakulás helye szerint beszélhetünk szupraventrikuláris aritmiáról, ekkor a probléma oka a pitvarban, vagy a pitvar-kamra átvezető részében található, illetve ventrikuláris aritmiáról, amikor a gond a szívkamra falában keresendő.
A szívritmuszavar legjellemzőbb tünetei
Az aritmia sokszor nem okoz látványos problémát, így arra csak a rutinvizsgálatok során derül fény. Az enyhe formában, alkalomszerűen jelentkező tüneteket sokszor nem is érzékeljük, vagy azokat nem vesszük komolyan. A szívritmuszavar azonban komolyan is veszélyeztetheti egészségünket, ezért fontos, hogy az alábbi tünetekre odafigyeljünk.
Ezekre a jelekre érdemes odafigyelni
A tachycardia legjellemzőbb tünetei a szapora pulzus, a gyors, kalapáló, rendszertelen szívdobogás, az annak kitapintásakor érezhető kihagyások, vagy éppen extra dobbanások.
A vérnyomás sokszor leesik, ez szédülést, bizonytalanságérzetet, látás- és beszédzavarokat okozhat. A szív nem megfelelő működése miatt fáradékonyabbak lehetünk, a teljesítőképességünk romlik. A sokszor ijesztő tüneteket gyakran kíséri szorongás, félelemérzet, az oxigénhiányos állapot pedig akár szorító szívtáji fájdalomhoz is vezethet. Szélsőséges esetben komolyabb tünetek, akár eszméletvesztés is előfordulhat.
A bradycardia tünete a pulzusméréskor tapasztalható lassú ütemű lüktetés, a lassú szívműködés eredményeként bekövetkező szédülés és bizonytalanságérzet, gyengeség, aluszékonyság, csökkent teherbírás. Ebben az esetben is jellemző a látászavar, az eszméletvesztés, valamint a félelemérzet.
Mikor szükséges orvoshoz fordulni?
Ha bármilyen, fent említett panasszal találkozunk, így különösen kimaradó dobbanások, gyengeség, szédülés, ájulás vagy mellkasi fájdalom esetén tanácsos minél előbb felkeresni egy szakorvost. Még fontosabb ez akkor, ha van valamilyen ismert szív- és érrendszeri betegségünk, vagy ha a családban korábban előfordult szívritmuszavar, egyéb szívbetegség. Nem szükséges a panaszok megjelenése esetén azonnal pánikolni, hiszen a betegség egészséges szív esetén sokszor nem jelent veszélyt, fontos azonban, hogy ezt csakis egy kardiológiai kivizsgálást követően lehet biztosan megmondani!
Ezek az okok vezethetnek szívritmuszavarhoz
A szívritmuszavar kialakulását számos körülmény előidézheti, bizonyos tényezők pedig jelentősen növelik annak kockázatát. Ezek között több átfedést is találhatunk, lássuk tehát, hogy mi okozhatja a betegséget.
A szívritmuszavarok leggyakoribb okai
Az egészséges ember élete során külső ingerek nélkül nem valószínű, hogy tartós aritmiát tapasztalna, hiszen a szívében nincsenek erre hajlamosító elváltozások. Egy szervezetileg károsodott szív működése azonban már instabillá válhat, így gyakorlatilag bármely olyan betegség előidézheti a szívritmuszavart, melynek következménye a nem megfelelő vérellátás, vagy a szívizomszövet károsodása.
A szívbillentyűk betegségei
A billentyűk szűkülete, nem megfelelő záródása ahhoz vezethet, hogy a szívizomzat megvastagodik, megnyúlik, amikor a kamra térfogata nő, vagy fala meggyengül, a szívritmuszavar kialakulásának esélye emelkedik.
Kardiomiopátia
A betegség akkor alakul ki, ha a szívkamra fala elvékonyodik, vagy a bal kamra megvastagodik és összeszűkül. Ezek csökkentik a szív pumpa funkcióját, ami a szívizomszövet károsodását okozhatja, ez pedig szintén növeli az aritmia esélyét.
Koszorúér betegségek
Ebben az esetben a beszűkült erek elzáródhatnak, aminek következtében akár a szív egy területe el is halhat. Ha ezt szívinfarktus követi, az így kialakult hegszövet körüli elektromos rövidzárlatok is gátolhatják a szív egészséges működését.
Kockázati tényezők
Láthatjuk, hogy a különböző szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők nagyobb eséllyel vannak kitéve a szívritmuszavarnak. Ezen kívül azonban számos olyan tényező létezik, mely a kialakulás kockázatát növeli.
Életmód
A rendszeres alkoholfogyasztás, a dohányzás (akár passzív formában is), egyéb élvezeti szerek fogyasztása, az egészségtelen étrend és a mozgásszegény élet mind rizikófaktora a szívritmuszavarnak. A helytelen életmód következtében kialakuló magas koleszterinszint, a túlsúly szintén a betegség megjelenésének esélyét növeli.
Betegségek
Genetikai adottságok és egyéb egészségügyi problémák, mint a magasvérnyomás-betegség, a pajzsmirigy alul-vagy túlműködése, a cukorbetegség, magas vérnyomás, egyes szív- és tüdőbetegségek, az alvási apnoé szintén növeli az aritmia veszélyét, ahogy bizonyos kémiai anyagok, gyógyszerek fogyasztása is.
Életkor
Ezt a faktort nem befolyásolhatjuk, azonban a kor előrehaladtával a szívizom meggyengül, veszít rugalmasságából, így a szívritmuszavar rizikója is nő, de a családi öröklődés veszélye is megállapítható.
A szívritmuszavar kivizsgálása és kezelése
Amennyiben valamilyen szívelégtelenségre gyanakszunk, panaszainkat kardiológus szakorvos vizsgálhatja ki.
Diagnosztizálás, lehetséges kezelési módok
Az első lépés az anamnézis felvétele: a páciens kikérdezése, kórtörténetének, panaszainak megismerése. Ennek során be kell számolni saját korábbi betegségeinkről, a családunkban előforduló hasonló problémákról, valamint előadni az esetünkben fennálló kockázati tényezőket, melyek szívritmuszavarhoz vezethetnek. A legfontosabb azonban a tünetek pontos átbeszélése: mondjuk el orvosunknak, hogy azok milyen körülmények között, milyen gyakorisággal jelentkeznek, meddig tartanak, és minden egyéb információt, amit fontosnak tartunk.
Ezt követik az orvosunk által szükségesnek ítélt vizsgálatok.
Fizikális vizsgálat, a diagnosztizálás módszerei
A beteg vizsgálata során az orvos kitapintja a pulzust, megméri a vérnyomást, meghallgatja a szív és a tüdő működését.
A szívritmuszavar diagnosztizálásához elengedhetetlen az EKG vizsgálat. Ennek során a mellkasra és a végtagokra elektródákat helyeznek, melyek érzékelik a szív elektromos tevékenységét. A terheléses EKG esetén aktív mozgás során vizsgálják a szívműködést. Ezek azonban csak pillanatnyi eredményt mutatnak, ezért célszerű elvégezni a Holter-vizsgálatot is, melynek során 24 órára egy hordozható EKG készüléket helyeznek a testre. Ennek egy másik fajtája az eseménymonitor, amit akkor kell magunknak felhelyezni, amikor aritmiára utaló tüneteket tapasztalunk.
Léteznek további vizsgálati módszerek is: a szívultrahang a szív méretét, szerkezetét és mozgását ellenőrzi, az elektrofiziológiai vizsgálat során egy katétert juttatnak be a szívbe, ájulással járó aritmia esetén pedig elvégezhető az úgynevezett billenőasztalos vizsgálat. Ezen kívül sor kerülhet röntgen, CT vagy MR vizsgálatra, 24 órás vérnyomásmérésre, és laborvizsgálatra is.
Miért veszélyes a betegség a szívritmuszavar?
Bár a szívritmuszavar sokaknál nem okoz komoly problémát, ha nem fordulunk időben orvoshoz, a súlyos aritmia életveszélyes állapotot is okozhat. Előfordulhatnak ugyanis olyan szövődmények is, mint a csökkent keringés miatt kialakuló veseműködési zavar, vagy a szív pumpafunkciójának tartós romlása. Ennek következtében azt tapasztalhatjuk, hogy a tünetek fokozatosan súlyosbodnak, a vér nem kering elég intenzíven, így vérrögök alakulhatnak ki, melyek stroke-hoz is vezethetnek.
Kezelési módok
A szívritmuszavarok kezelésének első lépése az okok megszüntetése, ehhez szükséges lehet a kardiológuson kívül más szakorvos bevonása is. Ha szívbetegség, vagy más háttérbetegség nem állapítható meg, akkor következhet a tüneti kezelés.
A kezelés célja a pulzusszám ellenőrzése és normalizálása, a szív egészséges ritmusának helyreállítása, illetőleg a vérrögképződés, így a stroke megelőzése.
A betegség megszüntetéséhez, karbantartásához szükség lehet gyógyszerek alkalmazására. Nagyon fontos, hogy ezeket csak rendszeres szakorvosi ellenőrzés mellett lehet használni, a nem megfelelően szedett gyógyszereknek ugyanis súlyos mellékhatásai léphetnek fel.
Előfordulhat, hogy orvosunk szívritmusszabályozó, pacemaker beültetéséről dönt, vagy defibrillátor alkalmazását javasolja: utóbbi esetben a szívet altatásban egy pillanatra megállítják, majd azt elektródák segítségével „újraindítják”. Ha a betegséget kóros ingerületelvezetésű területek okozzák, sor kerülhet katéteres abláció keretében a kóros pályák átvágására.
Fontos a megelőzés
Ahogy sok más esetben is, a megelőzés nagy mértékben rajtunk is múlik. A legfontosabb az, hogy egészséges életmódot alakítsunk ki: ebbe beletartozik a kiegyensúlyozott étrend, a súlykontroll, a rendszeres testmozgás, valamint az olyan hajlamosító körülmények elkerülése, mint a dohányzás vagy a túlzott alkoholfogyasztás. Figyeljünk oda a stresszes helyzetek kezelésére, válasszuk például a jógát vagy a meditációt. Szakadjunk ki néha a dolgos hétköznapokból, kapcsolódjunk ki: egészségünk szempontjából ez elengedhetetlen. Rendszeresen ellenőrizzük vérnyomásunkat, figyeljünk annak normalizálására.
Ne halogassuk az orvosi vizsgálatot
Ne felejtsük el, hogy a szívritmuszavar a legtöbb esetben nem jelent közvetlen életveszélyt, ne féljünk tehát a diagnózistól. A szívbetegségek sokszor nehezen felismerhetőek, hosszú ideig tünetmentesek, így ha a fent ismertetett problémákkal találkozunk, forduljunk orvoshoz, hiszen a korai diagnózis jelentősége megkérdőjelezhetetlen. A Dr. Rose Magánkórház kardiológusai elkötelezettek a szív- és érrendszeri betegségek időben történő felismerése és megfelelő gyógyítása iránt.
