A migrén világszerte emberek százmillióit érinti, mégis sokan évekig együtt élnek vele anélkül, hogy megfelelő diagnózist vagy kezelést kapnának. Pedig ma már számos hatékony lehetőség áll rendelkezésre a rohamok enyhítésére és megelőzésére.
„A migrén nem egy másik betegség tünete, hanem önálló neurológiai kórkép. A diagnózist elsősorban a beteg által elmondott panaszok és a tünetek jellegzetes mintázata alapján állítjuk fel” – mondja Dr. Ilniczky Sándor, a Dr. Rose Magánkórház neurológusa.
Nem minden fejfájás migrén
A fejfájásnak számos típusa ismert. A leggyakoribb az úgynevezett tenziós fejfájás, amely általában tompa, nyomó jellegű, és sokszor a stresszel, a feszültséggel vagy a tartós koncentrációval függ össze.
A migrén ezzel szemben egészen más tüneteket okoz. A roham rendszerint 4 és 72 óra közötti időtartamú, a fájdalom gyakran féloldali, lüktető jellegű, és a fizikai aktivitás hatására fokozódhat. Sok beteg arról számol be, hogy ilyenkor a legegyszerűbb napi tevékenységek is megterhelővé, vagy lehetetlenné válnak.
A fejfájás mellett gyakori a hányinger, a hányás, valamint a fokozott fény-, hang- vagy akár szagérzékenység. Nem ritka, hogy a migrénes beteg a roham idején sötét, csendes szobába vonul vissza, mert minden külső inger kellemetlenül felerősödik.
A migrén általában fiatal felnőttkorban jelentkezik először, és a nőket mintegy kétszer gyakrabban érinti, mint a férfiakat.
Mi áll a migrén hátterében?
A migrén kialakulásának pontos mechanizmusa ma sem teljesen ismert, ugyanakkor a kutatások alapján egyértelmű, hogy jelentős genetikai meghatározottsága van, sok esetben családi halmozódás figyelhető meg.
„A migrén kialakulásában az öröklött hajlam meghatározó szerepet játszik. Ugyanakkor számos olyan tényező létezik, amely elősegítheti a rohamok kialakulását vagy gyakoribbá válását” – hangsúlyozza Dr. Ilniczky Sándor.
A leggyakoribb kiváltó tényezők közé tartozik az alváshiány, a fokozott stressz, a rendszertelen étkezés, a folyadékhiány, a hormonális változások, valamint egyes időjárási frontok érkezése. Fontos azonban tudni, hogy ugyanaz a körülmény nem mindenkinél vált ki migrént. Éppen ezért a kezelés része lehet a személyes kiváltó tényezők feltérképezése is.
Mi az a migrénaura?
A migrén egyik legismertebb formája az aura jelenségekkel járó migrén. Ilyenkor a fejfájást megelőzően átmeneti neurológiai tünetek jelentkeznek.
A leggyakoribb panasz a látászavar. A betegek villódzó fényeket, cikcakkos vonalakat, vibráló foltokat vagy látótérkiesést tapasztalhatnak. Ezek a jelenségek általában fokozatosan alakulnak ki, majd 15-30 perc alatt megszűnnek.
Bizonyos esetekben beszédzavar, zsibbadás vagy átmeneti érzészavar is jelentkezhet. Ezek a tünetek sokszor annyira hasonlítanak egy stroke figyelmeztető jeleire, hogy sürgősségi kivizsgálást tesznek szükségessé.
Az aura jelenségek megszűnését követően rendszerint megjelenik a jellegzetes migrénes fejfájás, bár előfordulhat olyan eset is, amikor az aura tünetek önmagukban jelentkeznek, fejfájás nélkül.
Hogyan kezelhető a migrén?
A migrén végleges gyógyítására jelenleg nincs lehetőség, a megfelelő kezelés azonban jelentősen csökkentheti a panaszokat és javíthatja az életminőséget. Az eseti kezelés célja a már kialakult roham megszüntetése vagy enyhítése. Enyhébb esetekben hagyományos fájdalomcsillapítók is elegendőek lehetnek, de sok beteg számára speciális migrénellenes gyógyszerek biztosítanak megfelelő megoldást.
„A korszerű migrénellenes készítmények célzottan a migrén kialakulásában szerepet játszó folyamatokra hatnak. Megfelelő alkalmazásuk esetén nemcsak a rohamok intenzitása és időtartama csökkenthető, hanem jó esetben az aktuális migrénes epizód teljesen meg is szüntethető” – emeli ki Dr. Ilniczky Sándor.
Azoknál, akik havonta több, mint 4-5 alkalommal tapasztalnak migrénes rohamokat, megelőző kezelés is szóba jöhet. Ennek célja a rohamok számának csökkentése, illetve az életminőség javítása.
Az elmúlt években számos új gyógyszer jelent meg, köztük olyan biológiai terápiák is, amelyek kifejezetten a migrén kialakulásában szerepet játszó idegrendszeri folyamatokat célozzák, olyan betegeknél is hatásosak lehetnek, akiknél a korábbi migrénellenes készítmények nem váltak be. Bizonyos esetekben erre célzott, speciális botulinumtoxin-kezelés is segíthet a gyakori migrénes panaszok mérséklésében.
Mit tehetünk mi magunk?
Bár a migrén hátterében elsősorban genetikai tényezők állnak, az életmódnak is fontos szerepe lehet a rohamok gyakoriságának alakulásában. A rendszeres alvás, a megfelelő folyadékfogyasztás, a kiegyensúlyozott étkezés és a stressz kezelése sok esetben segíthet csökkenteni a rohamok előfordulását. Szintén hasznos lehet egy fejfájásnapló vezetése, amely segít felismerni az egyéni kiváltó tényezőket.
A legfontosabb azonban az, hogy a visszatérő vagy súlyos fejfájást ne tekintsük természetes állapotnak. A gyakori migrén nem csupán kellemetlenség, hanem olyan betegség, amely megfelelő kezeléssel jelentősen befolyásolható.
Ne éljen együtt a fájdalommal!
Ha rendszeresen visszatérő fejfájást tapasztal, ha a panaszok hányingerrel, látászavarokkal vagy egyéb neurológiai tünetekkel társulnak, érdemes neurológushoz fordulnia.
A migrénnel nem kell együtt élni. A megfelelő diagnózis és a korszerű terápiás lehetőségek segítségével a rohamok gyakorisága és intenzitása jelentősen csökkenthető.
