Gyomortükrözés és vastagbéltükrözés

2023. február 7.

„Egyaránt fontos feladatunk a tápcsatorna panaszokait okozó betegségek megállapítása és a gasztroenterológiai szűrés” – összegzi szakterülete legfontosabb feladatait Dr. Fuszek Péter, a Dr. Rose Magánkórház gasztroenterológus specialistája.

drrose-gasztroszkopia-fuszek

Mivel foglalkozik a gasztroenterológia tudománya?

Tápcsatornánk teljes hossza eléri a 8 métert. Ebből, amit könnyen át tudunk tekinteni, az a szájüreg, a nyelőcső és a gyomor, illetve a vékonybél kezdeti szakasza, valamint nagy részletességgel tudjuk megvizsgálni a vastagbelet is. Erről szól a gasztroenterológiai ellátás: a gyomortükrözés (gasztroszkópia) és a vastagbéltükrözés (kolonoszkópia), amelyet gasztroszkóppal vagy kolonoszkóppal végzünk. Tápcsatornánk leghosszabb szakasza, a vékonybél, amelynek hossza eléri a 6 métert, nem érhető el könnyen, vizsgálatára más diagnosztikai eszközöket használunk.

Milyen problémák fordulhatnak elő?

Egyaránt fontos feladatunk a tápcsatorna panaszait okozó betegségek megállapítása és a gasztroenterológiai szűrés. Bár Magyarországon nem jellemző a gyomordaganatok szűrése, a statisztikai adatok alapján szükség egészen biztosan lenne rá, hiszen évente 4000 gyomordaganat és 9000 vastagbéldaganat fordul elő.

Mikor ajánlott a gyomortükrözés?

45 éves kor felett mindenképpen javasolt az endoszkópos vizsgálat, mert a legtöbb tápcsatornánkat érintő betegség felismerhető, a súlyosabb következmények megelőzhetőek. Figyelemfelkeltő tünet lehet a fogyás, a véres széklet, jelentős hasi fájdalom, de a legtöbb páciens refluxos panaszokkal érkezik.

Hogyan valósul meg a vastagbélszűrés?

Megkülönböztetjük az egy- és kétlépcsős szűréseket. A kétlépcsős szűrés lényege, hogy először egy székletvértesztet végzünk, és ha az pozitív, ezt követően valósul meg az endoszkópia. Így viszont elveszítjük azon páciensek 30 százalékát, akiknek van daganata, de a szűrés pillanatában nem mutat pozitivitást a székletvérteszt. Az egylépcsős szűrés során minden eltérést észlelünk, és sok esetben azonnali megoldást is találunk: például eltávolítjuk a vastagbél polipokat. A statisztikai adatok alapján 100 ezer lakosból 90 embernek lesz vastagbéldaganata, tehát 10 ezer emberből 9-nél fogunk előrehaladott rákmegelőző állapotot, polipot találni. Ennek az aránynak a csökkentése lenne a szűrés lényege.

Jelenleg mennyire sikeres Magyarországon a daganatok szűrése?

Magyarországon a vastagbél daganatok több mint egyedét a műtőasztalon, hasi bélelzáródás miatti azonnali hasi sebészeti beavatkozás eredményeként fedezik fel a kollégák. Ilyen esetekben a bél átmérőjét leszűkíti a daganat és ez okozza a bélelzáródást. Ez nem szabadna, hogy megtörténjen, egy olyan betegség esetén, ami szűréssel megelőzhető.

Mit javasol az előrelátó pácienseknek?

Ha valaki csak egy kicsit is odafigyel magára, akkor 50 éves korát követően elmegy egylépcsős gasztroenterológiai szűrésre. De az elmúlt évek szakmai tapasztalatai számomra azt mutatják, hogy még nagyobb pácienseink biztonsága, ha ez már 45 éves kor felett megtörténik.

Hogyan kell felkészülni a gyomortükrözésre?

Azt szoktuk javasolni, hogy „hat órás éhgyomorral” jöjjön páciensünk. Előtte két órán belül lehet folyadékot fogyasztani, kivéve, ha a vizsgálatot altatásban tervezzük, mert ez esetben négy órát javaslunk.

Hasonló a vastagbéltükrözés előkészülete is?

A kolonoszkópiára történő felkészülés valamivel bonyolultabb, mert speciális diétával, teljesen tiszta béllel kell érkezni, ami egy háromnapos folyamat végét jelenti: első nap nagyon kevés táplálék fogyasztása, második nap hashajtós nap, a harmadik nap pedig a vizsgálat napja. E mellett azt javasoljuk, hogy azokat a gyógyszereket el kell hagyni, amelyek esetleg vérzéses szövődménnyel járhatnak. Ha pedig valaki altatásban szeretné a vastagbéltükrözést, az előkészítés azonos, és a beavatkozás előtt négy órával nem szabad inni, és a beavatkozást követően nem szabad autót vezetni.

Számít, hogy a családban kinél fordult elő gyomor- vagy bélbetegség? Milyen gyakran javasolt a vizsgálat?

Vastagbélszűrés esetén nagyon fontos, hogy a családtagoknál milyen betegséget figyeltünk meg. Ha a felmenőknél, egyenesági rokonoknál nem volt daganatos megbetegedés, 50 éves kortól tízévente javasolt a vastagbélszűrés. Abban az esetben, ha volt a családban legalább egy generációban vastagbéldaganat, 40 éves kortól ötévente javasoljuk. Abban az esetben, ha két generációban is felmerült vastagbéldaganat, jóval korábban kezdjük a szűrést, és genetikai vizsgálatokat szoktunk javasolni. Amennyiben a vizsgálat során polipot találunk, jellemzőitől függően 3-5 éven belül javasoljuk a kontroll vastagbéltükrözést.