A csípést szenvedett személytől igyekezzünk pontosabb információt szerezni az őt megtámadó rovar(ok)ról. Ez történhet a fenti képek bemutatásával, másrészt tájékozódjunk arról, hogy egy vagy több rovarcsípés történt-e?
Nézzük ezek után, hogy milyenek a “normális” tünetek darázs- illetve méhcsípés után?
A szúrás helyén kialakuló reakciók akkor tekinthetők “normálisnak”, ha az azonnal kialakuló fájdalom és vörös folt (esetenként akár csalánfolt is) lokalizált marad és átmérője nem haladja meg a 10 cm-t. A következő 24 óra alatt teljesen elmúlik.
Hogyan kezeljük ezeket a tüneteket?
A legegyszerűbb kezelés nedves (hűtő) borogatás, vagy jégzselé felhelyezése 10-20 percre, majd ennek megismétlése 1-2 óra múlva. Ilyenkor még a hazai háztartásokban általában elérhető antihisztamin tartalmú gél, vagy a kortikoszteroid tartalmú kenőcsök, krémek sem szükségesek. Semmiképpen se alkalmazzunk helyi melegítést.
Nem allergiások esetében is lehet-e életveszélyes a méh- és a darázscsípés?
Igen, azon ritka szerencsétlen esetben, ha a csípés a száj (esetleg a garat) nyálkahártyáját érinti. Az itt kialakuló gégeödéma és erős helyi reakció akut fulladást okozhat, ami miatt gégemetszést kell végezni. Megemlíthető még az általánossá váló “mérgezéses reakció”, amennyiben a csípések száma meghaladja a 10-et. A tünetek ilyenkor a harántcsíkolt izmok bomlásával (rhabdomyolizis) és a vérpályán belüli vörösvértest széteséssel (haemolízis) jelentkeznek - akár órák múlva.
Milyen tünetek utalnak méh- vagy darázs allergiára?
Egyrészt a szúrás helyén kialakuló, több, mint 20 cm átmérőjű reakciók, többnyire csalánfolttal, mely 24 órán túl is fennmaradhat. Másrészt a szúrás helyétől távolabbi területeken is megjelenhetnek kisebb csalánfoltok. Gyakran a bőr nagy felületen kivörösödik és – különösen a tenyereken, talpakon, továbbá a nyelven – égető, viszkető érzés jelentkezik.
Előfordulhat, hogy a szúrás helyén akár 10 cm átmérő alatti vörösödés mellett keringési prolémák, szédülés, hányinger, rosszullét, valamint gyorsan múló eszméletvesztés is fellépnek. Ezek többnyire spontán, vagy az idejében történő beavatkozásokra elmúlnak. Fontos a beteg állandó gyógyszereinek ismerete; a ß-blokkolók és az ACE gátló vérnyomáscsökkentők hajlamosítanak. Méhcsípésnél a fullánk általában a bőrben marad, míg a darázscsípésnél ez nem jellemző. Mindenképpen kerülendő a fullánk körüli bőr nyomása.
Mit nevezünk anafilaxiának?
Gyorsan, akár 1-2 percen belül fellépő “azonnali allergiás tünetegyüttes”, mely a kontaktus helyétől függetlenül alakul ki és szív- keringési elégtelenséghez és/vagy a légzés leállásához vezethet. Tüneti összetevői: csalánkiütés és angioödema (90%), felső légutak beszűkülése (50-60%), a bőr kivörösödése nagy felületen (50%), légszomj, fulladás (50%), szédülés, pulzus kimaradás (35%), orrfolyás (20%), hányinger, hányás (30%), eszméletvesztés (22%). Bizonyítás: ismételt szérum tryptáz meghatározások.
Ez a folyamat már az első, vagy csak többszöri csípés után válthat-e ki túlérzékenységi reakciót?
Ezt a kérdést nehéz megválaszolni. Többszöri expozíció a valószínű kiváltó, de az anamnesztikus adatok bizonytalanok. Például, az érintettek többsége nem tud különbséget tenni az egyes méh- illetve darázs egyedek között. Ez különösen igaz gyermekek esetében. Méh- és darázs specifikus IgE ellenanyag nagy százalékban fordul elő olyanokban, akik sohasem szenvedtek csípést és mégis szenzitizáltak.
Milyen életkorokban alakul ki?
Bármely életkorban kialakulhat, a szenzitizáltak prevalenciája a legtöbb országban 2-3%. Anafilaxia az idősebb korosztályban gyakrabban léphet fel, a felnőtt férfiak halálozása a legmagasabb. A keringés összeomlása és szívmegállás a fő halálok. Gyermekkori fatális anafilaxia ritka; a halálok leginkább a légzés leállása lehet.
Mi a teendő anafilaxiás tünetek esetén?
Az anafilaxia „tünetegyüttes” jellegéből eredően, mindig a beteg aktuális állapotából kell kiindulni. Ring és Messmer szerint 4 fokozatot különíthetünk el. Az I. fokozatban viszketés a bőr nagy felületen történő kivörösödése csalánfoltok és angioödémák (szemek, ajkak bedagadása) figyelhető meg. Ilyenkor elegendő izomba, vagy intravénásan történő antihisztamin adás – esetenként 20 percenként ismételve. A II. fokozatban ehhez hányinger, izomgörcsök, rekedtség, légszomj, elsápadás, kezdetben a pulzusszám emelkedése - később ez csökkenésbe mehet át – társul. Ilyen esetben már szóba jön az adrenalin beadása autoinjectorral izomba, illetve a légzési panaszokra tekintettel azonnal ható hörgtágító spray alkalmazása. A III. fokozatban mindezekhez a széklet és vizelet „elengedése”, a bőr sápadtsága, vagy lilás elszíneződése (cyanosis) és még megtartott keringés melletti eszméletvesztés csatlakozhat. Ekkor intravénás adrenalin adása szükséges, valamint a légutak biztosítása mellett (stabil oldalfekvésben) lélegeztetés. Ha erre mód van és hozzáférhető vénát találunk, azonnali infúzió adás, akár túlnyomással. Végül a IV. stádiumban ezek mellett szívmegállás és légzésbénulás jelentkezhet. Ha gégeödéma áll fenn, gégemetszés végzendő cardioverzióval kombinálva, illetve 1 mg (kb. 3x nagyobb mennyiség, mint az autoinjector tartályában) szívbe történő befecskendezése szükséges.
Mikor kell mentőt hívni?
Azonnal, már az I. fokozat észlelésekor, mivel nem tudható, hogy a folyamat progressziója milyen gyorsan következik be. Közben a lehetséges helyi eszközökkel szájtól-szájig lélegeztetéssel (Ambu ballonnal) és újraélesztési technikával kell fenntartani a keringést. A hányadékot és a kivehető fogsort azonnal távolítsuk el!
Milyen vizsgálatokat végeznek anafilaxia gyanúja esetén?
A gyanú megerősítésére a már stabilizált betegnél az egyetlen adekvát módszer a szérum tryptáz meghatározás. Ezt a bőrben lévő mastocyták (hízósejtek) termelik a folyamat tetőfokán, majd kijutva a keringésbe 24 órán át magas értéket ad. A hisztamin meghatározása akár a vérből, vagy később a vizeletből az előzőnél bizonytalanabb, mert gyorsan bomlik. Az anafilaxián már átesett személyek tryptáz szintje 2-3 napon belül a normál határok közé csökken, kivéve azokat a betegeket, akiknél mastocytózis áll fenn. Erre a magasabb „bazális tryptáz szint” (BT) enged következtetni. A szenzibilizáció igazolására a szérum specifikus IgE meghatározások szolgálnak. Ezekre lehetőség szerint már a tünetes szakban vért kell venni, majd a vérvételt 2-6 hét múlva ismételni. A kezdeti negatív, vagy enyhén pozitív eredmény fokozódása megerősíti a diagnózist. Érdemes a totál IgE-t is megmérni. A szenzitizált állapot Prick és intradermális bőrtesztekkel is kimutatható.
Az adrenalin injekció életet ment?
Erre a kérdésre biztosan pozitív a válasz.
2023. május 1. óta hazánkban is teljes társadalombiztosítási támogatás mellett rendelhető. Tudni kell, hogy a biztonságos használathoz párosával ajánlott beszerezni. A készítmény 1 éven belül lejár; megújításáról rendszeresen gondoskodni kell!
A használat (rendelkezésre állás) abszolút indikációi:
- Olyan gyermekek/felnőttek, akiknél magasabb a BT; a specifikus immunterápia megkezdése előtt, ennek folytatása közben, valamint befejezésekor.
- Immunterápiával még nem kezelt gyermekek/felnőttek esetében, akiknél az anamnesztikus adatok legalább I. fokozatú anafilaxiára utalnak. Olyan személyeken, akiknél magas a re-expozíció veszélye.
- Olyan személyeknél, akiknél az immunterápia során erős reakciók léptek fel, vagy akik nem reagáltak a hiposzenzibilizáló immunterápiára (tolerancia fokozódással).
Relatív indikációt jelent a nagy távolság az ellátást biztosító intézménytől és a fokozott re-expozíció veszély munkaegészségügyi okok fennállása esetén (pl. méhészek).
Gyógyítható-e a darázs és méhcsípés allergia?
A specifikus immunterápia erre lehetőséget ad. A terápiát allergológiai specializáltságú centrumokban intenzív háttér biztosítása mellett végzik.
Forrás:
Ruëff F, Bauer A, Becker S, és munkatársai: Diagnosis and treatment of Hymenoptera venom allergy. Allergol Select. 2023; 7: 154-190. DOI 10.5414/ALX02430E
Munkavédelem és Biztonságtechnika 1995; 7:43-45
