Életmódorvoslás – mit jelent a kifejezés? Mit jelent ez a gyakorlatban?
Hippokratész egyik leghíresebb mondását idézném: „Mielőtt meggyógyítasz valakit, kérdezd meg tőle, hogy hajlandó-e feladni azokat a dolgokat, amik beteggé tették.”
Az életmódorvostan a bizonyítékokon alapuló orvoslás azon ága, amelynek elsődleges célja az életmóddal összefüggő, krónikus betegségek megelőzése, kezelése, bizonyos esetekben visszafordítása. A hagyományos nyugati orvoslás alapja; a modern gyógyszerek felfedezése előtt a természetes gyógymódok alkalmazásán kívül valójában nagyrészt erről szólt a gyógyítás.
Az életmódorvoslást orvosi diplomával rendelkező és ezen a területen speciális képesítéssel rendelkező szakember végezheti. Miután interdiszciplináris területről van szó, több szakember együttműködését igényli, úgymint életmódorvos, szakorvos, dietetikus, gyógytornász, mozgásterapeuta, pszichológus, életvezetési tanácsadó. Továbbá a beteg aktív részvétele is elengedhetetlen a gyógyító munkában.
Miért nő folyamatosan a krónikus betegségek/betegek száma? Melyek a leggyakrabban előforduló krónikus betegségek?
A krónikus betegek száma azért nő, mert a világ népességének a száma is nő, és ahogy egyre modernebb, egyre hatékonyabb gyógyszereket, kezelési módokat fedeznek fel a kutatók, úgy egyre több ember egyre tovább élhet a betegségével viszonylagos jóllétben. Fontos azonban belátnunk, hogy a legtöbb esetben nem gyógymódot találnak az adott betegségre vagy állapotra, hanem kezelési módot, hiszen maga az elváltozás nem tűnik el, ott marad a beteg szervezetében! Természetesen egy bakteriális fertőzést általában meg lehet gyógyítani antibiotikummal, egy beteg térdet ki lehet cserélni térdprotézisre, de a magas vérnyomás nem szűnik meg, újra magas lesz, ha a beteg nem szedi a gyógyszereit, és a térdprotézis beültetése után a másik térd vagy a csípő is csereszabatossá válik, ha a beteg egyáltalán nem változtat az életmódján. A leggyakrabban előforduló krónikus betegségek a magas vérnyomás, a gerincbetegségek, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, a szívkoszorúér-betegségek, illetve a pajzsmirigy rendellenességei. A vezető halálokok a szív-és érrendszeri betegségek és a daganatos betegségek. Tény, hogy ezen betegségek rizikófaktorai legalább részben a modern életmódban gyökereznek, mint például a szervezet számára rossz minőségű táplálékot jelentő kényelmi élelmiszerek fogyasztása, az egész napos ülőmunka vagy a rohanó életmód által ránk rótt stressz különféle káros módszerekkel történő oldása.
Melyik az életmódorvoslás hat pillére a Magyar Egészségmegőrzési és Életmódorvostani Egyesület szerint?
A hat pillér a táplálkozás, a mozgás, a minőségi alvás, a stresszkezelés, az érzelmi jóllét és támogató társas kapcsolatok, valamint a káros élvezeti szerek, függőségek kerülése.
Milyen előnyei vannak az életmódváltásnak? Milyen betegségek gyógyíthatóak gyógyszerek nélkül? Miért fontos az orvosi támogatás, kontroll?
Az elmúlt 50 évben az egészségügyi ellátás súlypontja áttevődött a sürgősségi ellátásról (fertőzések, balesetek) a krónikus állapotok kezelésére. Az olyan betegségek, mint a magas vérnyomás, a szívbetegség, a stroke, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás és számos rosszindulatú daganat az egészségügyi kiadások 80 %-át teszik ki, valamint az egészségügyi személyzetre is óriási teherként nehezedik. Az életmódorvoslás a kiváltó okokat kezeli azáltal, hogy elsősorban azokra az életmódbeli döntésekre összpontosít, amelyek ezeket a betegségeket előidézik. Teljesen logikus, hogy ha életmódot váltunk, kevesebbszer leszünk betegek, jó eséllyel tovább élünk, de mindenképpen sokkal jobb állapotban, mint ha ragaszkodunk a régi szokásainkhoz. Hogy ennek milyen óriási gazdasági haszna is van a személyes egészségnyereségen kívül, azt már a felelős munkáltatók is kezdik felismerni, és különféle programokkal támogatják a munkavállalóik életmódváltását. Ők már tudják, hogy egy egészséges, kiegyensúlyozott munkatárs sokkal hatékonyabban végzi a feladatait, elégedettebb és megbízhatóbban jelen van, mint betegeskedő kollégája.
Az életmóddal összefüggő krónikus betegségekre vonatkozó klinikai gyakorlati irányelvek támogatják az életmódváltást, mint elsővonalbeli kezelést. A legszélesebb körben elfogadott tény, hogy egy kettes típusú cukorbeteg személy vércukorszintjét semmiféle gyógyszerrel nem lehet olyan hatékonyan szabályozni, mint a helyes táplálkozással. Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy az életmódorvoslás nem alternatívája a hagyományos nyugati orvoslásnak, hanem azzal együttműködve hatásos, tulajdonképpen annak alapját jelenti. Az életmódorvoslás tudományos alapokon működik: egy gyulladásos bélbetegséggel élő páciens nyilvánvalóan jobb állapotba kerül a megfelelő étrend követésével, de biztosan nem fogja neki az életmódorvos azt tanácsolni, hogy hagyja el a bázisterápiáját.
Az orvosi kontrollt azért tartom fontosnak és szükségesnek, mert ebben a témában is olyan hihetetlen mennyiségű és változatos minőségű, ráadásul rendszerint ellentmondásos információ ömlik ránk nap mint nap minden létező forrásból, hogy egészen egyszerűen lehetetlen elvárni, hogy egy laikus személy képes legyen ebből az információs káoszból kiválogatni azt, ami egyrészt igaz, másrészt az ő helyzetére vonatkoztatható. Itt is igaz, hogy ami a szomszédnál, teniszpartnernél, barátnőnél, kollégánál bevált, az nem biztos, hogy nálunk is hasznosnak, követhetőnek, sikeresnek bizonyul majd.
Hogy kezdjünk neki a változtatásoknak?
A legfontosabb, hogy ne hazudjunk magunknak: ne keressünk tovább kifogásokat, ismerjük fel a változtatás szükségességét. Kérjünk segítséget a változtatáshoz és kövessük a közösen kijelölt utat. Az életmódorvoslás egyik szépsége, hogy velünk, a pácienssel teljes mértékben együttműködve megadja az iránymutatást, megadja a segítséget, de a mi kezünkbe helyezi a felelősséget a saját életünkért és egészségünkért. Be kell látnunk, hogy a mi egyéni döntéseink juttattak bennünket oda, ahol éppen vagyunk, így a változtatás is a mi döntésünk kell, hogy legyen.
Ha már elköteleztük magunkat a változtatás mellett, akkor fontos, hogy apró, vállalható lépéseket tegyünk, különben gyakorlatilag garantált a kudarc; illetve a kedvezőtlen dolog tiltása helyett mindig többre jutunk egy kedvezőbb alternatíva előtérbe helyezésével. Legyenek támogatóink: rokon, barát, mentálhigiénés szakember vagy bárki, akivel rendszeresen megoszthatjuk az érzéseinket és nehézségeinket. Természetesen a legszerencsésebb, ha a velünk egy háztartásban élő személyek közül legalább egy szintén bekapcsolódik az életmódváltásba, mert egymást motiválva könnyebben átlendülünk a szükségszerű hullámvölgyeken is.
Miért hasznos a mediterrán diéta bevezetése? Miért fontosak az omega zsírsavak?
Az omega-zsírsavak olyanok, mint a színes építőkövek: többek között belőlük épülnek fel a sejtjeinket határoló membránok, amelyeken keresztül a tápanyagok felszívódása, a sejt közötti jelátvitel és még sok egyéb funkció megvalósul. Szervezetünknek többféle omega-zsírsavra van szüksége, de eltérő mennyiségben. Napjaink úgynevezett „nyugati típusú táplálkozása” tele van hibával: túl sok ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztunk, túl sok finomított cukrot, túl kevés rostot, túl sok omega-6 és túl kevés omega-3 zsírsavat. Ha az építőkövek helyes aránya felborul, a sejtmembrán szerkezete, és ennek következtében a működése is el fog térni az ideálistól. A mediterrán étrend finomított helyett lassan felszívódó szénhidrátokat, sok zöldséget – tehát rostot –, és a túlzott mennyiségben fogyasztott omega-6 zsírsavak helyett olívaolaj formájában omega-9 zsírsavakat és antioxidáns polifenolokat, halak és tenger gyümölcsei formájában pedig omega-3 zsírsavakat tartalmaz. Fontos, hogy az étel elkészítése során az élelmiszereket próbáljuk minél kevésbé felismerhetetlenné tenni, fogyasszunk nyers, párolt vagy tepsiben sült fogásokat, minél többször étkezzünk húsmentesen és fedezzük fel a hüvelyesekben és gabonafélékben rejlő lehetőségeket.
