Ketogén diéta
Az egyik legnépszerűbb diéta, akár divatdiétának is lehet nevezni. Zsírdús táplálkozás, az állati és növényi eredetű zsírokat részesíti előnyben, de szénhidrátban szegény. Eltolja a napi energiabevitelt úgy, hogy a zsír 80 százalékát adja az energiának, és szinte csak a létfenntartó fehérjéket fogyasztjuk.
Hátránya, hogy ha hosszú távon alkalmazzuk, rossz irányba tolja el a vérzsír értékeket, illetve epebetegségben, epekövességre való hajlamnál nem javasolt. A mikrobiom (az emberi testben élő mikroorganizmusok alkotta ökológiai rendszer) egyensúlyának felbomlásához vezethet, ha sokáig alkalmazzák. Azért szeretik ezt a diétát, mert látványos fogyás érhető el vele, viszont, ha a fogyás során mérjük a testösszetételt, izomvesztés és vízveszteség is kíséri. Így hiába állunk rá a mérlegre és látjuk a fogyás pozitív hatását, az nem feltétlenül jelenti a zsírtömeg változását.
Vegán diéta
Az elmúlt évtizedben Magyarországon is népszerű lett a vegán étrend. Nem csak azért, mert nagyon sok klinikai vizsgálat mutatja, hogy csökkenthető vele a túlsúly és a daganatos megbetegedések előfordulási valószínűsége, hanem a fenntartható táplálkozást és ökológiai lábnyomunk csökkentését is segíti.
A vegán vagy növényi étrend a legszigorúbb a vegetáriánus étrendek közül, mert az állati eredetű fehérjéket teljesen kizárja: nincsen tojás, tejtermék sem az étrendben, még mézet sem fogyasztanak. Nem javasolt alkalmazása várandósság alatt, szoptatás idején, kisgyermekeknek, hiszen eredményeként olyan hiányállapotok léphetnek fel, amelyek a fejlődést negatívan befolyásolják. Fontos kérdés tehát, hogy az állati eredetű termékek elhagyásával elegendő fehérjét tartalmazzon az étrendünk. Szakorvos vagy dietetikus segítségével össze lehet állítani olyan étrendet, amellyel lehet pótolni a szigorú vegán étrend miatt kimaradó fehérjéket, vitaminokat, ásványi anyagokat. Rendszeres laboratóriumi vizsgálatok mellett akár egész életen át tartható.
Mediterrán diéta
Kardiológusok gyakran ajánlják a mediterrán étrendet, mert szív- és érrendszeri betegségekben igazolt a pozitív hatása: a mediterrán országokban sokkal alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek aránya. Mindez annak köszönhető, hogy ez a diéta flavonoidban gazdag, követői sok zöldséget, gyümölcsöt, olajos magvakat, burgonyát, illetve növényi olajokat fogyasztanak, és nem stresszelnek: ráérősen, leülve, nyugodtan étkeznek. Hosszan tartható étrend, de ha valaki fogyásra szeretné felhasználni, kalóriadeficittel alkalmazható: azaz pontosan ki kell számolnunk, dietetikussal is konzultálva, hogy miből mennyit fogyasszunk.
Mikrobiom diéta
Egyre népszerűbb speciális étrend. Az egészséges bélflóra immunrendszerünk fontos védőbástyája. A mikrobiom diéta lényege, hogy az egyszerű cukrokat, a feldolgozott élelmiszereket, a túlzott zsírbevitelt, a különböző késztermékeken lévő tartósító anyagokat csökkentjük, és a pro- és prebiotikumokat részesítjük előnyben. Főként az élelmi rostban: zöldségben és gyümölcsben gazdag táplálkozást, a fermentált zöldségeket részesítjük előnyben, és közben kerüljük azokat a stresszfaktorokat, amelyek a mikrobiom szerkezetét meg tudják változtatni. A mikrobiom diéta hosszú távon tartható étrend.
Nyolc tipp a mikrobiom egészségének fenntartására:
- Együnk minél több zöldséget és gyümölcsöt, friss formában.
- Mozogjunk rendszeresen.
- Csökkentsük a stresszfaktorokat.
- Fermentált zöldségeket fogyasszunk.
- A probiotikumokat részesítsük előnyben.
- Változatosan étkezzünk.
- Sok folyadékot igyunk.
- Naponta többször étkezzünk.
DASH diéta
A DASH mozaikszó jelentése: a vérnyomás csökkenése érdekében alkalmazott, hosszú távon tartható étrend. Alkalmazása során csökkentjük a napi sóbevitelt és odafigyelünk a káliumbevitelre: burgonyára, édesburgonyára, avokádóra, banánra. Emellett legyen rostban: zöldségekben, gyümölcsökben bő az étkezés. Nagyon fontos, hogy az étrendhez mozgás és bőséges folyadékbevitel is társuljon. Kardiológusok gyakran javasolják az érrendszer optimális működésének helyreállításához és fenttartásához.
