Az elhízás kezelésében konzervatív, illetve invazív módszerek állnak rendelkezésünkre. Az elvárás a céltestsúly elérése, illetve annak megtartása. A metodika megválasztása BMI alapján történik. A diéta, illetve életmód változtatás 25- ős BMI felett eredményes lehet. A gyógyszeres kezelések és az endoszkópos bariátriai beavatkozások 30-as BMI esetén elfogadottak, de társbetegség esetében már 27 BMI-nél is alkalmazhatók. Ha a beteg BMI-je meghaladja a 40 es értéket, akkor a megfelelő és megtartható fogyás csak sebészi megoldástól várható.
A gyomorballon, mint endoszkópos beavatkozás ezek közül egy megfelelő jól alkalmazható lehetőség a fogyni szándékozók számára. A kezelés minimál invazív, jól tolerálható, kevés szövődménnyel jár és költséghatékony. A módszer olyan túlsúlytól szenvedőknek javasolt, akiknek testtömeg indexe (BMI) ≥27 and ≤40 kg/m2 között van, akik már sikertelenül kipróbáltak több konzervatív súlycsökkentő alternatívát, mint például a felügyelt étrend, a testmozgás és az életmódváltoztatási programok, de nem tudtak fogyni és vagy megtartani a súlyveszteséget. Életkor alapján: 18-65 közötti betegeknek javasolható a beavatkozás. Morbid obezitás (50 feletti BMI) esetében a műthetőséghez szükséges fogyás eléréséhez is alkalmazunk ballonkezelést.
1. ábra Az obezitás kezelésére alkalmazható módszerek BMI alapján[1]. (Komorbiditás pl.: hipertónia, dyslipidaemia, IFG, IGT, DM, 102 feletti haskörfogat, alvási apnoe)
Az elmúlt negyven év alatt számos ballontípus került kifejlesztésre[2]. Ezek mind a gyomorkapacitás csökkentése révén szoktatja rá a pácienst arra, hogy adott időközönként, kis mennyiségű számolt Kcal-jú ételeket fogyasszon, ami a kívánt testsúly eléréséhez vezethet megfelelő diéta és mozgásterápia betartása mellett. A beavatkozás reverzibilis, nem változtatja meg az anatómiai struktúrákat, nem okoz felszívódási zavart, vitaminhiányt. A megfelelően alkalmazott ballonokkal 6-12 hónap alatt átlagosan 20-30 kg-os fogyás érhető el. A kezelés ideje alatt az életmódváltás és diéta megtanulása elsajátítható, és a ballon eltávolítása után is folytatható, és a céltestsúly megtartható.
2. ábra Kapacitáscsökkentésre használt legelterjedtebb ballon típusok[3].
A ballonterápia kontraindikációi
- Ha az anamnézisben gyomor-bél műtét szerepel
- Nagy hiatus hernia > 5 cm
- IBD
- GI vérzés
- Terhesség, szoptatás, tervezett terhesség
- Drog, illetve alkoholfüggőség
- Előírt kezelés: aszpirin, gyulladásgátló szerek, antikoagulánsok
- Nem hajlandó részt venni az életmód változtatásban
- Haematológiai megbetegedés
- Tumor (kezelés alatt)
- Nyelőcső varix
- Ha az endoscopia kontraindikált
A ballonterápia relatív kontraindikációi
- Pszichiátriai kezelés
- Ha csak a műtéttől várható hatásos eredmény
- Nem megfelelően kontrollált inzulinnal kezelt diabetes mellitus
A ballonterápia menete
A ballon behelyezése elfogadottan Propofolos altatásban, szükség szerint intubálva történik. Standard gasztroszkópiát követően a ballont az endoszkóp segítségével levezetjük az ép gyomorba, majd a töltő-szerelék segítségével metilénkékkel megfestett fiziológiás sóoldattal, vagy levegővel feltöltjük. A beavatkozás általában harminc percet vesz igénybe és a beteg 2 órás megfigyelést követően elbocsátható. A terápia nagyon fontos része a folyamatos követés kezdetben 2 hetente majd havonta telefonos konzultáció formájában. Panasz esetén gasztroenterológiai vagy dietetikai vagy pszichiátriai konzílium lehet szükséges (3 hónap múlva laborkontroll javasolt). A ballon típusától függően kivételre kerül 6 vagy 12 hónap után. A kivétel is altatásban történik. A ballont vagy speciális tűkatéterrel leszívjuk, vagy a töltő-szereléken keresztül leengedjük, majd hurokkal vagy a töltő-szerelékkel kihúzzuk.
Komplikációk, tünetek
- Puffadás <30 %
- Hányinger- hányás 50%- első héten
- Hasmenés 15 %
- Fekély <2%
- Obstrukció-migráció <0,01%
- GERD 40%
- Hasnyálmirigygyulladás <0,01%
- Ballon-ruptura <1%
- A behelyezés- kivétel alatt nyelőcső, gyomor sérülés
A panaszok megelőzésére alkalmazott savcsökkentő (PPI) kezelés az esetek legnagyobb részében tolerálhatóvá teszi a ballon alkalmazását.
Összefoglalás
Az obezitásal járó egészségkárosító rizikók csökkentésének alapja a betegek BMI-jének a rendezése. Ideális esetben a fogyókúrának egyénre szabottnak, hosszú távra tervezettnek és relatíve lassú üteműnek kellene lennie. Ha a testsúly 3-5 % csökken az már jelentős hatást gyakorol a szénhidrát anyagcserére[4]. A 10 %-os testsúly csökkenés esetében a vérnyomás csökkentő, illetve zsírsav csökkentő szerek dózisa redukálható. A fogyás üteme ideális esetben nem haladja meg a heti 0,5-1 kg-ot. A ballonterápia ezen elvárásoknak megfelel, és ráadásul minimál invazív beavatkozás. Az összes fogyasztást célzó kezelésnél a legnagyobb problémát az ideális súly megtartása jelenti. Nincs olyan módszer, ahol a visszahízás ne jelenne meg. Ballon esetében is kell ezzel számolnunk, de a kezelés szűkség szerint ismételhető, minimum két hónap kihagyását követően.
[1] 2013 AHA/ACC/TOS Guideline for the Management of Overweight and Obesity in Adults, 2015 Pharmacological Management of Obesity: An Endocrine Society Clinical Practice Guideline
[2] G Nieben, H Harboe Intragastric balloon as an artificial bezoar for treatment of obesity Lancet. 1982 Jan 23;1(8265):198-9. doi: 10.1016/s0140-6736(82)90762-0.
[3] http://www.bariatric-surgery-source.com/gastric-balloon.html#sthash.qri…
[4] W Timothy Garvey New tools for weight-loss therapy enable a more robust medical model for obesity treatment: rationale for a complications-centric approach Endocr Pract. Sep-Oct 2013;19(5):864-74. doi: 10.4158/EP13263.RA.
