Őszintén a zsírmájról

2024. April 12.

Az alkoholfogyasztás és a túlsúly is zsírmáj kialakulásához vezethet, de időben történő életmódváltással visszatérhet az egészség.
A fejlett országok lakosságának negyede túlsúlyos. A magyarok alkoholfogyasztása világviszonylatban is jelentős. E két egészségügyi probléma: a túlzott alkohol fogyasztás és az elhízás a zsírmáj betegség kialakulásához vezethet. A legfontosabb kérdésekre a Dr. Rose Magánkórház szakértője, Dr. Lengyel Gabriella belgyógyász, gasztroenterológus, hepatológus professzor válaszol.

drrose-zsírmáj-elhízás-alkohol.jpeg

Milyen mértékű probléma hazánkban az alkohol okozta zsírmájbetegség? Mi a tolerálható alkohol mennyiség?

Magyarországon a 15 év felettiek körében az egy főre jutó, éves tiszta alkoholfogyasztás 11,1 liter, ami nem rekordadat, de a 6,18 literes világátlagnál sokkal magasabb. A túlzott alkoholfogyasztás alkoholos zsírmájbetegséget okozhat. Annál, aki teljesen egészséges, nincs cukorbetegsége, nincs magas vérnyomása, normális a testsúlya, egészségesen táplálkozik és eleget mozog, az elfogadható alkoholfogyasztás férfiak esetében napi 2 dl bor, ez 30 gramm alkoholnak felel meg, nőknél pedig napi 1-1,5 dl bor, ez 15-20 gramm alkoholt jelent. 

Májunk viszonylag gyorsan regenerálódó szervünk. Ha például egy diák a hétvégén nagy mennyiségű alkoholt fogyaszt, egy hét alatt mája regenerálódik, és a következő héten tiszta lappal indul? 

Természetesen az attól is függ, hogy mennyi a nagyobb mennyiség. Lehet olyan toxikus mennyiséget fogyasztani, hogy akut alkoholmérgezés, vagy akut heveny alkoholos hepatitisz alakul ki. Ám ehhez valóban nagy mennyiséget kell fogyasztani. Ha nem ez történik, hanem valaki egy buli kapcsán több alkoholt fogyaszt, a májsejtek funkciója egy hét alatt magához tér, és le tudják bontani az alkoholt. De ezt senkinek nem tanácsoljuk, mert ezzel az életmóddal egy idő után kimerülnek a májsejtjeink.

Hogyan derül fény a nem alkoholos zsírmájbetegségre? 

A nem alkoholos zsírmájbetegeknél, a magasabb, kóros májfunkció eredmények a szűrések kapcsán derülnek ki. Sok esetben véletlenül, laborvizsgálatok során látjuk, hogy kórosak a májfunkciók, és ez alapján kezdjük el keresni a magas értékek okát. A nem alkoholos zsírmáj rövidítése NAFLD (Non-alcoholic Fatty Liver Disease) vagy NASH (Non-alcoholic Steatohepatitis), amikor már májgyulladás is jelentkezik. E diagnózis felállítása más májat károsító oki tényezők kizárásán alapul: ki kell zárnunk a hepatitis vírusokat, a máj immunológiai betegségét, a vas és rézháztartás zavarát, mert lehetnek olyan genetikai eltérések, amelyek májbetegséget okoznak. A lisztérzékenységnél is előfordulnak kóros májfunkciók. Ha ezeket laboratóriumi vizsgálatokkal mind kizártuk, akkor azt lehet mondani, hogy nem alkoholos zsírmájról van szó. Természetesen ki kell zárni az alkoholfogyasztás lehetőségét is. Ezeknél a betegeknél általában fennáll valamilyen anyagcserezavar, nagyon gyakori a túlsúly, a magasvérnyomás, a cukorbetegség. A laboratóriumi leletben látjuk a kóros húgysav szintet. Az elhízás vagy a túlsúly mondhatjuk, hogy pandémia: a fejlett országokban a lakosság 25%-a túlsúlyos. 

Sok esetben az elhízás vezet az anyagcsere betegségekhez, és ezek közül az egyik a zsírmáj?

Az elhízás krónikus gyulladást idéz elő az egész szervezetben, tehát más szervekre és szervrendszerekre is hat. Ennek egyik megnyilvánulási formája a zsírcseppek lerakódása a májsejtekbe. Amennyiben a máj sejtjeinek legalább 5,5 százaléka zsíros májsejt, már jelentkeznek laboratóriumi eltérések.

A zsírmájbetegség mely fokozatait különböztetjük meg?

A zsírmájbetegség először nem jár semmilyen klinikai tünettel, panasszal, sőt laboratóriumi eltéréssel sem. Az előbb említett 5,5 százalékos eltérés kell ahhoz, hogy az ultrahangon fényesebb májat lásson a vizsgálatot végző orvos. Először a zsírmáj alakul ki, ami kezdeti állapotban még visszafordítható folyamat. Tartósan fennálló zsírmáj esetében a májban gyulladásos folyamat kezdődik, ekkor beszélünk zsírmáj okozta hepatitiszről. Évek vagy évtizedek alatt a gyulladás következtében kialakul a máj hegesedése, a kötőszövet felszaporodása a májban. Amikor ez súlyos fokot ér el, akkor májcirrózis, májzsugor alakulhat ki. Azt érdemes tudni, hogy a nem cirrotikus zsírmájban is kialakulhat májrák, de a cirrózis talaján ez gyakrabban fordul elő.

Milyen vizsgálati módszerek léteznek a betegség felismerésére?

A laborvizsgálatokat követően, a hasi ultrahanggal látható a fényesebb máj, fibroscan elasztográfia segítségével a máj a zsírtartalmát és tömöttségét is meg tudjuk vizsgálni. A fibroscan vizsgálat hasonlít az ultrahang vizsgálatra, semmilyen kellemetlenséggel nem jár és szükség esetén ismételhető. Nagyon ritkán, differenciáldiagnosztikai kérdés esetén májbiopszia is szóba jöhet.

Hogyan kezelhető a nem alkoholos zsírmájbetegség?

Ahogy már említettem a zsírmáj betegség nem okoz panaszt, esetleg a jobb bordaív alatt jelentkezik feszítő érzés, de alapvetően a betegség tünetmentes. A zsírmájnak nincs regisztrált gyógyszeres kezelése, a terápiát az életmódváltás jelenti. Elsődleges tanács a betegeknek a testsúly fokozatos normalizálása, csökkentése. Ez havonta 1-1,5 kg fogyást jelent, nem javasolt a drasztikus fogyókúra. Az eredmény eléréséhez a táplálkozáson és a testmozgáson kell változtatni. A táplálkozással kapcsolatos kérdésekkel gyakran irányítjuk a betegeket dietetikushoz. Csökkenteni kell az állati eredetű zsiradék fogyasztását, a finomított szénhidrátok, fehér lisztes ételek, édességek fogyasztását. A fruktózzal édesített gyümölcs italok mellőzését javasoljuk. A mediterrán diéta bevezetését ajánljuk: sovány halak, sovány húsok sok zöldség és gyümölcs fogyasztása. A napi 4-5 alkalommal kis mennyiségű táplálkozás kialakítása az ideális. Talán még az étkezésnél is fontosabbnak tartjuk a testmozgást. Itt sem kell drasztikus megoldásra gondolni – figyelembe kell venni a páciens egyéb betegségeit is – rendszeresen heti 3-4 alkalommal 30-40 perc intenzív sétát javasolunk. Mindezt tartósan, az egészséges életmód részeként. A megvalósítás nem könnyű, de a cél elérésében segít az az egyértelmű tény, hogy azoknál a betegeknél, akiknek ez sikerül, normalizálódnak a májenzim értékek és a fibroscan értékek is javulnak. Mindez motiválóan hat a betegekre.