A laktózintolerancia, más néven tejcukor érzékenység egy olyan állapot, amikor a szervezet a tejcukor bontó (laktáz) enzim hiányában nem képes a táplálékkal bevitt tejcukor (laktóz) megemésztésére.
A tejcukor (laktóz) összetett cukor, emésztéséhez a vékonybélben termelődő laktáz enzimre van szükség, mely széthasítja a laktóz molekulát egyszerű cukrokra (glükózra és galaktózra), melyek képesek felszívódni, így a szervezet képes azokat hasznosítani.
A laktózintolerancia valójában nem betegség, mivel a felnőtt emlős élőlények már nem tudnak tejcukrot emészteni. Emiatt az emberek esetében is az anyatejes táplálási periódust követően a tejcukor bontó enzim termelődése lecsökken. Egyes állattenyésztő népeknél az állandó tejfogyasztás következtében évezredek alatt genetikai módosulás történt, melynek eredményeképp felnőttkorban képesek maradtak laktáz termelésre.
A laktózintolerancia tünetei
A tejcukor érzékenység kellemetlen emésztőrendszeri tünetekkel jár, melyek a tejcukor tartalmú ételek és italok fogyasztása után 2-4 órával jelentkeznek. A vastagbélbe jutó emésztetlen tejcukor ozmotikusan aktív, vizet vonz magához, ami híg széklethez, hasmenéshez vezet.
A tejcukor lebontása a vékonybélben lévő enzimek helyett ilyenkor a vastagbél baktériumai által történik. A keletkező gázok és savas bomlástermékek puffadást, hasi görcsöket, bélgörcsöket, bélkorgást, émelygést, hányingert, fejfájást okozhatnak. A tünetek minősége és erőssége függ az adott páciens bélflórájának összetételétől.
A laktózintolerancia kimutatása, vizsgálata
Amennyiben a laktóz nem emésztődik meg, akkor ezt a bélrendszer baktériumai bontják le, melynek során hidrogént és metánt termelnek. A hidrogén a vérárammal a tüdőbe jut, a kilélegzett levegőben ki lehet mutatni, és mennyiségét mérni egységnyi laktóz fogyasztást követően. A kilégzéses vizsgálat 2-3 órát vesz igénybe és a fent említett emésztőszervi tünete megjelenésével járhat. Nem ritkaság azonban a hamis negatív eredmény, bizonyos esetekben a baktériumok csak metánt termelnek, hidrogént nem.
A laktózintoleranciát nyál- vagy vérmintán végrehajtott genetikai teszttel is ki lehet mutatni, mely a C/T-13910 és esetenként a G/A-22018 polimorfizmust vizsgálja a C/C és a G/G allélok a laktáz aktivitásának gátlásáért felelnek, a T/T és A/A allélok pedig a laktáz aktivitás fenntartásáért. Akik T/T vagy A/A allélokkal rendelkeznek, azoknál a laktáz enzim termelődése felnőttkorban is biztosított marad, így képesek a tejcukor emésztésére. A C/C és a G/G allélokkal rendelkezőknél annak gátló funkciója miatt idővel laktózintolerancia tünetei jelentkeznek.
A laktózérzékenység három fő csoportja
Elsődleges laktózérzékenység: Genetikailag meghatározott érzékenység, laktáz enzim csecsemőkort követően kialakuló hiánya. Világszinten az emberek többségét érinti. A tejterméket történelmileg nem fogyasztó társadalmakban (pl. Afrika, Ázsia) gyakorisága 90% feletti.
Másodlagos laktózérzékenység: Következményesen kialakuló laktózérzékenység, melyet a bél nyálkahártyájának változásai (gyulladás, vagy sorvadás) idéznek elő (például akut bélfertőzések, bélflóra felborulása, gyulladásos bélbetegségek, gluténintolerancia, paraziták, bélférgek jelenléte). A kiváltó állapot gyógyulását követően a laktóz emésztésének képessége helyreáll.
Veleszületett laktáz elégtelenség: Ritka, autoszomális recesszív öröklődésű genetikai rendellenesség, melyben a laktáz enzim termelés gátlása már a születéskor fennáll, a csecsemőkor korai szakaszában diagnosztizálják az anyatejes táplálás során jelentkező hasmenés hátterében.
A laktózintolerancia kezelése
A laktózintolerancia kezelése a laktózmentes diéta tartása. A tejcukor a tej erjedése, savanyodása során lebomlik, így például az aludttej laktózmentes. Laktóz tartalmú élelmiszerek laktáz enzim hozzáadásával laktózmentessé tehetők.
